2014. október: jegyzet, régészet, portré, anyagtudomány, tudomány, biotechnológia, paragrafus, innováció, ipari automatizálás, vízgazdálkodás, zöldkörnyezet, it
2014. október 6.

Szerző:
B. Szabó Edina

Virtuális iskola

A múlt hónap vitathatatlanul kiemelkedő eseménye a tanévkezdés volt. Az iskola­padokba ülők mellett azonban szép számmal vannak olyanok is, akik koruknál, anyagi helyzetüknél, munkájuknál fogva vagy akár kényelemből távoktatásban, virtuális oktatási intézményekben kezdik vagy folytatják tanulmányaikat.


A digitális oktatási eszközöknek szenteltünk már jó néhány oldalt, s ha további kategóriákra szeretnénk bontani a területet, például a digitális, táv-, levelező vagy önálló oktatás/tanulás címkék szerint tagolhatnánk a témát. A különböző módszertanok és az azokat támogató rendszerek és eszközök bemutatása pedig akár önálló tartalomként is megjelenhet. Kezdetnek nem árt, ha néhány fogalmat tisztázunk.

Például: mi a távoktatás és mi az eLearning?

Egyszerűen fogalmazva a távoktatás a távolságok legyőzéséből adódó megoldásokat kénytelen alkalmazni – akár eLearning eszközöket is –, az eLearning viszont minden típusú oktatást kísérhet, kiegészíthet, vagy akár teljes oktatási szisztéma is épülhet rá.

A távoktatásról egy régi film jut eszembe, talán ausztrál lehetett. Az óriási távolságok miatt elszigetelt farmon élő családok gyerekei postán kapták a tananyagot, majd rádión keresztül dolgozták fel a tanáraik segítségével. Akkor nagyon tetszett ez a megoldás, elsősorban azért, mert így a korai felkelést is kiküszöbölték… Napjainkban már valószínűleg műholdas telefonon és jól kiépített wifi rendszereken keresztül zajlik mindez, a ma is „új médiának” nevezett internetes, okostelefonos és okostelevíziós, multimédiás megoldásoknak köszönhetően.

És ezzel meg is érkeztünk az eLearninghez (eL): azok a képzési formák és eszközök tartoznak ide, amelyek digitális platformot, infokommunikációs (IKT) eszközöket használnak működési alapul, legyen szó akár tanulásról, akár oktatásról. Ez az interaktív, akár felhő alapú megoldás már nem függ a térbeli adottságoktól. Az eL ugyanolyan fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtize­dekben, mint minden eszközünk, rendszerünk. A lemezjátszótól eljutottunk a CD lejátszón keresztül az iPadig. Mondhatni, hogy az eLearning 1.0-tól eljutottunk az eLearning 2.0-ig, bár bizonyos nézőpontból – és bizonyos technológiai fejlesztések után – ennek a folyamatos fejlődésnek a súlypontja átkerül a szemléletek, az oktatási keretrendszerek fejlesztésére; a mivel kérdéskörről a hogyan és a mit területére.

Tananyag müzlis dobozban

Hogy a kicsitől a nagy felé haladjunk, ne fe­ledkezzünk el a promóciós célokra megalkotott, egyértelműen vásárlásösztönző IKT eszközökről, amelyek főleg a gyermekeket és a fiatal felnőtt vásárlóerőt célozzák meg. Ilyenek az ajándék CD, DVD anyagok, QR kódok, egyéb, speciális weboldalakra mutató kódok, amelyek utasításait követve új ismeretekhez lehet jutni. Mindez természetesen akkor jó, ha a folyamat legvégső kimenetele önellenőrző vagy a rendszer adta ellenőrző lehetőség. Az új ismeret elsajátítása ellen­őrzés, szükséges korrigálás és újraellenőrzés után mondható sikeresnek. Akárcsak az iskolában.

Erre példa az egyik gabonapelyhes dobozba rejtett háromrészes, az állatvilágot bemutató sorozat. A három rész, a vásárlá­sok ösztönzése érdekében, természetesen egymás után került az üzletekbe. A National Geographic Channellel együttműködve készített DVD-k kiemelkedő minőségűek. Mind a képanyag, mind a hanganyag, az ellenőrző és jutalmazó rendszer remekül ösztönzött az újra és újra lejátszásra. A DVD menürendszerének kialakítása a gyerekek önálló munkáját is segítette, ugyanakkor biztonságukat is szolgálta azzal, hogy amikor szükséges volt, többlépcsős, szülői engedélyhez kötött internetkapcsolódást követelt meg. A tanulótér ilyesfajta kiterjesztése persze nem mindennapos, de az oktatás hagyományos, a játékosságra építő módszertana kiválóan kombinálható az eL eszközeivel.

Az eLearning a hétköznapi ember számára általában egyet jelent az online, számítógép vagy ma már okos készülékeken történő tanulással. Ez részben így is van, számos ingyenes, az interneten elérhető oktatási felületet találni.

Ezek között hazai viszonylatban a nyelvoktató oldalak vezetnek. Kétségkívül az egyik legrugalmasabb megoldást biztosítja ez egy-egy nyelv elsajátításához, ugyanakkor a visszacsatolás, a tutori rendszer és az objektív „osztályozás” hiánya nem feltétlenül ad megfelelő képet a tudásról. Nem létezik, hogy például a beszélt nyelv árnyalatai maradéktalanul felvihetők – nem is szabad etalonként kezelni ezeket. A nyelvtanuláshoz kapcsolódó, szótanulásra épülő oldalak némileg más megítélés alá esnek, kialakításuk ugyanis a hagyományos ismétlés és teszt kikérdezésen (nyelvvizsgaformák) alapul. Felmérések szerint a nyelv­tanulásra kialakí­tott eL eszközö­kön kívül a hazai felhasználók kevés egyéb tananyagot találnak. Más megközelítésben ez jól mutatja, hogy egyre több és többféle terület eLearning kidolgozására van igény.

Ma már a komoly szakmai oldalakat, blogokat üzemeltetők is létrehoznak olyan felületeket, amelyek az általuk képviselt szakma vagy hobbiszinten űzött tevékenység tudásmenedzsmentjét végzi. Legyen ez akár videoblog főzés vagy sütés témában, modellező vagy erősítőépítő, de akár hangszeres vagy játékfejlesztői tesztelőfelület.

Egyben a felsoroltak mindegyike hasonlít: bár üzemeltetőik általában interaktív kommunikációt folytatnak követőikkel, „tanítványaikkal”, hivatalos, akár a munkaerőpiacon használható végzettséget igazoló dokumentumot természetesen nem áll módjukban kiadni. Ettől függetlenül IKT eszközökkel remekül lehet új ismereteket elsajátítani.

eLearning rendszer

Az említett kicsitől a nagyobb felé haladás során elérkezünk az üzleti alapú eLearninghez. A nyelvvizsgára, KRESZ vizsgára, egyéb szakmai megmérettetésekre felkészítő cégek vagy képviseletek mellett azonban itt inkább a tanulásszervező programokról beszélhetünk (Learning Management Systems – LMS), amelyek akár a teljes folyamatot is kezelik, az adminisztrációtól kezdve a tananyag szervezésén át a kommunikációs protokollok kezeléséig.

Mérettől függetlenül a vállalatoknak így költséghatékony, idő- és energiatakarékos megoldás az eL alapú betanítás, tréningeztetés vagy az egyes ágazatok ismeretfrissítése, esetleg új üzleti modell bevezetése. Az egyedileg tervezett, fejlesztett és kialakított eL ugyanis mindent tartalmazhat, amire a cégek fejlesztéséhez szükség lehet. Az LMS maga az informatikai keretrendszer, amely a képzést menedzseli, vagyis az összes olyan technikai eszközt biztosítja, amelyet az adott cégben szükségesnek tartanak. Ez általában fix, frissíteni és karbantartani ugyanúgy kell, mint az egyéb IT rendszereket. Az is lehetséges persze, hogy az adott géppark és eszközállomány az alkalmazni kívánt eLearninghez teljes mértékben megfelel. Az ismeretanyag, a tudásbázis és annak kerete viszont folyamatosan frissül, újabb és újabb modulokkal bővülhet, alkalmazkodhat a piaci, regionális vagy éppen projektmenedzselési attitűdhöz. Ez a tartalom készülhet belső és külső szakemberekkel, akár szakértői megbízásos alapon. Nemzetközileg igen nagy iparág épült minderre. A dizájn és alkalmazásfejlesztéstől kezdve az oktatási módszertanok átültetéséig foglalkoztat szakembereket; könyveket és blogokat készítenek, ezek 95 százaléka ugyan külföldi szakértők szerint feleslegesen foglalja a helyet a világban, de a maradék 5 százalékra érdemes odafigyelni, és tanulni belőlük. Magyarország, bár az oktatásban elindított eLearning „promóció” és a felsőoktatásban betöltött szerepe több mint tíz éve jelentős, vállalati szinten az eL az út elején tart.

