2018. október: jegyzet, portré, fizika, egyetem, disszemináció, tudomány, genomika, orvostudomány, neutronkutatás, gépipar, innováció, okostechnológia, energiagazdálkodás, it, építés, közlekedés, megújuló energia, zöldkörnyezet
Inno-tér
2018. szeptember 1.

A biomassza nem egyenlő a napenergiával

Az Európai Unióban a megújuló energia­termelés aránya 2030-ra eléri a harminckét százalékot – sőt, ezt az értéket 2023 folyamán felfelé kell módosítani, ez lenne a cél.


Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC új szakértői véleményében egy szakpolitikai tévedésre hívja fel a döntéshozók figyelmét. Az uniós intézmények és a tagállamok továbbra is karbonsemleges, megújuló energiahordozónak minősítik az erdőkből származó biomasszát, ami jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja megújulóenergia-céljait.

Az EASAC szakvéleményében viszont az áll, hogy egy egység villamos energia előállítása erdei biomasszából több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint ha az erőműben szenet égettünk volna. Ha kivágjuk a fákat, akkor az erdő széntároló kapacitását is feláldozzuk, ugyanis a fa elégetésével járó kibocsátáshoz az a szén-dioxid-mennyiség is hozzájárul, amelyet a fának már nem lesz módjában felhasználni. Sok múlik azon, milyen célra termeljük ki az erdőt: például a faanyag széntároló kapacitása megmarad, ha épületfaként hasznosítjuk, ráadásul így kevesebb acélt, cementet használunk fel. Az EASAC arra is felhívja a figyelmet, hogy az uniós klímapolitika külön kezeli az égésből, valamint a talaj- és erdőgazdálkodásból szár­mazó üvegházgáz-kibocsátást. Így egy biomasszát importáló tagállam megteheti, hogy ezt a tevékenységet emelkedő megújulóenergia-felhasználásnak állítsa be. Holott az erdei biomassza felhasználását klímavédelmi és fenntarthatósági szempontból esetről esetre kellene elbírálni.•

 
Inno-tér
Innotéka