2012. augusztus–szeptember: jegyzet, portré, biofizika, biotechnológia, nanotechnológia, mikroszkópia, tudomány, innováció, egyetem, disszemináció, ipari automatizálás, agrárium, közlekedés, építés, zöldkörnyezet, it
Portré Portré

Gyógyítás őssejtekkel: Szkülla és Kharübdisz között

Interjúsorozatunk előző megszólalója, Oláh Edit azzal ajánlotta figyelmünkbe Sarkadi Balázst, hogy ő a biológiai membránok, illetve az őssejtek kutatásának nemzetközi szaktekintélye, aki sok fiatalt indított el a kutatói pályán. Azt már Sarkadi Balázstól tudtuk meg, hogy válogatott sportlövő volt, s máig élnek, im­már megdönthetetlen, országos csúcsai. – Oláh Edit professzornő az egyik legproduktívabb, vérbeli kutatóként említette önt, aki szinte kizárólag hazai és külföldi pályázati források felhasználásával tart fenn egy kutató­csoportot. Mi a titkuk? – A titok nyitja a kényszer. Ez visz bennünket előre. Nincs igazi egységes intézményi fenntartónk, ugyanakkor a nemzetközi tudományos élet megbecsüli eredményeinket. Éppen az eredményeknek köszönhetően eddig sikeresen szerepeltünk a hazai és a nemzetközi pályázatokon. Sok olyan fiatal munkatársam van, aki már önállóan is nagy eséllyel indul ezeken. Ez a csapat egyelőre helytáll, annak ellenére, hogy évek óta bonyolultak és nehezek a körülményeink. – Tavaly az a hír járta, hogy annyira elkeseredett a ki nem fizetett pályázati pénzek és a kutatásai ellehetetlenülése miatt, hogy még az országból való távozás gondolata is felmerült önben. Tényleg ennyire rossz volt a helyzet? – Igen, de szó sem volt arról, hogy a ne­hézségek miatt országot váltsak. Én itt szeretnék élni. Szép és nemes feladat Magyarországon a magas szintű tudomány művelése. Én ezt szeretném itt végezni – a speciális körülmények ellenére is. Egy példa a specialitásokra. Munkámat az Országos Vérellátó Szolgálatnál kezdtem, amely előbb Országos...
Tudomány Tudomány

Új, fluoreszcens jelölés mentes, 3D mikroszkópiás képalkotó eljárás in vivo diagnosztikai vizsgálatokhoz

Az anyagszerkezeti és biológiai mintákon végzett vizsgálatoknál egyaránt új lehetőségeket kínál az a 3D mikroszkópiás képalkotó rendszer, amelyet Szipőcs Róbert, a 2011 novemberében Akadémiai Szabadalmi Nívódíjjal elismert villamosmérnök, fizikus vezetésével hazai kutatók dolgoztak ki. Szipőcs Róbert, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szi­lárd­test­fizikai és Optikai Intézetének (SZFI) tudományos főmunkatársa szerint a CARS (coherent anti-Stokes Raman scattering) módszeren alapuló képalkotási eljárás azért érdekes a már hagyományosnak tekinthető kétfoton abszorpciós fluoreszcencián alapuló pásztázó lézermikroszkópiás vizsgálatokhoz képest, mert ezzel úgy lehet háromdimenziós képet alkotni, hogy közben a vizsgálandó minta egyes összetevőit nem kell specifikus festékjelölésekkel ellátni, illetve arra sincs szükség, hogy azok természetes fluoreszcenciával rendelkezzenek. (A két­fotonos rendszernél két, gyakorlatilag egy időben beeső foton energiája egyesül és hozza létre a fluoreszcens indikátor gerjesztését egy körülbelül egy köbmikrométer térfogatú térrészben.) Az új módszerrel az egyes molekulákra jellemző saját rezgési spektrum segítségével alkothatunk háromdimenziós képeket. Hogyan? Úgy, hogy először felveszik a vizsgálandó molekula saját, infravörös tartományra vonatkozó abszorpciós vagy Raman-spektrumát. Ennek ismeretében két szinkronizált kimenettel rendelkező ultrarövid...

Biofizika, a befogadó tudományág

Zöld Zöld

A „láthatatlan légió”

Akkor minősíthető megfelelőnek a tájépítész tevékenysége, ha nem látni az eredményét – állítja dr. Csemez Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának volt dékánja. A láthatatlanság azonban rengeteg munkával jár. A szakmai kihívásokról, az önös érdekekről és a pénz min­denhatóságáról a szakma egyik legismertebb képviselője nyilatkozott az Innotékának.
IT IT

Fejlesztések fejlesztők számára

Budapesten, július 4. és 6. között tartotta 7. projekttalálkozóját az ALERT konzorcium. Az ALERT...

Ruhába rejtett empátia

Okos mérés – okos felhasználó

Virtuális labirintus

Hőség

Fényképezés felsőfokon

  • Inno-tér

    Európai tudósok a genomszerkesztésért

    A jelen nyílt felhívást aláíró európai tudományos közösség sürgősen kéri az európai intézményeket, az Európai Tanácsot, az új Európai Parlamentet és a közeljövőben hivatalba lépő Európai Bizottságot, hogy tegye meg a megfelelő jogi lépéseket annak érdekében, hogy az európai tudósok és nemesítők jogi korlátok nélkül, biztonsági garanciák mellett alkalmazhassák...
  • Inno-tér

    A vártnál is gyorsabban terjed az 5G

    Az 5G feltartóztathatatlanul elindult, még­hozzá meglehetősen nagy sebességgel, híven tükrözve a szolgáltatók és a felhasználók komoly érdeklődését az új technológia iránt. Az Ericsson Mobilitási Jelentése szerint az 5G előfizetések száma a legújabb várakozások alapján 2024-re elérheti az 1,9 milliárdot.
  • Inno-tér

    Félünk az internetes banki szolgáltatásoktól

    Noha a régió országainál tudatosabbak pénzügyeiket tekintve a magyarok, az internetes banki szolgálta­tá­sok elterjedésében mégis le vagyunk maradva. Az EY 3600 fő megkérdezésével készült régiós kutatásából kiderül, személyes adataink biztonsága miatt érzett félelmünk gátolja a technológiai előretörést.
  • Inno-tér

    Szennyezett élelmiszereink

    Sokáig nem tudtuk, hogyan hat ránk, emberekre a természetbe kerülő műanyag, ma már azonban számos kutatás foglalko­zik különösen a mikroműanyagok potenciális egészségügyi kockázataival.
  • Inno-tér

    Hidrogéntermelés algákkal

    Az algák hasznosíthatók lehetnek-e a jövő­ben ipari hidrogéntermelésre? Erre a kérdésre keresik a választ szegedi kutatók.
Innotéka