A biotechnológiai ipar vállalkozóit képzik Debrecenben

A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karán (DE TTK) 2010-ben indult biotechnológia mesterképzési (MSc) szak sikerességét nemcsak az jelzi, hogy a hallgatók csaknem mindegyike a végzés után rövid időn belül el tudott helyezkedni, hanem az is, hogy szinte kivétel nélkül itthon találtak munkát. A szakon a 2014/2015-ös tanévtől induló biotechnológiai vállalkozási szakirány pedig hazánkban úttörő lesz a biotechnológiai ipar leendő menedzsereinek és vállalkozóinak képzésében.


Dr. Pócsi István tanszékvezető egyetemi tanár, a biotechnológia MSc szak szakfelelőse (DE TTK Mikrobiális Biotechnológiai és Sejtbiológiai Tanszék) az Innotékának elmondta: a gyógyszer-, az orvosi, a mezőgazdasági és a környezet-biotechnológiai szakirányokkal szakmai szempontból már most is lefedik a diszciplína minden fő szegmensét. Ugyanakkor a főleg Amerikában elterjedt, a biotechnológiai szakmai ismereteken túl vállalkozási és menedzsment ismereteket is nyújtó képzési rendszerhez hasonló még nem volt Magyarországon. Figyelemre méltó, hogy az új vállalkozási szakirányt a biotechnológia és biomérnök MSc szakok közösen indít­ják, azaz mind a biotechnológus, mind a bio­mérnök hallgatók elvégezhetik.

A régióban a magyar biotechnológiai szektor jelenleg a legerősebb, a képzésnek pedig lépést kell tartania a rohamosan fejlődő ipar kihívásaival: fontos, hogy a szektor szakemberei egyben a szektor menedzserei is legyenek – hangsúlyozta dr. Pócsi István. Az ősszel induló biotechnológiai vállalkozási szakirány költségtérítés ellenében második szakirányként választható. Az itt elvégzett tantárgyak és a megszerzett kreditpontok a Debreceni Egyetemen folyó közgazdász mesterképzésben „elszámolhatók”, így akár egy gazdasági másoddiploma megszerzését is előkészítheti a szakirány elvégzése.

Orvosi biotechnológiai laboratórium

A hallgatók egyebek mellett közgazdaság-tudományi, gazdasági, vállalkozási, jogi és marketingismereteket szerezhetnek a Debreceni Egyetem közgazdászképzésében oktatóktól, ám a tantervben vannak kifejezetten biotech­nológiai menedzsmenttel kapcsolatos tárgyak is: biotechnológia üzleti szemmel, az iparággal kapcsolatos esettanulmányok és sikertörténetek. Utóbbi több biotechnológiai vállalat sikerének titkát, működését mutatja be, felkészítve a hallgatókat arra, hogy felkészült szakemberek mellett egyben sikeres cégvezetőkké is váljanak.

A tanszékvezető felhívta a figyelmet arra is, hogy Debrecenben ez a széles képzési spektrum és a kiterjedt vállalati kapcsolatrendszer a biotechnológiai képzés gazdag hagyományának is köszönhető, és egyre mélyebben beágyazódik a képzés az iparba. Ennek kapcsán beszámolt róla, hogy megtörtént az első, hallgatók általi cégalapítás, vagyis létrejött egy olyan innovációs cég, amelyet már a képzésben részt vevő hallgatók hoztak létre.

Növényi biotechnológiai laboratórium

Debrecen helyzete ugyanakkor nemcsak a képzés miatt kedvező, hanem azért is, mert a városban és a tágabb régióban gyógyszergyárak, biotechnológiai eljárásokat használó élelmiszer-ipari, környezetipari – például biogázgyártó és fermentációs – üzemek működnek, és időközben a cívisvárosban megnyílt a Richter Gedeon Nyrt. új, korszerű biotechnológiai gyára is.
Említést érdemel, hogy a képzés akkreditálását több ipari partner, köztük a Richter Gedeon Nyrt. támogatta. Emellett kiemelten fontos az ipari partnerek szakembereinek értékes részvétele a szak néhány stúdiumának oktatásában.

Az ipar rohamos fejlődése a tananyagok folyamatos korszerűsítését is szükségessé teszi. Több vállalat biztosít a hallgatóknak színvonalas szakdolgozati témát, de pályázati forrásokat is felhasználnak ilyen célra. Jelenleg is fut egy TÁMOP-forrásból finanszírozott élelmiszer-biotechnológiai tananyag-korszerűsítés, amely egyebek között a funkcionális élelmiszerekre fókuszál.

A szakember-utánpótlás biztosított: eddig két évfolyamon 28 hallgató végzett a biotechnológia MSc szakon, és a többségük itthon – főleg a debreceni régióban és Budapesten – tudott elhelyezkedni. Idén körülbelül 25-en szereznek diplomát, és a következő tanévre vonatkozó jelentkezési adatok is biztatóak: 87-en szeretnének a szakon tanulni, 45-en az első helyen jelentkeztek ide. Sokféle a jelentkezők előképzettsége, vannak köztük biológia, biomérnök és környezettan szakosok, orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikusok, népegészségügyi ellenőrök, sőt másoddiplomázóként gyógyszerészek, molekuláris biológusok és általános orvos szakot végzettek is. Dr. Pócsi István szerint időszerű elindítani angol nyelven is a képzést, ennek előkészítő folyamatai és előzetes egyeztetései már megkezdődtek.•

http://www.innoteka.hu/cikk/nyugati_mintakat_adoptalnak_uj_klaszterek_letrehozasara.67.html


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka