Inno-tér
2018. október 5.

A mohácsi csata titkai

Nyolc év múlva, 2026-ban lesz a mohácsi csata 500. évfordulója, amire a magyarok többsége történelmünk egyik legnagyobb tragédiájaként tekint. Joggal, ám abban már nincs egyetértés, hogy min és kiken múlott a gyászos vereség.


A közelgő évforduló jó alkalom arra, hogy a történészek elemezzék a magyar állam vereségéhez vezető utat, magát az ütközetet és annak következményeit – erre a feladatra vállalkozott a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Együttműködési Programja támogatásával létrejött kutatócsoport. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem együttműködésében, Fodor Pál és Pap Norbert vezetésével 2018 elején indult munka máris több eredménnyel szolgált.

A csata helyszínéről több mint száz éve zajlanak a viták. Nem tudjuk biztosan, hol vertek tábort a seregek, és hol volt az ütközet centruma. Az elesett legalább húszezer katona közül is csak kevésnek a maradványai kerültek elő. Fontos eredmény, hogy sikerült megtalálni a csata egyik helyszínén a 17. században létesített oszmán győzelmi emlékmű pontos helyét. A másik fontos eredmény, hogy az utókor alaptalanul tette felelőssé mindenért a Mohács előtti Magyarország vezetőit. Rögtön a csata után megkezdődött a bűnbakkeresés, amelynek elsősorban a Jagelló-uralkodók és Szapolyai János estek áldozatául. A kutatócsoport szerint az ország vezetői becsülettel teljesítették kötelességüket, s nem rajtuk múlott, hogy még „visegrádi együttműködéssel” sem tudták feltartóztatni a hatalmas oszmán–muszlim sereget.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka