Bolyai-díj kutatónőnek
A Magyar Tudományos Akadémián tartott április végi ünnepi átadón Áder János köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a tudományban sosincs felesleges kérdés vagy érdektelen eredmény, mint ahogy nincs alá- vagy fölérendelt, lassan vagy gyorsan beérő kutatás, mert a tudomány hasznossága nem a megtérülés sebességén múlik. „Nyelvünk állapota a nemzet állapotának kifejezője. Nyelvünk jövője nemzetünk jövője is” – idézte a köztársasági elnök É. Kiss Katalin Anyanyelvünk állapotáról című könyvének sorait, majd a kutató gondolatait továbbvive úgy fogalmazott, hogy a „tudomány jövője éppígy nemzetünk jövője”.
É. Kiss Katalin átveszi a Bolyai-díjat Áder János köztársasági elnöktől (jobbra) és Szabó Gábortól, a kuratórium elnökétől (Forrás: Mohai Balázs/MTI)„Ez a díj nem is elsősorban a személyemnek szól, hanem egyrészt a női kutatók, másrészt a bölcsészettudományok iránti megbecsülését fejezi ki ezzel a kuratórium” – fogalmazott É. Kiss Katalin, aki az első női és első nyelvész Bolyai-díjas. Az indoklás szerint az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatóprofesszorának, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanárának kutatásai megújították a magyar nyelvtant, és általános nyelvészeti felismerésekhez vezettek. A kétévente odaítélt, most kilencedik alkalommal átadott Bolyai-díj a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés. A díjjal 2009-ig 50 ezer eurónak megfelelő adómentes forint járt, melyet 2009-ben 100 ezer euróra (31 millió forint) emeltek.
Az eddigi díjazottak: Freund Tamás neurobiológus, Roska Tamás villamosmérnök, informatikus, Bor Zsolt lézerfizikus, Lovász László matematikus, Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, Perczel András kémikus, biokémikus, Nusser Zoltán állatorvos, biológus, neurobiológus és Pál Csaba biológus.•
