2017. december: jegyzet, orvostudomány, portré, Nemzeti Agykutatási Program, tudomány, egyetem, fizika, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, genomika, bioinformatika, it, neutronkutatás, anyagtudomány, innováció, atomenergia, gépipar, elektronika, startup, energiagazdálkodás, biztonságtechnika
Inno-tér
2017. december 14.

Közeleg a szén­korszak vége?

Míg a fejlett országokban jóval több szén­erőművet zárnak be, mint amennyi épül, itthon még kérdéses a Mátrai Erőmű jövője.


A világ országainak vezetői azzal a céllal érkeztek Bonnba, az ENSZ novemberi klímacsúcsára, hogy további konkrét lépésekkel erősítsék meg a 2015-ben elfogadott párizsi megállapodást, amelynek egyik alapeleme a villamosenergia-szektor teljes globális kibocsátásának közel 70 százalékáért felelős szénalapú energia­termelés visszaszorítása. Az Egyesült Államok szénerőműveinek száma hét év alatt megfeleződött, Kanada pedig bejelentette, hogy 2030-ban bezárják az utolsó szénerőművet az országban, és az Európai Unió több államában is a szénalapú energiatermelés vissza­esése tapasztalható. A legfrissebb hír, hogy Olaszország is meg­válik a szénalapú energiatermeléstől, és legkésőbb 2025-ben az utolsó szénerőmű is leáll. Európa egyik vezető energiaszolgáltatójának, az olasz Enel vezérigazgatójának közelmúltban tett nyilatkozata szerint az EU-ban már semmi értelme szénerőművet építeni.

Hazánkban a Mátrai Erőmű jövője még mindig bizonytalan. A cég több irányban is keresi a nyereségességhez vezető utat, megújuló energiát hasznosító naperőművet épít, növeli a saját tulajdonú bányatermelő kapacitását, valamint az erőmű lignitt­üzelésű blokkjaiban felhasznált hulladék és biomassza mennyiségét. Ám az továbbra is kérdéses, hogy képes lesz-e kompenzálni a növekvő szén-dioxid-költségeket.

Vaszkó Csaba, a Természetvédelmi Világalap, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője szerint a szénalapú energiatermelés értelmetlen hosszabbítása helyett mind az erőmű, mind pedig a térség átmenetére kellene összpontosítani.•

 
Inno-tér
Innotéka