2015. október: jegyzet, robotika, portré, tudomány, it, öntészet, egyetem, anyagtudomány, innováció, paragrafus, kiállítás/konferencia, disszemináció, megújuló energia, zöldkörnyezet, vízgazdálkodás, lézer
Portré Portré

Az etorobotika atyja néha ásna

„Nem azért lettem etológus, hogy sokféle viselkedést figyeljek meg számos fajon, hanem azért, hogy kevés állatfaj viselkedéséről, gondolkodásáról, evolúciójáról tudjak meg minél többet” – nyilatkozta magazinunknak Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszék tanszékvezető professzora, akit Király Ildikó ajánlott olvasóink figyelmébe. Az etológus, ha tehetné, nagyon messzire és nagyon magasra gyalogolna. Addig a robotok és az etológia kapcsolatával foglalkozik. – A nyolcadik kerületben, az úgynevezett tisztviselőtelepen nőtt fel. Mit kell tudni a főváros e részéről? – Édesapám – aki a második világháború óta ott élt – mesélte, hogy a tisztviselőtelepet a Ganz-gyár mellé építették az ott dolgozók számára. Volt templom, kaszinó, iskola, minden, ami egy közösségnek fontos. Átgondolt tervek alapján rajzolták meg az utcákat, a közösségi tereket. Akkoriban olyan ritkán jártak még autók, hogy mi, gyerekek, hatalmas lábtengómeccseket folytathattunk a nagyjából négy sáv szélességű úttesten. A telep évtizedekkel a születésem előtt épült...
Tudomány Tudomány

A plágium felderítésétől a drónok irányításáig

Az 1964-ben alakult MTA Automatizálási Kutatóintézete 1973-ban kebelezte be az Akadémia – 1960-ban létrejött – Számítástechnikai Központját, így jött létre a mai nevén ismert MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató­intézet, azaz az MTA SZTAKI. Jelenleg közel háromszáz szakember dolgozik a világ legjobb intézetei között számontartott budai tudományos központban. Az intézet munkatársai a hetvenes években döntően a hazai nagyvállalatok számítógépes folyamatirányítását korszerűsítették, szoftverekkel látták el a szerszámgépipart, és elismerésre méltó eredményeket értek el a számítógéppel segített tervezésben, a szabályozáselméletben, majd később a hálózatok tudományában. A nyolcvanas-kilencvenes években az intézet életében alapvető változások történtek. Hosszú éveken keresztül a legkorszerűbb nyugati – zömmel informatikai – technológiák beszerzését tiltó, úgynevezett COCOM-lista megkerülését elősegítő fejlesztések zajlottak itt. Majd a rendszerváltás után éppen a COCOM megszűnése rengette meg a biztosnak hitt alapokat...
Zöld Zöld

Biomasszából érték

2013-ban az MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézete (MTA TTK...

A korszerűsített Kisdelta árvízi szükségtározó üzemeltetése

Balaton: kiszáradás vagy kiáradás?

IT IT

Intelligens szoftvermenedzsment

A szoftvereszköz-gazdálkodás témaköre a technológiai fejlő­déssel párhuzamosan lesz egyre szélesebb spektrumú. Miután a vállalatok tagadhatatlanul fontos tervezési és felügyeleti protokolljának részét képező elemmé vált, a menedzsment és a munkatársak – a cégek üzleti...
  • Inno-tér

    Célravezető monogámia

    Néhány állatfaj egyedei miért elkötele­zettek a párjuk iránt, míg mások nem? A magyar közreműködéssel született válasz az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ben jelent meg.
  • Inno-tér

    Egyre több a transzplantáció

    Minden eddiginél több, összesen 327 transzplantációt végeztek tavaly a Semmelweis Egyetemen, mellyel az Eurotransplant tagállamai között hazánk a szívátültetések terén a második, a májtranszplantációk esetében az ötödik helyen áll.
  • Inno-tér

    Egyedülálló daganatterápia

    Egy 72 éves férfin végezték el hazánkban először az úgynevezett radioembolizációs daganatterápiát. Az eljárás Magyarországon kizárólag a Semmelweis Egyetemen érhető el.
  • Inno-tér

    Parazitaűző testfestés

    A csíkosra festett barna embermodell jóval kevesebb böglyöt vonz, mint a festetlen, mutatták ki ELTE-s kutatók – Horváth Gábor, Pereszlényi Ádám, Kriska György –, vala­mint egy svéd biológus, Susanne Åkesson.
  • Inno-tér

    Új bioüzemanyag-előállítási módszer

    Belga kutatók az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével olyan bioüzemanyag-előállítási módszert dolgoztak ki, mely kukorica vagy növényi olajok, azaz ehető alapanyagok helyett cellulózból indul ki. Az új technológiát Folyadékfázisú Cellulóz – Nafta (FFC-N) el­járásnak nevezték el.
Innotéka