2014. május 5.

Szerző:
S. K.

Zöld ombudsmanok Budapesten

Egyre több jel utal arra, hogy a népesség növekedése, a gyors klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése alapjaiban veszélyezteti a jövő generációk életfeltételeit. Az 1992-es riói csúcson megkötött Biológiai Sokféleség Egyezmény nagy reményeket ébresztett, de ma már tudjuk, hogy a nemzetközi együttműködés nem vezetett eredményre. Az ENSZ-főtitkár nyolc nemzeti intézményt említett meg, amelyek mégis reményt jelenthetnek a következő generációk számára. A nyolcak képviselői április végén, Budapesten találkoztak.


Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a Nemzedékek közötti szolidaritás és a jövő nemzedékek szükségletei című jelentésében nevezett meg nyolc olyan nemzeti intézményt, melyek úttörő szerepet játszanak a fenntartható fejlődés és a nemzedékek közötti szolidaritás nemzeti keretek között történő megvalósításában. Ezek egyike, a magyar ombudsmani hivatal az április 24. és 26. között Budapesten megrendezett konferenciával kívánt hozzájárulni a jelentésben említett nemzetek közötti szorosabb együttműködéshez. Azért, mert az államok közötti együttműködés kudarca egyértelművé tette, hogy ezeknek az intézményeknek a nemzetközi kooperációja jelenthet reménysugarat és továbblépési lehetőséget.

A budapesti tanácskozásra a magyar ombudsmani hivatal meghívására eljött a norvég, a finn, a walesi, a német, a kanadai, az új-zélandi és az izraeli társszervezet képviselője. A mindeddig példa nélküli párbeszédet és tapasztalatcserét a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó magyar biztoshelyettes, Szabó Marcel kezdeményezte. Magyarországon a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa (az úgynevezett zöld ombudsman) 2007-es megalakulásakor az egyik legerősebb hatáskörrel felruházott intézmény volt. Az ombudsmani rendszer 2012-es átalakítása, az egyombudsmanos szisztéma létrejötte után nemzetközi összehasonlításban továbbra is erősnek számít, hiszen eljárásában független, csak a törvénynek van alárendelve, tevékenységével összefüggésben nem utasítható. A jövő nemzedékek biztoshelyettese a világon is egyedülálló módon független intézményként segíti a fenntartható fejlődés gyakorlati megvalósítását. (Hollandiában most dolgoznak a magyarhoz hasonló nemzeti intézmény felállításán.)

A fenntartható jövő modellintézményei elnevezésű konferencia elsődleges célja az volt, hogy a világ legjobb elméleti és gyakorlati szakemberei most először és együtt is megvitassák a nemzeti intézmények szerepét, lehetőségeit, perspektíváit, s együtt találják meg azokat a megoldásokat, amelyekkel érvényesíthető, a gyakorlatba is átültethető a távlatos környezetpolitikai gondolkodás. A kormányzatok, politikai erők ugyanis elsősorban a parlamenti választások közötti, történelmileg rövid időszakokra összpontosítják a figyelmüket, miközben a fenntartható fejlődés érdekében éppenséggel állandó, kormányzati ciklusokon átívelő, tartós erőfeszítésekre volna szükség, amelyek szakpolitikáit és intézményeit a nemzeti jogrendszerek is elismerik.

A konferencián az alkotmány- és környezetvédelmi jog, a fenntartható fejlődés és a nemzedékek közötti méltányosság nemzetközileg elismert tudósai gyűltek össze, hogy meghatározzák a jövő generációk érdekei védelmének nemzeti és nemzetközi szintű megvalósításának lehetséges jogi kereteit. A résztvevők a jövő generációk érdekeinek védelme és előmozdítása során végzett tevékenység jogi aspektusaira fókuszáltak a generációk közötti jog alapelveire építve. A kiválasztott modellintézmények prezentációi után műhelyvitára került sor, az intézmények munkáját mind gyakorlati, mind pedig elméleti szempontból megalapozó, különböző alkotmány- és környezetvédelmi jogi kérdésekre koncentrálva. A modellintézetek jövőbeni együttműködését segíti az a közösen fejlesztett internetes portál, amelynek célja a kölcsönös együttműködés erősítése, a legfrissebb publikációk egymás közötti terjesztése, továbbá a többi nemzeti és nemzetközi szinten aktív szereplő bátorítása arra, hogy a saját adottságainak leginkább megfelelő módon vállalják fel a jövő nemzedékek érdekvédőjének szerepét.

A találkozót olyan vezető jogászprofesszorok is megtisztelték jelenlétükkel, mint a Srí Lanka-i G. C. Weeramantry bíró, a hágai Nemzetközi Bíróság volt alelnöke, illetve a Cambridge és az Oxford Egyetem számos vezető tudósa. A szervezők reményei szerint a tanácskozás az ENSZ által elindított riói folyamat fontos mérföldkövévé válhat. A konferencia tanulságainak összegzéseként születő, a generációk közötti szolidaritás nemzetközi szakirodalmában hiánypótló kötete a tervek szerint a Cambridge University Press gondozásában jelenik meg.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka