2018. november: jegyzet, fizika, portré, atomenergia, tudomány, anyagtudomány, kémia, lézer, orvostudomány, biofizika, genomika, biokémia, innováció, közlekedés, egészségipar, megújuló energia, környezetvédelem, zöldkörnyezet, robotika, ipar 4.0, it, mesterséges intelligencia
Inno-tér
2018. szeptember 7.

Lisztérzékenyek kenyere

Új lehetőségeket tárt fel a gabonaallergiában szenvedők életminőségének javítására magyar, ausztrál, norvég, német és kínai kutatócsoportok közös vizsgálata – a tanulmányt a Science Advances szakfolyóirat közölte.


A búza fogyasztásával, lisztjének belélegzésével kapcsolatos megbetegedések közé tartozik a bőr- és emésztőrendszeri tünetekkel jelentkező ételallergia, az anafilaxia, valamint a pékeket, sütödei dolgozókat érintő pékasztma.

A lisztérzékenység (cöliákia) és a búzaallergia ellen jelenleg az egyetlen jó megoldás a gluténmentes táplálkozás. A nemzetközi kutatás egyik fontos eredménye, hogy az egyes fehérjék eltérő mennyiségben termelődnek a búzaszemben.

„Ha a tenyészidőszak végén hűvösebbre fordul az időjárás, akkor a pékasztmát kiváltó és az ételallergiával kapcsolatos fehérjék koncentrációja megemelkedik. Ha a virágzás alatt hőstressz éri a kenyérbúzát, akkor nagyobb mennyiségben fejeződnek ki a cöliákiával kapcsolatos fehérjék” – idézte Juhász Angélának, a kutatás eredményeit összegző cikk vezető szerzőjének, az MTA Agrártudományi Kutatközpont Mezőgazdasági Intézet kutatójának véleményét az Akadémia honlapja. Az adatok ismeretében lehetőség nyílik a csökkentett allergén- és antigéntartalmú búzafajták azonosítására, nemesítésére. Genomszerkesztési módszerekkel célirányosan módosíthatják vagy távolíthatják el az immunreakciót kiváltó szakaszokat anélkül, hogy megváltoztatnák a fehérje szerepét.

A kutatók munkáját alapvetően segítette, hogy sikerült feltárni a búza genetikai állományát: a kenyérbúza 17 milliárd bázispárból álló genomja nagyjából ötször nagyobb, mint az emberé.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka