125 éves az SZTNH

Esernyő nyelével egybeépített sörtartó és cipősarokba épített hűtő­berende­zés – két kiragadott példa a magyar szürke­állo­mány szabadal­mai közül. Pomázi Gyulával, az idén 125 éves Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnökével a szemlélet­formálás fontossá­gáról és a szellemi tulajdon kézzel­fogható előnyeiről beszélgettünk.


Magyarország legrégebbi, innovációval foglalkozó hivatala, az SZTNH idén 125 éves. Mit jelent a hivatal számára ez a jubileum? És milyen súlya van ennek nemzetközi téren?

– A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egy kivételes elődöket felvonultató és komoly szakmaiságot képviselő hivatal képét hordozza, és ezt az üzenetet szeretnénk erősíteni a következő évtizedekben is. Nemzetközi szinten is különle­ges­nek számít, hogy egy innovációval foglalkozó intézmény 125 éves hagyományokkal rendelkezik. Éppen ezért a magyar szakemberek elfogadottsága és megítélése kifejezetten erős, ráadásul a genfi székhelyű World Intellectual Property Office (WIPO) Bogsch Árpádnak köszönhetően lett az ENSZ szakosított szervezete. Mi azonban nem merengeni szeretnénk a dicsőséges múlton, hanem a jubileu­mot arra használnánk, hogy megszólítsuk a hazai kutatás-fejlesztés és innovációs élet szereplőit, és még inkább tudatosítsuk bennük azt a tézist, mely szerint a szellemi tulajdon hatékony felhasználásával valódi értéket lehet előállítani.

Pomázi Gyula (Fotó: Földházi Árpád)
Hogyan ünneplik meg az évfordulót?

– Március 1-jén tartottuk születésnapi rendezvényünket, melyre a hazai döntéshozók és szakértők mellett nemzetközi szövetségek és szervezetek vezetőit kértük fel, hogy fel­szólalá­saik­ban méltassák a jubileum je­lentőségét. Emellett számos eseménnyel, szakmai webinárral, workshoppal ké­szü­lünk, melyek az év első felében online térben lesznek el­ér­hetőek, a nyártól pedig – reményeink szerint – hibrid vagy offline formában. Olyan szem­lélet­­formáló programokat is szeretnénk elindítani, melyekkel a fiatalabb korosztályt is meg tudjuk szólítani, de nagyobb szerepet szánunk a jövőben a Magyar Találmányok Házának vagy a Szabadalmi Múzeumnak is. Alapvető célunk minél szélesebb körben bemutatni a magyar szellemi szabadalmakat.

Az SZTNH könyvtárában 3 ezer folyóméternyi pótol­ha­tat­lan szabadalmi és védjegydokumentumot őriznek.
Ha már említette ezt a szándékot: 1896 óta biztosan előfordult néhány nagyon egyedi szabadalmi megkeresés. Említene néhány példát?

– A hivatal mintegy 230 ezer szabadalmat tart nyilván, jelenleg 50 ezer környékén van a hatályos (húsz év az elévülési idő – a szerk.) oltalmak száma, és valóban akadnak érdekességeink. Az esernyő nyelével egybeépített sörtartó például a hosszú várakozási időt próbálta meg kellemesebbé tenni a buszmegállókban, míg a cipősarokba épített, elemmel működtethető hűtőberendezés a kánikula idején jelenthet megváltást az izzadékonyaknak. Az eleganciát pedig minden esetben szem előtt tartók számára tudunk ajánlani öltöny­fürdő­ruhát is. De hogy egy valóban hasznos példát is említsek: a magyar találmányok között tartják számon az ejtőernyőt is.

A 100 éves lajstromkönyvek ma is érvényes védjegyeket rejtenek.
Az elmúlt 125 év folyamatos kihívás elé állította a hivatalt, hiszen időről időre új nevet kapott, emellett bővült és változott a portfóliója is. Hogyan tudott a legújabb kihívásoknak megfelelni az in­tézmény?

