2015. április: jegyzet, portré, agrárium, atomenergia, tudomány, innováció, közlekedés, logisztika, egyetem, vízgazdálkodás, megújuló energia, zöldkörnyezet, it
Portré Portré

Nem vagyok csodabogár

Amikor egy folyamatot kell megszervezni, mindegy, hogy állattenyésztésről vagy gyümölcstermesztésről van szó, minden lépést ugyanolyan gondosan kell megtervezni és végrehajtani – állítja Szabó Imre agrárvállalkozó, akit előző interjúalanyunk Bárány László ajánlott figyelmünkbe. Az eredetileg agrárgépész végzettségű vállalkozó arra példa, hogy a mezőgazdaságot a természet kizsigerelése nélkül is lehet hatékonyan és fenntartható módon művelni. Elmesélné egy meghatározó élményét gyermekkorából? – Élénken emlékszem a csodálatos gyerekkoromra, arra azonban kevésbé örömmel, amikor a krumplibogarak ellen DDT port szórtunk ki. Nem csak mi, mindenki hatalmas elánnal szórta a kemikáliákat. Akkoriban nem számított, hogy mennyi vegyszert használunk. Nem tudtuk, hiszen csak később derült ki, hogy a DDT milyen veszélyt jelent mindenkire. Egy vizsgálat kimutatta, hogy bennem is maradt szermaradvány, ahogy gondolom, megannyi kortársam szervezetében is. Ez a korszak egy életre meghatározta sokunk egészségi állapotát. De, hogy jót is mondjak: a Gödöllői...
Tudomány Tudomány

Az atomerőművek kockázata számszerűleg értékelhető

A NUBIKI Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet munkatársai évek óta részt vesznek az OECD Nukleáris Energia Ügynökség kockázatelemzéssel foglalkozó munkacsoportjának (WGRISK – Working Group on Risk) tevékenységében. Erről kértünk tájékoztatást Holló Elődtől, az intézet igazgatójától és Bareith Attilától, az intézet Kockázatelemzési Divíziója vezetőjétől. A  WGRISK fő célja az atomerőművek kockázatának (lásd keretes 1.) meghatározására és értékelésére alkalmas módszerek kidolgozásának és alkalmazásának koordinálása az OECD-tagországokban. A kockázatértékelés szerepét megnövelte és az értékelés célját befolyásolta a múltban bekövetkezett három súlyos atomerőművi baleset:

Hatóanyag sugárbetegeknek

Jedlik Ányos-díjasok huszadszor

Sok a munka, kevés a régész

Zöld Zöld

Nagykanizsán „vizes” a jövőbe vezető út

Ipari, felsőoktatási és városi összefogás a jövőért, valamint egyedülálló innovációs együttműködés...

Gyökérgomba

A környezetvédelem új iránya: a „duplán zöld” analitika

IT IT

Biztonságos kapcsolat

A mobilkommunikáció jelenléte a minden­napokban elképesztő méreteket öltött, már jóformán nincs olyan modern, divatos háztartási vagy munkaeszköz, amit ne lehetne vezeték nélküli hálózatba kapcsolni. A fejlesztői trendek egyértelműen a mobilitás növe­kedését támogatják, az egyes területek...
  • Inno-tér

    Genomszerkesztés az élhetőbb világért

    Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élet­tudományi – biológiai, orvosi és agrár- – osztály készített a genomszerkesztésről.
  • Inno-tér

    Székelyhidi László Leibniz-díjas

    A lipcsei egyetem matematikaprofesszora, Székelyhidi László megkapta a Leibniz-díjat. A német „nemzeti Nobel-díjnak” is nevezett el­ismeréssel 2,5 millió eurós pénzdíj is együtt jár.
  • Inno-tér

    Világsikerű régészeti projekt

    Sanghajban kétévente rendezik meg a Shanghai Archaeology Forumot, amelyen a Field Discovery kategóriában a világ legjobb tíz régészeti projektje közé választották az alsónyéki ásatást.
  • Inno-tér

    Holdkőzet a Zselicben

    Nem mindennapi kinccsel gazdagodott a Zselici Csillagpark. Egy valódi holdkőzetet, méghozzá Közép-Európa egyik legnagyobb holdi eredetű mintáját láthatják ott az érdeklődők.
  • Inno-tér

    Sikeres jövő a pénzügyi eredményeken túl

    A Global Fortune 250 vállalatok 90-95 százaléka az elmúlt tíz évben rendszeresen készít nem pénzügyi jelentést teljesítményéről, miközben Kelet-Európában csak a vállalatok 65 százaléka – olvasható a KPMG 2017-es Fenntarthatósági jelentésében.
Innotéka