2019. július–augusztus: jegyzet, Nemzeti Agykutatási Program, agykutatás, portré, tudomány, biológia, disszemináció, öntészet, innováció, építés, geológia, környezetvédelem, zöldkörnyezet, urbanisztika, biztonságtechnika, it
Inno-tér
2019. június 5.

Gáttalanul folyók

Az egész bolygóra kiterjedő elemzés készült a szabályozatlan folyók elhelyezkedéséről és kiterjedéséről.


A Nature magazinban idén májusban publikált tudományos elemzés szerint a világ 246 leghosszabb folyójának alig egyharmada szabályozatlan, és több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak, vízerőművek vagy víztározók akadályozzák. Az elemzés elkészítésében ismert kutatóintézetek és szervezetek szakemberei vettek részt, műholdas meg­figyeléseket is felhasználva összesen 12 millió kilométernyi vízfolyást vizsgáltak meg.

Megállapították, hogy a Föld 1000 kilométernél hosszabb 91 folyója közül már csak 21 tekinthető szabályozatlannak. Az elemzés rámutat arra, hogy a még szabályozatlan folyók megőrzése és a gátépítések féken tartása a Föld egésze szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Jelenleg közel 60 ezer nagy gát található a világ folyóin, és további 3700 gát építését tervezik. Ráadásul a vízerőművek tervezése egy folyón vagy vízgyűjtőn általában külön-külön zajlik, vagyis nem vizsgálják az összeadódó hatások miatti kockázatokat. A jelentésből kiderül továbbá, hogy Európában nincs 1000 kilométernél hosszabb szabályozatlan vízfolyás. Ugyan Magyarország és a Kárpát-medence folyói közül sokon nincs gát vagy vízerőmű, ennek ellenére mégsem tekinthetők szabályozatlannak, mivel a 19–20. században számos mellékágat és holtágat levágtak a folyókról, így több tízezer hektár ártér került az árvízvédelmi töltéseken kívülre.
Magyarországon lehetőség lenne a Tisza mentén az árterek vagy a mellékágak visszacsatolására a Duna vagy a Dráva mellett, állítja a Természetvédelmi Világalap, a WWF, mely szerint hozzá kell látni a folyók helyreállításához, és közben a folyókra kockázatokat jelentő fejlesztéseket fokozatosan el kell hagyni.•

 
Inno-tér
Innotéka