A hatékonyság mellett itt is meg kell említeni az egyedi rendszerek létrehozásának egyik kiemelt költségtényezőjét, a rendszerkialakítást. Az említett IT beruházás egyszeri költség, amely lehet, hogy részben vagy egészben megfelel az eL kívánalmainak, már adott rendszerre épül. Vagyis megfelelő a kapacitása a tárolás, elemzés, biztonság és szakértői működtetés területén. Mit lehet tenni akkor, ha a vállalat a fejlesztéseket követve ezeket az alapokat már felhő alapú megoldásokat alkalmazva kiszervezte? Hiszen nyilván nem egy kötött rendszert kíván kialakítani, amely aztán elviszi a felhő által felszabadított energiáit. Természetesen ebben az esetben sincs semmi probléma, hiszen a felhő alapú eLearning rendszerek ugyanolyan szervezetten és biztonságosan működnek, mint kötött, belső társaik. A különbség a működtetés és a költségek áttolódásában rejlik, utóbbi rendszeres szolgáltatási díjként jelenik meg a költség­vetésben, nem egyszeri beruházásként. Számos példát láthatunk akár egy általános téma köré szerveződött felhasználói (tanulói) réteg kialakulására is. Ezeket az általános témákat a tartalomfejlesztők a vállalatok részére értékesítik, azok alkalmazottai pedig kötetlenül férhetnek hozzá ezekhez a felhőben tárolt információkhoz. A költségek, a biztonság és a tárolás mellett természetesen az időtényező sem elhanyagolható. A fejlesztések hajtóereje alapvetően itt is a tudásanyag gyorsabb elérése, annak gyors átadása és minél gyorsabb működésbe integrálása.

Ezek önállóan is elérhetőek, vagyis nem feltétlenül szükséges vállalati háttér az egyes modulok elvégzéséhez, a részvételi, letöltési díjak kifizetése után a folyamat ugyanaz, az eredményes zárásról pedig ebben az esetben is készül bizonyítvány. Ez sok ágazatban növelheti a munkaerő értékét, ilyen például a villamosság, az IT, a dizájn vagy az üzleti menedzsment. A különböző indiai, amerikai, afrikai, japán és természetesen európai tananyagok lehetővé teszik akár a munkaerő mobilitásának növelését is, így ha külföldön szeretnénk munkát vállalni, érdemes az adott régió szakmai eLearnig felületein körülnézni. Csak a nyelvtudás hiánya lehet akadály.

eLearning 2.0

A hallgatói, tanulói részvétel aktivizálása a beépített kommunikációs platformoknak köszönhetően is növekedésnek indult, de a rendkívüli ütemben fejlődő közösségi formák az eL felületét is megborzolták. Ma már nem a tananyag tételes feldolgozását és egymásnak átadását vagy egy-egy vállalati tréning anyagának közös feldolgozását kell aktivitáson érteni, hanem magába a tartalomba, az ismeretanyag szerkesztésébe, adott esetben az előállításába való beavatkozást. Vagyis már nem egy hierarchikus, hanem decentralizált, önkéntes tudásmegosztáson alapuló folyamat ez.

4D Pathology
Az eLearning egyik kiemelkedő hazai példája a Semmelweis Egyetem és az Epilepsziás Betegekért Alapítvány projektje, amely egy világszabadalommal védett magyar technológiai fejlesztés. A 2012-ben TÁMOP támogatással indított fejlesztés keretében készülő eLearning tananyag újdonsága kettős: egyrészt a tananyagokba beépül a 4D Anatomy világon egyedülálló fejlesztése, amelyet már a legnevesebb amerikai egyetemeken is alkalmaznak az anatómiaképzésben, az emberi testet részletesen bemutató négydimenziós interaktív térképként, patológiai adaptációként. Másrészt a tananyagok úgy épülnek fel, hogy egy-egy betegség köré csoportosítva jelennek meg az orvosképzés különböző dimenziói. Egyszerre érhetőek el a betegség patológiai leírásai mellett a vonatkozó anatómiai, klinikai és radiológiai ismeretek, ez pedig egy új szemléletű képzési módszer meghonosítását jelenti.

