A biomassza nem egyenlő a napenergiával
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC új szakértői véleményében egy szakpolitikai tévedésre hívja fel a döntéshozók figyelmét. Az uniós intézmények és a tagállamok továbbra is karbonsemleges, megújuló energiahordozónak minősítik az erdőkből származó biomasszát, ami jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja megújulóenergia-céljait.
Az EASAC szakvéleményében viszont az áll, hogy egy egység villamos energia előállítása erdei biomasszából több szén-dioxid-kibocsátással jár, mint ha az erőműben szenet égettünk volna. Ha kivágjuk a fákat, akkor az erdő széntároló kapacitását is feláldozzuk, ugyanis a fa elégetésével járó kibocsátáshoz az a szén-dioxid-mennyiség is hozzájárul, amelyet a fának már nem lesz módjában felhasználni. Sok múlik azon, milyen célra termeljük ki az erdőt: például a faanyag széntároló kapacitása megmarad, ha épületfaként hasznosítjuk, ráadásul így kevesebb acélt, cementet használunk fel. Az EASAC arra is felhívja a figyelmet, hogy az uniós klímapolitika külön kezeli az égésből, valamint a talaj- és erdőgazdálkodásból származó üvegházgáz-kibocsátást. Így egy biomasszát importáló tagállam megteheti, hogy ezt a tevékenységet emelkedő megújulóenergia-felhasználásnak állítsa be. Holott az erdei biomassza felhasználását klímavédelmi és fenntarthatósági szempontból esetről esetre kellene elbírálni.•
