2013. október: jegyzet, portré, startup, tudomány, nanotechnológia, paragrafus, innováció, it, zöldkörnyezet, vízgazdálkodás, megújuló energia
2013. október 2.

Szerző:
Szegedi Imre

Fotó:
Csanádi Márton

Vigyázz, kész, startup!

„Felépítettünk egy sikeres világcéget, és annak kulcsfontosságú részeit Magyarországon tartottuk. Rengetegen használják, amit létrehoztunk, és közülük sokak életét befolyásolhatjuk kedvező módon. Ugyanakkor még mindig csak az út elején vagyunk, és rengeteg izgalom és felfedeznivaló van még előttünk.” Ezek a gondolatok jelzik, hogy az élő internetes videoközvetítésekre specializálódott Ustream cég egyik alapítója, Fehér Gyula élete tele van kihívásokkal. A Ustreamet rendszeresen használja a dalai láma és Barack Obama amerikai elnök is.


Előző interjúalanyunk, Árvai Péter, egy nemzetközileg is sikeres startup vállalkozás alapítójaként ajánlotta önt a figyelmünkbe. De honnan indult Fehér Gyula?
– Budapesten születtem, és a mai XVI. kerületben, Mátyásföld és Sashalom határán nőttem fel. Ezt a részt csak a második világháború után (1950-ben – a szerk.) csatolták a fővároshoz. Kívülről talán unalmas környéknek tűnhet, de én nagyon szerettem. Mikor gyerek voltam, még a legtöbb háznál tartottak csirkét, nyulat, néhol kecskét is. Ugyanakkor Mátyásföldön ott voltak a háború előtt épült villák, tőlünk pedig mindössze két házra kezdődött a legbizarrabb szomszédság, a szovjet hadsereg déli főparancsnoksága. Úgyhogy volt érdekesség bőven, ilyen is, olyan is.
Családom anyai ágának összesen négy nemzedéke lakott együtt a házban. Én voltam a fiatalabbik vége, a legidősebb és egyben a családfő pedig a dédanyám, abból a generációból, amelyik még magázódott a családtagjaival. Minden vasárnap elvitt minket a templomba, ha esett, ha fújt. Ő és nagyanyám is inkább konzervatívak és szabálykövetők voltak, szemben édesanyámmal, aki a család lázadója lett. Ő és apám nagyon fiatalon házasodtak össze, aminek hat év után válás lett a vége. Általános iskolába Sashalomra jártam, ahol szerencsémre nagyon jó osztályba kerültem, ráadásul amikor felsősök lettünk, több fiatal, huszonéves tanárt kaptunk, akik igen lelkiismeretesen és haladó szellemben neveltek minket. Ekkortájt, 11 évesen kaptam meg hosszas könyörgés után az első számítógépemet is, ami egy C64 volt, és alaposan megváltoztatta a későbbi életemet.

A középiskolai évek meghatározóak az ember életében. Az önében is azok voltak?
– A középiskola nagy váltás volt, mivel a pesti külvárosból átkerültem Budára, egy első kerületi gimnáziumba, ami nekem legalább akkora kultursokkot okozott, mint a vidéki kollégistáknak a főváros maga. Szerencsére hamar beilleszkedtem, és számos, azóta is tartó barátságra tettem szert.

Az érettségi után miért éppen a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet választotta?
– Bár középiskola alatt is megmaradt a számítógépek iránti rajongásom, és amatőr szinten programozgattam is, egy vargabetűvel mégis a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán kötöttem ki, elsősorban azért, mert a történelem és irodalom voltak a legerősebb tárgyaim. Akkor a felvételi rendszer a humán tárgyakból erős diákokat mindössze néhány jól körülhatárolható irányba terelte, amelyek közül a jog volt az egyik. Nem bántam meg a kitérőt, mert volt pár nagyszerű tanárom, és a munkabírásom is sokat fejlődött ezeknek az éveknek köszönhetően. A harmadik évben azonban már éreztem, hogy nem lelném örömömet ezen a területen. Így adódott, hogy az egyetem mellett elkezdtem dolgozni egy fordítóirodában, majd az ott keresett pénzből utolsó éves egyetemistaként egy gimnáziumi barátommal megalapítottuk az első internetes fejlesztőcégünket. Ez 2000-ben volt, alig pár hónappal a dotkom lufi kipukkadása előtt. Úgyhogy az aranylázat pont lekéstük, és nyertünk helyette jó sok kemény munkát és küzdelmet. Ez a későbbiekben még többször is jól jött, mert megszoktam, hogy semmit sem adnak könnyen. Ingyen meg pláne nem.

A dotcom lufi
Azt az 1995 és 2000 közé eső időszakot nevezzük így, amikor a távközlési és internetes cégek spekulációs roham célpontjaivá váltak. (Az angol dotcom kifejezés az internetes üzleti oldalak .com végződésére utal.)
A befektetők ezekben az években, gyakran minden megfontolás nélkül, szinte öntötték a pénzt mindenbe, ami IT/telekom és webes/internetes témával foglalkozott.
A kor hangulatára jellemző, hogy a 2000. januári Super Bowl-döntő szüneteiben tizenhét dotcom cég, azaz internetes startup vállalkozás hirdetett, egyenként körülbelül kétmillió dollárért. Köztük például egy macskaalmot interneten árusító vállalkozás, amely „világmegváltó” ötletéhez könnyűszerrel gyűjtött 100 millió dollár befektetői tőkét. Akkortájt gyakorlatilag mindegy volt, hogy milyen ötlettel állt elő az ember, könnyen hozzájuthatott sok millió dollárhoz, mert mindenki meg volt róla győződve, hogy a világhálós üzlet csakis aranybánya lehet. Ennek az eszeveszett költekezésnek vetett végett a márciusban kezdődött kijózanodás. 2000. március 10-én az amerikai NASDAQ tőzsdeindex elérte az 5048,62 pontot, ahonnan aztán a következő két és fél év alatt folyamatosan csúszott lejjebb. A mélypontot 2002 októberében érte el, amikor is 1114,11 ponton állt a mutató. Ezzel majdnem ötödére zsugorodott az indexben szereplő cégek értéke. Jelenleg 3650 pont körül jár az index.
A 2000-es esztendő után internetes vállalkozások százai dőltek be, és az összeomlás még a nagy cégeket is megrázta, olyanok mentek csődbe, mint például a WorldCom. A többi nagy távközlési cég is nehéz helyzetbe került, főleg a mobilszolgáltatással is foglalkozók, mivel az évtized végén zajlottak le az európai 3G mobiltenderek. A nagy fellendülés hullámát meglovagolva ezek a jogok csillagászati összegekért keltek el, alaposan megterhelve a telekom cégek költségvetését. Így kerülhetett sor arra, hogy néhány országban – így Németországban vagy az Egyesült Királyságban – a cégek kénytelenek voltak fizetési haladékot vagy a 3G licencdíjak mérséklését kérni. Az is tény azonban, hogy az internet segítségével többen meggazdagodtak, például Mark Shuttleworth dél-afrikai üzletember, a második űrturista, aki internetes szolgáltatások révén lett többszörös dollármilliomos. Shuttleworth az általa 1995-ben alapított és digitális aláírásokra szakosodott Thawte céget négyéves működés után, 1999 decemberében 575 millió dollárért adta el. Fél évvel a dotcom lufi kipukkanása előtt…

A 2007-ben indult Ustream.tv startup vállalkozást, szolgáltatást két egykori amerikai katona, Brad Hunstable és John Ham, valamint egy magyar webfejlesztő, mégpedig ön indította el. Hogy került a West Point Katonai Egyetemre?
– Nem jártam a West Pointra, Bradet és Johnt 2004-ben ismertem meg egy projekt kapcsán, a cégem ügyfelei voltak. Egy fotómegosztó oldalt fejlesztettünk nekik, amit ki is fizettek, de már nem tudták elindítani, mert behívták őket az iraki háború miatt. Egy év múlva szereltek le, és úgy alakult, hogy tartottuk a kapcsolatot ezután is.

Mi is az a Ustream.tv, illetve honnan jött az ötlet?
– A Ustream segítségével bárki képes in­terneten keresztül élő videoadást közvetíteni egészen minimális befektetéssel. Ez nagyon komoly előrelépés ahhoz képest, hogy élő közvetítést csinálni évtizedekig csak nagyon komoly pénzügyi és tárgyi befektetéssel lehetett. Ami régen kevés profi kiváltsága volt, az ma már mindenki számára elérhető. Az ötlet Brad, John, jómagam és egy Katona Ádám nevű barátom együttműködéséből alakult ki. Ádámmal épp egy élő videós rapidrandi szolgáltatás tervein dolgoztunk, amikor Bradék megkerestek azzal, hogy van-e kedvem velük közösen indítani egy közösségi oldalt az amerikai hadsereg aktív és leszerelt tagjai számára? Mi is megmutattuk, hogy éppen min dolgozunk, és elkezdtünk ötletelni. Hamarosan kialakult a Ustream alapötlete, amiről mindnyájan azonnal éreztük, hogy igen, ez az igazi.

Maga a Ustream.tv ugyan Kaliforniában van bejegyezve, de a szolgáltatás fejlesztése Budapesten folyik. 2010-ben ötvenen, jelenleg körülbelül százhúszan fejlesztenek, terveznek a Ustream budapesti irodájában. Hogyan érte el, hogy nem Amerikában, hanem Budapesten fejlesztenek?
– Alaposan átbeszéltünk az elején mindent. A fejlesztőközpontra az egyik opció Budapest volt, a másik San Francisco. A piacon elérhető szaktudás, a munkaerő-piaci konkurenciaharc, az anyagi és adminisztrációs költségek, illetve a többnyelvűségből és a különböző időzónákból adódó nehézségek mind-mind szempontok voltak, amelyeket alaposan átrágtunk. Végül Budapest mellett döntöttünk, amit nem is bántunk meg, hiszen kiváló szakemberekkel, nagyon jó körülmények között tudunk itt dolgozni.

A Ustream.tv magyarországi to­borzóakcióiról mondta, hogy „egészen addig folytatódik, amíg a hazai piac bírja szellemi kapacitással”. Bírja a hazai piac az igényeiket? Honnan tudnak meríteni?
– Szerencsére a hazai szakemberek vonzónak találnak minket, így lehetőségünk van a legjobbakkal dolgozni, és az utóbbi években sok jól felkészült pályakezdő kolléga is csatlakozott hozzánk. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a nívós és naprakész, üzleti ismeretekkel is kombinált informatikai képzésre a mainál is nagyobb mértékben lenne szükség.
Ha növelni tudjuk a világszinten versenyképes tudással rendelkező szakemberek számát, az sokat lendít az ország versenyképességén, az itt létrehozott hozzáadott értéken.

Elsőként 2008 márciusában a Doll Capital Management (DCM) fektetett be a Ustream.tv-be, az amerikai cég 11 millió dollárral emelte meg a vállalat tőkéjét. 2010-ben a magyar–amerikai Ustream.tv 20 millió amerikai dollár tőkeinjekciót kapott a japán Softbanktól, illetve a KoreaTelekom 47 millió dolláros összegével együtt már 13 milliárd forintos kockázati tőkét vonzott magához. Befektetők nélkül nem megy?
– Lehetséges, hogy külső befektetés nélkül is fel tudtuk volna építeni a céget, de biztosan nem tudtunk volna ennyire gyorsan ilyen erős piaci pozíciót kiépíteni. Az előző cégemet külső befektetés nélkül, saját erőből előrearaszolva építettem fel, így jól tudtam, milyen nagy előnyt jelenthet az elején egy komoly többletforrás. A kockázati tőke egyik fő tulajdonsága, hogy a cégeknek sokkal nagyobb terjeszkedést tesz lehetővé, mint amilyet egyébként saját erőből képesek lennének megvalósítani. Természetesen az a cél, hogy – a befektetést okosan felhasználva – a cégek repülőrajtot tudjanak venni, és erős és fenntartható növekedést érjenek el, uralják a maguk piacát.