A projekt keretében húsz multimédiás tananyag készült el, húsz betegség több szempontú komplex bemutatásával, ez később – a legkülönbözőbb betegségek feldolgozásával és ismertetésével – tovább bővíthető. Az oktatók és hallgatók nemcsak standardizált eLearninges formában, de egy forradalmian újszerű megjelenítésben is letölthetik és tanulmányozhatják a különleges preparátumokat. Ezek speciális térszkennerrel készültek, a legkülönbözőbb helyzetekből készített fényképfelvé­teleket a 4D Anatomy szoftver segítségével rekonstruálták úgynevezett interaktív négydimenziós modulokba. Ezek sajátossága, hogy a felhasználó térhatásban tudja mozgatni és manipulálni a beteg szervet. A preparátummozgatás magába foglalja a preparátum forgatását, nagyítását, mindezt a technológia révén elért, térhatást nyújtó sztereoszkopikus formában is.

A Semmelweis Egyetem oktatói a tananyagok szöveges részét három nyelven: magyarul, angolul és németül készítették el. Az Epilepsziás Betegekért Alapítvány feladata volt a módszertan kidolgozása, továbbá a képi megjelenítések elkészítése. A 4D Pathology oldal eLearning menüjében bepillantást nyerhetünk az elkészült anyagokba.

A közösségi oldalak használata a tanulási folyamatokban óriási méreteket öltött, és zárt vagy nyílt csoportként, konzultációs felületként használva megreformálta az eL területét. A Facebook a csoportokon belüli kommunikáció, a tartalommegosztással tudásmenedzsmentet ellátó kvázi elosztó központként üzemel. A Linkedin komoly szakmai fórumok színtere, a Twitter a gyors és rövid témafelvetés és kérdezz-felelek oldala. A felhasználók által készített tartalom a különböző tudáselosztó portálokon úgy jelenik meg, hogy az egyes mappákba tartozó ismeretanyag – a szövegek mellett képek, videók, linkek stb. – szerkeszthető, kiegészíthető, természetesen saját szabályok és kontroll, moderálás mellett.

Az általános tanuláson kívül az egyes projektekre való felkészülés akár teljes eszköztára is nevezhető eLearningnek. Képzeljük el azt a helyzetet, amikor gyorsan kell felépíteni egy új prezentációt, akár mert új projekt van a láthatáron, akár mert a vállalatvezetés új terület felé nyitna, új piacot keres a rendelkezésre álló erőforrásaival. Mi az első teendő? A keresőszavak ügyes csoportosításával rákeresünk a témára vagy a tágabb területre. A találatok között egész biztosan lesz weboldal, iskolai tananyag, pdf és videó, dokumentum és grafikai magyarázat is. A szakmai blogok, a Wikipédia, a közösségi oldalak linkjeit pedig ezekkel együtt elkezdjük felvinni egy általunk létrehozott felületre, amely lehet blog vagy csoport, táblázat vagy egyéb belső projekt dokumentációs rendszere, és máris létrejött egy újabb eLearning felület, amelyhez minimum saját magunk és kollégáink, partnereink, jobb esetben, nyilvánossá téve, globális felhasználók tömege férhet hozzá, és tanulhat belőle.

A kezdetben tantermi módszerek virtuális térbe átültetéséből kialakult egy ma folyamatosan fejlődő és a technológiai újításokat az egyéb ágazatokhoz hasonlóan felhasználó terület. Ez a felhasználóhoz alkalmazkodó tudásbővítő rendszer várhatóan sok meglepetést okoz, forradalmasítva – és talán egyenlőbbé téve – az egyéni fejlődés lehetőségét.

A magyar eLearning rendszerek az oktatásban, felnőttképzésben és a vállalati to­vábbképzésben betöltött szerepéről, az alkalmazott technológia fejlődéséről és a jövendő rendszerekről szóló víziókról következő számunkban olvashatnak.•

 
Innotéka