Inno-tér
2017. március 4.

Megérné beruházni

Európában, a WWF adatai szerint, a vizes élőhelyek mintegy kétharmada már elpusztult, globálisan pedig közel kilencven százalékuk eltűnt az emberi tevékenység miatt.


Magyarország elvesztette vizes élőhelyeinek döntő többségét, emiatt gyakran előfordul, hogy a tavaszi árvízveszély után hamar jelentkezik a nyári aszály. Megoldást jelentene, ha a folyókat kísérő természetes mély fekvésű területeken kiengednék az áradás vizét, és elraktároznák a nyári időszakra. Ezeken a területeken előtérbe kerülhetnének az egykor hagyományos, mára azonban eltűnő olyan tájhasználati formák, mint például a legeltetés.

Az így kialakított táj a klímaváltozás hatásaival szemben is ellenállóbb lenne. A vizes élőhelyek egyik fontos szerepe, hogy élőviláguk képes egy esetleges szennyezés után a folyók élővilágának a megújítására, visszapótlására. A 2000-ben bekövetkezett tiszai cianidszennyezés idején a folyót ért vegyi szennyezés nem jutott be a folyó menti holtágakba, tocsogókba, tavakba, mellékfolyókba. Az erősen mérgező anyag ugyan óriási pusztítást vitt végbe a folyóban, de a vízzel együtt elvonult. A Tisza megmaradt élővilágát később a mellékfolyók vizei teremtették újjá. A távolabbi területek vizes élőhelyeinek élővilága pedig akkor kapcsolódott be a regenerálódás folyamatába, amikor a következő tiszai áradás közvetlen kapcsolatot teremtett a folyó és ártere között. A WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizes élőhelyek megőrzése olyan takarékossági beruházás, amelynek óriási lenne a megtérülési értéke.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka