2017. december: jegyzet, orvostudomány, portré, Nemzeti Agykutatási Program, tudomány, egyetem, fizika, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, genomika, bioinformatika, it, neutronkutatás, anyagtudomány, innováció, atomenergia, gépipar, elektronika, startup, energiagazdálkodás, biztonságtechnika
Inno-tér
2017. május 4.

Pénztelenség és depresszió

Az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatói kiderítették, hogy egy konkrét génváltozat csak anyagi nehézségek esetén fokozza a depresszió kockázatát, főleg 30 év feletti férfiakban.


A depresszió népbetegség. Az Egészségügyi Világszervezet elő-rejelzése szerint 2020-ra ez a kórkép jelenti majd az egyik legnagyobb népegészségügyi problémát. A betegséget nem egy vagy két gén markáns befolyása váltja ki, hanem sok gén együttes hatása indítja el. Egyben multifaktoriális betegség, hiszen kialakulásában a géneken kívül a környezeti tényezők is közrejátszanak. A kutatók szerint a gének nagy része nem önmagában okoz depressziót, hanem azt határozza meg, hogy mennyire leszünk érzékenyek a környezeti hatásokra.

A magyar kutatócsoport több ezer fős populációban olyan génváltozatokat keresett, amelyek közrejátszanak a depresszió kialakulásában. E munka során feltárták, miként függ össze a szerotonintranszporter gén egyik variánsa bizonyos helyzetekben ki­alakuló depresszióval. Azt találták, hogy nem minden negatív életesemény, hanem kifejezetten a pénzügyi-gazdasági nehézségekkel kapcsolatos stresszorok (nehézségek, nem kívánt hatások) voltak azok, amelyek ezzel a génnel összefüggésben fokozzák a depresszió kockázatát. A gén negatív hatása elsősorban 30 évnél idősebb férfiaknál figyelhető meg. Érdekes, hogy a szerotonintranszporter génnek az a variánsa, amely az anyagi nehézségek hatására fokozza a depresszió kockázatát a 30 év feletti férfiaknál, a fiatalabbaknál védő hatást fejthet ki.•

 
Inno-tér
Innotéka