„Hinni abban, hogy lehet és érdemes akár a nulláról is építkezni. A sikerhez csak rengeteg munka és némi szerencse szükséges, persze az ötleten túl” – nyilatkozta egy al­kalommal. Csupán ennyi a titok?
– Ha egy mondatban kell összefoglalnom a véleményemet, akkor ma is ezt mondom. A mindennapi munka persze hihetetlenül összetett, és igen sok dolgon múlik egy hozzánk hasonló vállalkozás sikere, de ha a fenti tényezők adottak, az már jó alap. Ha pedig nem adottak, akkor aligha fog sikerülni.

Szinte őrültségnek tűnhetett az első évben, amit csináltak, a legtöbb ember bele se vágott volna. A Ustream alapításakor a teljes vagyonát feltette az akkor még megfoghatatlan ötletre. Szereti az orosz rulettet, vagy ennél nagyobb esélyt látott a nyerésre?
– Az tény, hogy az átlagosnál és néha talán az indokoltnál is optimistábban vágok bele dolgokba, és több kockázatot vállalok. Ugyanakkor a ustreames „orosz rulett” teljesen tudatosan vállalt kockázat volt. 28 éves voltam, volt egy vállalkozásom, ami messze nem volt olyan léptékű, mint ma a Ustream, de meg lehetett élni belőle. Valamennyi megtakarításom is volt, amiből egyebek között épp egy új autót készültem venni, amit végül „babonából” azóta sem vettem meg. Úgy gondolkodtam, hogy ha belevágok és bejön, az messze életem legnagyobb dobása lehet szakmai téren. Ha pedig befuccsol, akkor az addigi munkám kárba vész, és rá kell szánnom pár évet, hogy újra felépítsem magam. Szerencsére győzött bennem a kalandvágy és a kíváncsiság.

Azt nyilatkozta: „a startupok a legkockázatosabb vállalkozások közé tartoznak, és csak kis százalékuk tud valóban nagy sikert elérni. Amelyiknek ez összejön, az nagyot szól. A startupokban jóval nagyobb a potenciál, mint sok hagyományos iparágban, de hatalmas kockázattal párosul. Akik startup vállalkozásban gondolkoznak, azoknak azt tanácsolnám, csinálják meg. Ha van egy ötletük, egy álmuk, akkor vágjanak bele.” Milyennek látja a hazai társadalmi és gazdasági környezetet az ilyen jellegű álmok megvalósításához?
– Tudom, fura ilyet mondani egy elhúzódó válság idején, de a mostani hazai startupok esélyeit lényegesen jobbnak gondolom, mint a mi indulásunk idején volt. Hogy néhány példát említsek: az elmúlt pár évben kialakult egy komoly közösség és tudásanyag a startupok körül, amihez mindannyian hozzáférnek, és ami sokat segít a tipikus hibák elkerülésében. Felnőtt egy generáció, amelynek tagjai már sokkal fogékonyabbak az üzleti gondolkodásra és a felhasználó központú terméktervezésre. Meglepő módon, más területekkel ellentétben, még egyfajta pénzbőség is kialakult annak köszönhetően, hogy az EU közösségi pénzekkel igyekszik gyorsítani a startupok terjedését, illetve más befektetők is a startupok környékén keresnek az alacsony kötvényhozamoknál és a szenvedő hagyományos szektoroknál jobb lehetőségeket. Én úgy látom, hogy akinek ma van egy valóban jó ötlete és azt profi módon megvalósítani képes csapata, az jó eséllyel fog találni befektetőt hozzá, onnantól pedig rajtuk múlik. A nemzetközi startupok példája azt mutatja, hogy egy jól vezetett startup cég a válsággal is dacolva képes évről évre komoly növekedést elérni.

Az első sikerek után – megjelenés a Techcrunchon, a felhasználói szám drasztikus növekedése, az óriási skálázódás – hirtelen megnyílnak az ajtók, jönnek a lehetőségek és persze a további felelősség is. Egy alkalommal azt mondta, hogy a webes startup világban van egy óriási csapda is: a geekek (műszaki területen jártas emberek – a szerk.) mindenre rárepülnek, ami új és csillog, de a valódi eredmény az, amikor a laikusok is elkezdik hasz­nálni a terméket. Hogyan kerülték el ezt a csapdát?
– Kezdettől arra törekedtünk, hogy a szolgáltatásunk egyszerű és jól használható legyen, és ne csak egy szűk szegmensnek szóljon. Bármit csinálunk, folyamatosan mérni kell a felhasználók reakcióit és azokra a fejlesztésekre koncentrálni, amelyeknek sikerük van a felhasználók körében, amelyek értéket jelentenek minél több ember számára.

Az eredmények lenyűgözőek. A Ustream az élő, interaktív videoközvetítésben vezető cég a világon. A platform korlátlan számban képes összekötni a közvetítőket és a nézőket. A felhasználók száma jelenleg több tízmillió a világon, a termék számítógépen, tévén és mobiltelefonon egyaránt használható. A cégjegyzék szerint a társaság 2010 májusában alakult, a jegyzett tőkéje 500 ezer forint. Egyedüli tulajdonosa a San Franciscóban bejegyzett Ustream, Inc. Az indulás évében 808 millió, 2011-ben pedig 1,35 milliárd forint volt az árbevétele. Mit akarnak elérni? A határ a csillagos ég?
– Tavaly a Ustream világszinten – az amerikai anyacéget és az ázsiai leányvállalatokat is beleértve – 24 millió dollár bevételt ért el. Ez egyrészt szép eredmény egy cégtől, amelyik pár éve még nem is létezett, másrészről viszont a potenciális felhasználóinknak még mindig csak egy nagyon kis részét sikerült elérnünk, a piac ennél sokkal nagyobb is lesz még. A cél egyértelműen a jelenlegi árbevételünk és piaci méretünk növelése.

Az idei nyár egyik híre az volt, hogy a Ustream Hungary Kft. december 31-étől elköltözik a Graphisoft Parkból. A cég 1700 négyzetméter irodaterületet bérel az Andrássy úti Párizsi Nagyáruházban, ahol 50 kerékpárnak kértek tárolót, illetve, hogy legyen hely az alkalmazottak kutyáinak, amúgy pedig a környéken legyenek jó éttermek. A külső szemlélőnek kissé rongyrázásnak tűnik ez, vagy tévedünk?
– A biciklitároló és a hozzá tartozó zuhanyzók nem járnak nagy költségekkel, a kutyabarát iroda pedig egy házirend-módosításon és némi odafigyelésen kívül semmibe nem kerül. Az, hogy ezt valaki esetleg rongyrázásnak tartja, csak azt jelzi számomra, hogy szokatlan és formabontó dolgot sikerült húznunk. A szándékunk pedig egyáltalán nem a rongyrázás volt, hanem a kollégák komfortérzetének és termelékenységének növelése. Tapasztalatból mondhatom, hogy kerékpárral közlekedve javul az állóképesség, és a dugó is elviselhetőbb. A háziállatoknál pedig kevés jobb stresszoldó létezik, ráadásul, ha egy gazdi be tudja vinni a kutyáját magával a munkába, akkor nem kell amiatt aggódnia, hogy vajon bepiszkít-e az állat, mire hazaér. Az effajta dolgok nem kell, hogy sokba kerüljenek, mégis rengeteget számítanak. Világszerte általánosságban is jellemző a startupokra, hogy a különböző juttatások egyszerre szolgálják a dolgozók kényelmét és a cég érdekeit. A kettő sokkal jobban összeegyeztethető, mint sokan gondolnák.

A Ustream egyik legismertebb felhasználója maga a dalai láma, de Barack Obama amerikai elnök kampánystábja és a NASA is ezt az élő online videoközvetítési rendszert használja. Azt mondják, Obama újraválasz­tásában a Ustreamnek is szerepe volt. Mégis milyen? És mit értsünk azon, hogy a dalai láma is a felhasználójuk? Illetve, ha már a politikánál tartunk: a magyar véleményformálók is élnek ezzel a lehetőséggel?
– Nyilván ezer és egy oka volt annak, hogy Obamát újraválasztották. Az a kis rész, amit az elemzések nekünk és a hozzánk hasonló internetes szolgáltatásoknak tulajdonítottak, elsősorban abban állt, hogy az elnök kihívójánál jobban meg tudta győzni a közvéleményt és különösen a fiatal szavazókat arról, hogy tökéletesen érti és átlátja a 21. század technológiáit, és biztosítani tudja országa innovációs előnyét. A magyar politikából már szinte minden nagyobb párt használta a szolgáltatásunkat, és a jövő évi választások közeledtével arra számítok, hogy pártállástól függetlenül egyre többen beépítik majd ezt a médiumot is a kommunikációjukba. A dalai láma évek óta felhasználónk, rendszeresen és nagyon kreatívan alkalmazza a platformunkat arra, hogy a mondandóját szerte a világba eljuttassa.

Mi az, ami az ön számára motivációt jelent?
– Szerencsére nagyon sok minden. Hogy képesek voltunk egy sikeres világcéget felépíteni és annak kulcsfontosságú részeit Magyarországon tartani. Hogy rengetegen használják, amit létrehoztunk, és közülük sokak életét befolyásolhatjuk kedvező módon. Hogy még mindig csak az út elején vagyunk, és rengeteg izgalom és felfedeznivaló van még előttünk.

Hogyan kapcsolódik ki? Ki tud egyáltalán kapcsolni?
– Nincs sok szabadidőm, de amikor akad, akkor igyekszem valami egészen mással foglalkozni. Nagyon szeretem a stratégiai és kártya­játékokat, illetve a hadtörténelemmel foglalkozó könyveket, ezekben órákra el tudok merülni. A jó ételeket is nagyon kedvelem, mindig igyekszem új helyeket felfedezni a városban.

Hogyan viseli el a család ezt a felfokozott életvitelt?
– Kapcsolatban élek, de – részben az életvitelem miatt is – még várunk a családalapítással, egyelőre egy tacskón vezetjük le a szülői hajlamainkat.

Kit ajánl következő interjúalanyunknak?
– Említettem, hogy a háziállat a legjobb stresszoldó. Ha valaki, akkor Csányi Vilmos etológus megerősítheti ezt a véleményt. Az ő pályájára vagyok kíváncsi.•

Fehér Gyula 1978-ban, Budapesten született. A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban érettségizett, majd 1996-ban a Pázmány Péter Katoli­kus Egyetem jogi karára vették fel. Az egyetemen 2001-ben szerzett diplomát. Nem dolgozott jogászként, informatikai vállalkozást indított. A 2007-ben indult Ustream.tv startup céget két egykori amerikai katonával, Brad Hunstable-lel és John Hammal indította el. Az élő internetes videoközvetítésekre szakosodott cég tavalyi forgalma 24 millió dollár volt. Fehér Gyula alapítója a Bridge Budapest nevű, tehetségeket támogató szervezetnek.
 
Innotéka