2019. szeptember: jegyzet, fizika, biofizika, biológia, lézer, tudomány, kémia, egészségipar, portré, bioinformatika, egyetem, ipar 4.0, innováció, öntészet, fenntarthatóság, energiagazdálkodás, disszemináció, zöldkörnyezet, építés, környezetvédelem, ipari automatizálás, it, mesterséges intelligencia
Inno-tér
2019. szeptember 5.

Kármentesítés

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság megtisztítja az esztergomi Strázsa-hegy környékét a korábban ott állomásozó szovjet harckocsizók üzemanyag- és nehézfém-szennyeződésétől.


A területet már a Monarchia idején is katonai gyakorlatozásra használták. Az első világháború után Esztergom határvárossá vált, s ezzel katonai szerepe megnőtt. A második világháború után a Strázsa-hegy a magyar honvédség gyakorlótere volt, 1956-tól pedig a szovjet déli hadsereg­csoport harckocsizó és vegyvédelmi alakulatai használták. Az egykori katonai területen a tavak iszapjában toxikus fém-, a lebontott üzemanyag-tárolók környezetében pedig jelentős szénhidrogén-szennyezettséget mutattak ki. Ezért egy közel 600 millió forintos projekt keretében a szennyezett föl­det kitermelik az üzemanyag-tárolónál, a tavakban lévő szennye­zett isza­pot pedig szikkasztás után ártalmatlanítják. A tavak kár­men­tesí­tését és az élőlények visszatelepítését őszre fejezik be. A volt üzemanyag-tárolónál viszont a betonlétesítmények bontását is elvégzik, így ott 2021 augusztusára állhat helyre a természetes állapot.

Füri András, a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatója tájékoztatójában kitért arra is, hogy a 2,7 hektáros, most megtisztítandó terület ivóvízbázisok közelében, kiemelten érzékeny helyen található. Rácz And­rás, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős állam­tit­kára hangsúlyozta, hogy az országos környezeti kármentesítési programban 1996-ban 30 ezer szennyezett helyszínt azonosítottak. Az ár­talmatlanítás költségét 1000 milliárd forintra becsülték, és harmincéves időtartammal számoltak. Eddig 582 helyszínt tisztítottak meg állami felelősségvállalási körben.•

 
Inno-tér
Innotéka