– A hivatal mindig az adott kor in­no­vá­ció­hasznosításához kapcsolódó legfontosabb szolgáltatásokra helyezte a hangsúlyt, és ennek megfelelően folyamatosan változott a küldetése is. Kezdetben még Találmányi Hivatalként ismerték, később Szabadalmi Hivatal lett a neve, ekkor elsősorban a szabadalmak oltalmazása volt a szervezet fő tevékenysége, míg ma már a két szellemi tulajdonjogi ág mellett kutatás-fejlesztési minősítéssel és szemlélet­formálás­sal is foglalkozunk. De emellett hozzánk tartoznak a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogalkotási és jogharmonizációs feladatok is.

A világon szinte sehol sem kérdés, hogy a magyar szürkeállomány igazán kivételes. Az üzletté válás folyamata azonban sok esetben akadozik. Miért?

– Mindenki számára azt szoktuk ajánlani, hogy első lépésként szerezzenek oltalmat a saját ötletükre, innovációjukra. Magyarországon tízezernél több vállalkozás foglalkozik aktívan az általa megszerzett szellemi tulajdonjogokkal, de ez a hazai gazdasági társaságok alig három százaléka. A magyarok az üzleti hasznosítási stratégia meg­alkotásában nem túl erősek. Abban kellene fejlődniük, hogy miként tudnak saját ötletből összerakni egy olyan saját terméket, amelyet végül a piacon is képesek lehetnek értékesí­teni. És ami a leg­fonto­sabb: túl kell lépnünk azon a gondolkodáson, hogy csak a termék gyártásában látjuk a siker kulcsát. A világ egyre inkább a jogok értékesítésére koncentrál, a hasz­nosí­tási, a termelési, a kereskedelmi vagy éppen a gyártási jogokéra.

Milyen konkrét előnyök származnak a szellemi tulajdon védelméből?

– Napjainkban egy cég életében elengedhe­tetlennek számít egy-egy oltalom vagy szabadalom. Azok a startupok, melyek nem rendelkeznek ilyesmivel, érzékelhetően ki­sebb üzleti értéket képviselnek a piacon. Mindez nem véletlen: az oltalom elsődlegesen monopol­helyzetet teremt az adott ötletnél. Ha valaki ezt megszerzi és fenntartja a jogait, akkor annak a hasznosításával kizárólag ő rendelkezik. Ez komoly gazdasági előnyt eredményez, ráadásul ezt a jogot el is adhatja, a jogérvényesítés pedig a hamisítások ellen véd, ilyen esetekben kártérítések is indíthatók.

A hírekben egyre többet találkozunk mesterséges intelligencia (MI) által készített festményekkel vagy zeneművekkel. Az MI is rendelkezhet ilyen típusú joggal?

– Rendkívül komoly vita övezi ezt a kérdést, hiszen ahogy haladunk előre az időben, egyre jelentősebb eredmények köthetők a mesterséges intelligenciához. Az alapfelállás szerint azonban egyelőre kizárólag élő személy vagy szemé­lyek cso­portja tulajdonolhat ilyen jogokat, így például egy big data rendszerre épülő új technológiának a létre­hozása nem az MI-hez, hanem az azt létrehozókhoz köthető. Egy biztos, ezt a polémiát nem mi fogjuk eldönteni, azonban az SZTNH mindent megtesz azért, hogy a hazai jogrend keretét a legmodernebb szabályozási környezethez igazítsuk.

Milyen lehetőségeket biztosít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az SZTNH által közösen kiírt iparjogvédelmi pályázat?

– Az új köntösbe öltöztetett korábbi pályázatunk ismételt kiírásával számos terhet szeret­nénk levenni az ipar­jog­védelmet megszerezni kívánók válláról. Az elnyer­hető források egyebek között a hazai adminisztrációs költségek elszámolására, ügy­vivők megbízására, szak­értők bevonására és a nemzet­közi piacra lépéshez szükséges oltalmak meg­szerzésére is fordíthatók. Ez egy olyan, 100 százalékos intenzitás­sal működő, 200 millió forint keret­összegű pályá­zat, amelyben nagyság­rendileg 100 ezer forinttól 7,5 millió forintig lehet támogatás­hoz jutni.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka