2016. május: jegyzet, portré, tudomány, egyetem, innováció, közlekedés, lézer, építés, kiállítás/konferencia, energiagazdálkodás, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, disszemináció, vízgazdálkodás, it
2016. május 4.

Szerző:
Bencze Áron

Vigyázó szemetek Brüsszelre vessétek!

A hazai operatív programok keretösszege csupán töredéke annak a pénzügyi keretnek, amire közvetlen forrásként pályázhatnak magyar vállalkozások Brüsszelből – hangzott el a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) európai uniós finanszírozási és exportlehetőségeiről tartott, Money, money, money elnevezésű konferencián.


A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) és az Enterprise Europe Network közös szakmai rendezvénye elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások számára kívánt hasznos, gyakorlati információkat adni az egységes európai uniós piac nyújtotta előnyökről és lehetőségekről, emellett körbejárta azt is, miként fűzhető szorosabbra a kkv szektor, a kormányzat és a befektetők közötti együttműködés. Az esemény egyben az Európai Bizottság Single Market Forum nevű kezdeményezésének hazai állomása is volt.

Fókuszban a versenyképesség

Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében úgy fogalmazott, egy egészséges gazdaságban a nagyberuházások bevonzása és a kkv szektor fejlődésének támogatása egyaránt fontos. A helyettes államtitkár komoly kockázatnak nevezte, hogy Európa versenyképessége 2008 óta csökken, jobb esetben stagnál. Ezen változtatni kell minél előbb – szögezte le, rámutatva: a hazai kkv-k nemcsak beszállítással, hanem a kutatás-fejlesztési együttműködéssel is be tudnak kapcsolódni a nemzetközi gazdasági együttműködésbe, ami a saját és a kontinens versenyképességének javulását fogja eredményezni.

A magyar gazdaság gerincét elsősorban a kkv-k jelentik, a gazdasági növekedéshez és új piacok nyitásához fejlesztésükre van szükség – hangsúlyozta felszólalásában Ducsai-Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója. Véleménye szerint a magyar cégek számos ágazatban magas hozzáadott értékű termékeket, szolgáltatásokat kínálnak, amelyeknek – a tapasztalatok alapján – helyük van a világpiacon. A Kereskedőház nemcsak becsatornázza a piaci lehetőségeket, de rendelkezésre is bocsátja a szükséges eszközöket és forrásokat a külpiaci megjelenéshez. Az MNKH emellett cégre szabott stratégiával készül, és abban is tud segíteni, hogy megmondja, melyik az a három ország, ahol a leghatékonyabb lehet a piacra lépés. A Kereskedőház csak az előző év folyamán 1500 üzleti lehetőséget gyűjtött össze világszerte a náluk érdeklődő cégek számára.

Közös az érdek

Noha az utóbbi időben a hangsúlyok eltolódtak a kommunikációban, az Európai Unió továbbra is a világ legerősebb gazdasági közössége és kereskedelmi blokkja, nem utolsósorban pedig Magyarország legjelentősebb partnere – hívta fel a figyelmet beszédében Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. Azt is elmondta, hogy minden magyar vállalkozás sikere az 500 milliós lélekszámú Európai Unió sikere is egyben. Zupkó kitért arra is, hogy a magyar gazdaság rendkívül nyitott, az export értéke meghaladja a 90 százalékot, miközben már 40 százalékos arány felett is nyitottnak számítana. Ráadásul a hazai export 80 százaléka az unióba irányul, tehát ebből is látszik, hogy nincs külön uniós és magyar érdek.

Európai lépték

Az szinte mindenki számára evidencia, hogy milyen sok uniós pénz áll Magyarország rendelkezésére, azt azonban már kevesebben tudják, hogy pontosan milyen pénzügyi eszközökön keresztül juthatnak hozzá, egészen pontosan melyek a közvetlen és melyek a közvetett források – jegyezte meg Kiss Antal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa. Véleménye szerint az elmúlt években az operatív programok kissé elkényelmesítették a vállalkozói szférát, mert Budapesten keresztül ezek egyelőre könnyebben elérhetőek. Ezen minél előbb változtatni kell, az európai vállalkozások többsége ugyanis már ismeri és él is az uniós rendszer adta lehetőségekkel. Európai léptékben kell gondolkodni a közvetlenül Brüsszelnél pályázható uniós forrásokra, a pályázatokhoz meg kell találni az európai partnereket, mert az operatív programok 2020 után már nem lesznek elérhetőek a jelenlegi mértékben.

A közvetlen közösségi forrásokkal kapcsolatos koordinációs feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos figyelmeztetett, hogy az Európai Unió 960 milliárd eurót szán a 2014–2020-as ciklusban arra, hogy meg­maradjon a világpiaci versenyképessége. Ebből meríthetnek a magyar kkv-k is, amelyek beléphetnek az összeurópai vállalkozásfejlesztési, innovációs, kutatás-fejlesztési rendszerbe. A Budapesten pályázható eszközökre, operatív programokra (mint például a GINOP – Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) 29,6 milliárd eurót kap Magyarország – ismertette a pénzügyi részleteket Kiss Antal, hozzátéve: a közvetlen brüsszeli forrásokra 102 nyitott pályázat található meg a palyazatokmagyarul.eu honlapon tematikus elrendezésben. A címnek megfelelően az ol­dalon magyar nyelven érhető el minden, az EU-ban közvetlen forrásként megjelenő kiírás.

Irány Brüsszel

A közel 79 milliárd eurós költségvetésű Horizont 2020 (H2020) program elsődleges célja, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek – kezdte előadását Csuzdi Szonja, a H2020 programban való részvételt koordináló Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főosztályvezetője, kiemelve: a program éppen ezért a kutatástól a piaci hasznosításig terjedően az innovációs lánc minden szakaszához nyújt támogatást. Fontos különbség azonban, hogy a H2020 pályázatait közvetlenül Brüsszelbe kell benyújtani, angol nyelven, és elvárás, hogy mindehhez nemzetközi konzorciumot (minimum három ország részvételével) hozzanak létre. A részletekről a főosztályvezető azt is elmondta, hogy nemzetközi a verseny, és nincsenek előre felosztott keretei az uniós tagállamoknak. A pályázatok brüsszeli elbírálásánál döntő szempont a kiválóság, a magas szakmai színvonalú és jól menedzselt konzorcium, illetve az uniós szinten is mérhető hatás. Az alap- és ipari kutatásokat felölelő kutatás-fejlesztési akciók 100 százalékos intenzitásúak, a termékek, technológiák fejlesztéséért felelős innovációs akciók pedig 70 százalékosak.

Csuzdi Szonja külön kitért az úgynevezett kkv eszköz pályázatra is, amely a H2020 újdonsága. Erre a kiírásra műszaki és piaci szempontból már működő ötleteket várnak, melyek továbbfejlesztésére lehet pályázni. A program első fázisa az üzleti terv (fél évet kapnak rá a pályázók), melynek elkészülését 50 ezer euróval támogatják. A második fázis már magát a fejlesztést támogatja, 0,5–2,5 millió eurós nagyságrendű támogatás nyerhető el 70 százalékos támogatási intenzitással, 12–24 hónapos fejlesztési időszakra. A piacra jutásban, azaz a harmadik szakaszban a pályázati támogatást pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtott kockázati finanszírozás váltja fel. A kkv eszköz különlegessége, hogy a kkv-k önállóan, azaz konzorcium nélkül pályázhatnak, de a tervezett fejlesztésnek európai szinten kell jelentősnek és relevánsnak lennie. A rendszer rugalmas, az első két fázis esetében abba a fázisba lehet bekapcsolódni, ahol éppen tart az adott cég. Egy évben négyszer adhatók be pályázatok, kizárólag elektronikusan. Sikertelenség esetén ismét lehet próbálkozni. Ez utóbbi azért lényeges szempont, mert sokszoros a túl­jelentkezés, miközben a sikerarány átlagosan 7-8 százalék, a magyar pályázóknál pedig mindössze 3-6 százalék.

A siker titka

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva elmondta, a kkv eszközre sikeresen pályázók 37 százaléka öt fő alatti cég, a legtöbb nyertes vállalkozás pedig 4-10 éve működik. A legsikeresebb pályázók között elsősorban spanyol, egyesült királyságbeli és holland vállalkozók vannak. Csuzdi Szonja szerint a leggyakoribb hiba, hogy pályázói részről nem egyértelmű a célkitűzés. Mint mondta, a pályázat beadása előtt érdemes alaposan átgondolni a tervezett fejlesztés relevanciáját, emellett ismerni kell a piacot, hogy nemzetközileg is újdonságnak számít-e az ötlet. A főosztályvezető szerint tisztában kell lenni azzal is, hogy a fejlesztés nem ütközik-e más szabadalmába. Gyakori hiba, hogy túl korai fázisú projektekkel vagy éppen már gyakorlatilag kész fejlesztéssel próbálnak pályázni. Az is probléma, ha az ötlet innovatív, azonban egy-egy partner számára jelentene csak előrelépést. Sokszor kimarad a pályázatokból a piaci környezet bemutatása, ami szintén nagyon fontos a kifejlesztendő termék ismertetése mellett, számos pályázatból pedig a műszaki és piaci kockázatok bemutatása és az azokra adott válaszok hiányoznak.•

 
Innotéka