Kétmilliárd éves farmerek
A minket körülvevő, közvetlenül megfigyelhető élet szinte kivétel nélkül sejtmagvas sejtekből, vagyis eukariótákból áll. A biomassza nagyobbik részét azonban a sokkal egyszerűbb prokarióták (sejtmag nélküli baktériumok és hozzájuk hasonlóan egyszerű felépítésű archeák) alkotják. Az egyik legnehezebbnek tartott nagy evolúciós átmenet az eukarióták kialakulása volt a prokarióta ősökből, nagyjából kétmilliárd éve. Mivel fosszíliák híján igen kevés konkrétumot tudunk erről a folyamatról, leginkább elméletek versengenek egymással.
Hamis színes mikroszkópos felvétel, melyen kékes színnel a sejtmagokat, aranysárgával a mitokondriumokat, szürkével pedig a sejtvázat jelölték. (Forrás: Flickr/NIH Image Gallery/Torsten Wittmann, University of California, San Francisco)Magyar kutatóknak – Zachar Istvánnak, Szilágyi Andrásnak, Számadó Szabolcsnak és Szathmáry Eörsnek – a PNAS-ban a közelmúltban megjelent tanulmánya szerint rejtett előnyök stabilizálhatták a kezdeti előnytelen kapcsolatot. Ezt a „gazdálkodó” (farming) hipotézist több mint húsz esztendeje fogalmazta meg John Maynard Smith és Szathmáry Eörs. Eszerint a gazdasejt ragadozó volt, amely rendszeresen fogyasztott más baktériumokat, köztük a mitokondrium akkor még szabadon élő ősét is. Azonban valamilyen oknál fogva a gazda nem emésztette meg az összes elfogott baktériumot: a túlélők élve tengődtek a gazdán belül, de az is lehetséges, hogy még szaporodtak is. Vagyis a gazdasejt valódi gazdálkodóként úgy tartotta a baktériumokat, ahogy az ember tartja a sertést.•
