A mohácsi csata titkai
A közelgő évforduló jó alkalom arra, hogy a történészek elemezzék a magyar állam vereségéhez vezető utat, magát az ütközetet és annak következményeit – erre a feladatra vállalkozott a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Együttműködési Programja támogatásával létrejött kutatócsoport. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem együttműködésében, Fodor Pál és Pap Norbert vezetésével 2018 elején indult munka máris több eredménnyel szolgált.
A csata helyszínéről több mint száz éve zajlanak a viták. Nem tudjuk biztosan, hol vertek tábort a seregek, és hol volt az ütközet centruma. Az elesett legalább húszezer katona közül is csak kevésnek a maradványai kerültek elő. Fontos eredmény, hogy sikerült megtalálni a csata egyik helyszínén a 17. században létesített oszmán győzelmi emlékmű pontos helyét. A másik fontos eredmény, hogy az utókor alaptalanul tette felelőssé mindenért a Mohács előtti Magyarország vezetőit. Rögtön a csata után megkezdődött a bűnbakkeresés, amelynek elsősorban a Jagelló-uralkodók és Szapolyai János estek áldozatául. A kutatócsoport szerint az ország vezetői becsülettel teljesítették kötelességüket, s nem rajtuk múlott, hogy még „visegrádi együttműködéssel” sem tudták feltartóztatni a hatalmas oszmán–muszlim sereget.•