Maróth Miklós vezeti az ELKH-t
Az Országgyűlés 2019. július 2-án fogadta el a hazai kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosítását. A kormányzat szerint az új szabályozás fontos előrelépést jelent. Az eddigi rendszer ugyanis nem volt hatékony, Magyarország lemaradásban van, ezért az intézményrendszert és finanszírozást bevált nemzetközi minták alapján korszerűsíteni kell. A hazai versenyképesség érdekében növelni kell az ország tudományos teljesítményét. A változások célja a megfelelő garanciák alapján, hatékonyabban működő kutatási szervezetrendszer kialakítása. Az Országgyűlés e cél érdekében augusztus 1-jével központi költségvetési szervként létrehozta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárságot. Az ELKH működteti szeptember 1-jétől a kutatóintézet-hálózatot. Az Irányító Testület elnöke Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, a nyelvtudományok doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának alapító dékánja. A Testület innovációs és technológiai miniszter által javasolt tagjai: Mezei Ferenc, Horváth Zita, Grűner György, Sótonyi Péter, Gáspár Péter és Kellermayer Miklós; az MTA elnöke által javasolt tagjai: Pálfy Péter Pál, Freund Tamás, Ádám Veronika, Bokor József, Borsos Balázs és Borhy László.
A kormányzat szerint a személyi döntésekkel újabb fontos állomásához ért a hazai kutatás szervezetének és finanszírozásának átalakítása. A kabinet azt várja a kutatóhálózati rendszer megújításától, hogy az több, a magyar gazdaság és társadalom számára jobban hasznosuló kutatást fog eredményezni, ennek érdekében évi 32 milliárd forinttal megnövelte az innovációs és kutatási célokra fordítható forrásokat. Maróth Miklós egyértelművé tette, hogy az egyes kutatók munkájába nem szól bele a kormány. Azonban az új helyzetben az MTA-nak át kell pozicionálnia magát, meg kell találnia helyét az új viszonyok között.
Az MTA sajnálattal állapította meg, hogy az Országgyűlés – a belföldi és a nemzetközi tudományos közvélemény és az akadémiai kutatók egységes kiállása ellenére – elfogadta azt a törvényt, amely a testület szerint elveszi az ország legrégebbi, legtekintélyesebb, legnagyobb hazai és külföldi bizalmat élvező tudományos szervezetének kutatóhálózatát. Különösen fájdalmasnak értékelik, hogy ez érdemi kritika és az új rendszer működésére vonatkozó kormányzati stratégia kidolgozása nélkül történt. A magyar tudomány iránt érzett felelősségének tudatában az Akadémia a törvény hatálybalépése után is mindent megtesz annak érdekében, hogy képviselje a tudomány érdekeit, kiáll a tudomány szabadsága és a tudományos közélet tisztasága mellett.•