2018. július–augusztus: jegyzet, portré, anyagtudomány, tudomány, zöldkörnyezet, Nemzeti Agykutatási Program, agykutatás, robotika, nanotechnológia, innováció, ipari automatizálás, közlekedés, lézer, neutronkutatás, energiagazdálkodás, megújuló energia, építés, vízgazdálkodás, it
Inno-tér
2017. november 6.

Vissza a mezsgyéhez

Az ökológiai gazdálkodás előnyeiről, valamint a terepi mintavétel és a távérzékelés újfajta kapcsolatáról írtak tanulmányt – mely a Nature Ecology & Evolution folyóirat első számában jelent meg – az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatói.


Számos esetben megállapították már, hogy az intenzív, nagytáblás gazdálkodásnál jóval előnyösebb az egyes növényvédő szerek, műtrágyák használatát tiltó vagy korlátozó ökológiai gazdálkodás a biológiai sokféleség megőrzése és a kisebb mértékű környezetszennyezés szempontjából. A kutatók kiemelték, hogy a biológiai sokféleség megőrzésében az ökológiai gazdálkodásnál is fontosabbnak bizonyultak a szegélyekkel szabdalt kisebb termőterületek.

Őszi tritikálé kaszanyűg bükkönnyel, keletnémet területen (Fotó: Silvius Fusaro)

A terepi mintavételekkel és távérzékeléssel gyűjtött adatok egyesítésének lehetőségeivel kapcsolatban a kutatók ugrásszerű előrelépést várnak az olyan nagy hatékonyságú eljárásoktól, mint a terepen kihelyezett kameracsapdák, a madarak automatizált akusztikus azonosítását szolgáló műszerek, valamint a DNS-szekvencia alapján történő fajazonosítási módszerek, melyek például a környezetben hátrahagyott vizelet vagy vér vizsgálatával végezhetők el. Az új adatrendszerek elemzése új statisztikai és modellezési eljárásokat is igényel az óriási adatmennyiség és a mérési bizonytalanságok kezelése miatt, de összekötve a távérzékelés, az automatizált azonosítás és a modern statisztikai modellezés eszköztárát, lehetségessé válik az egyes pontszerű, adatokban gazdag minták felskálázása folytonos biodiverzitás-térképekké.•

 
Inno-tér
Innotéka