2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám: közlekedés, építés, innováció
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám: közlekedés, építés, innováció
2019. október 14.

Szerző:
Bencze Áron

A budapesti közlekedés távlati koncepciói

Szakítva az előző évek tematiká­jával, ezúttal nem a jelenleg folyó vagy az év hátra­lévő részében kezdődő buda­pesti közlekedési fejlesztésekre koncentrál­tunk, hanem olyan projekteket vizsgáltunk meg, amelyek remélhetőleg az elkövetkező három-öt év távlatában valósulhatnak meg a fővárosban. A többi között az M2-es metró és a H8-as HÉV össze­kötése, a Kis­föld­alatti át­alakítása, a fővárosi hajózás fejlesztése, valamint a Fogas­kerekű rekonstruk­ciója került a fókuszba.


Gyorsabb összeköttetés az agglomerációval

A fejlesz­­tendő terület az észak­­kelet-buda­­pesti közleke­dési folyo­sóban helyezke­dik el, amely a főváros második leg­forgalmasabb elővárosi tengelye. Az érintett agglomerá­ciós települések: Gö­­döllő, Csömör, Kerepes, Kis­tarcsa, Mogyo­ród és Nagy­tarcsa la­ko­sai­nak száma az elmúlt két év­tized­ben radikálisan meg­nőtt. A HÉV már egy ideje nem tudja maradék­talanul kielégíteni az utazási igényeket, ezért a HÉV-vonallal pár­huzamo­san busz­járatok is közlekednek, az Örs vezér terén pedig kedvezőt­lenek a kény­szerű átszállási kapcsolatok.

Az „M2 metró és a gödöllői HÉV-össze­kötés, valamint a rákoskeresztúri szárny­vonal kialakítása” című projekt keretében jelenleg a fővárosi szakaszok – azaz a metró és a HÉV-nyom­vonalak összekötése gödöllői ágának Pillangó utca és Cinkota közötti szakasza, valamint a rákos­keresztúri szárnyvonal – tervezése folyik, tájékoztatta lapunkat a Buda­pesti Közleke­dési Köz­pont (BKK). 2017-ben megtörtént a 2015-ben készült részletes meg­valósítható­sági tanulmány felül­vizsgálata, amelynek alapján még szintén 2017-ben új tanulmány­terv készült. A projekt keretében 2018 végén a fő­városi szakaszokra vonat­kozóan a bírálati engedélye­zési tervek elkészültek, és a terveket elbírálták. Jelenleg e tervek javítása van folyamatban.

Két­­feszültség­­nemű – 750 (825)/1500 V DC – járművek közlekednek majd a teljes, összekötött M2-es metró- és a H8/H9-es HÉV-vonalon. Az Örs vezér téri szakasz látványterve.

Tervezetten a metró- és HÉV-üzemben is közlekedni képes új, egy­terű, át­járható, az M2-es metró­vonal állomásainak 1100 mm-es peronmagasságához igazodó padló­magasságú, két­­feszültség­­nemű – 750 (825)/1500 V DC – járművek közlekednek majd a teljes, összekötött M2-es metró és H8/H9-es HÉV-vonalon. Az új jármű­vekkel pár­huzamo­san a meg­lévő Alstom szerelvények a Déli pályaudvar és Rákos­falva állomás között közlekedné­nek, illetve a rákos­­keresztúri ág meg­épülése esetén Rákos­keresztúr központig. Az új járműre a hatóság már kiadta az elvi előze­tes típus­enge­délyt. Az új jármű feltételes köz­beszerzésének kiírása érdekében az érintett potenciális üzemeltetők­kel, valamint a hatóságok­kal folyamatosak az egyezteté­sek.

A tervek szerint számos fejlesztésre kerülne sor a meglévő H8-as HÉV-vonalon. Egyebek között több állomás – Nagy­icce, Sas­halom, Mátyás­föld, repülőtér, Mátyás­föld alsó – elhelyezkedése is a múltbéli igényeknek felel meg. Ezeknek az állomásoknak a gyorsabb, kedvezőbb elérése érdekében szükséges a budapesti meg­álló­helyek újraosztása. Például meg­álló­hely létesítése az Egyenes utcai lakótelepnél, amely átszállási lehetőséget biztosít a kör­vasúton közlekedő vonatokra, illetve a XVI. kerületi lakó­telepeket kiszolgáló Sas­halom–Thököly út és Mátyás­föld, Jókai Mór utca állomás kialakítása. Mindez együtt jár a felszíni ráhordó autóbusz- és troli­busz­hálózat átszervezésé­vel is. A projekt keretében meg­valósulna a vasúti pálya és a hozzá kapcsolódó létesítmények teljes átépítése, a peronok akadály­mentesítése, fedett utas­várók kialakítása, egy korszerű utas­tájékoztatási rendszer létesítése is. A tervek szerint a vonalon P+R és B+R parkolók épülnek majd, és ahol szükséges, külön szintű közúti, gyalogos és kerék­páros átjárókat alakítanak ki. Jelenleg a projekt az elő­készítő fázisban van.

Átalakuló HÉV-vonalak
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2018. novemberi alakuló ülésén támogatta az összes budapesti HÉV-vonal teljes felújítását, és elrendelte a járműpark cseréjéhez szükséges köz­beszerzések megindítását is. A kormány pedig tavaly év végén fontos döntéseket hozott a fővárosi nagy­vasúti és elő­városi gyors­vasúti (HÉV-) rendszer új alapokra helyezése érdekében. A legfontosabb cél Budapest kelet–nyugati és észak–déli vasúti átjárhatóságá­nak bővítése, valamint a fővárosi HÉV-vonalak infra­struktúrájának fejlesztése és jármű­parkjának teljes megújítása, illetve egységes elő­városi gyors­vasúti rendszerbe integrálása.

A fővárosi fej­pályaudvari és a HÉV-rendszer fejlesztését érintő kormány­döntések végre­hajtása érdekében a munka késlekedés nélkül megkezdődött az érintett közlekedési intézmények bevonásával – tudtuk meg a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjától (KKBK). Ennek eredménye­képpen a H5-ös (szentendrei), a H6-os (ráckevei) és a H7-es (csepeli) vonalakon a pálya és az ahhoz kapcsolódó infra­struktúra tervezése az 1565/2018. Kormányhatározat szerinti tartalommal, gyorsvasúti üzem­móddal történik. A KKBK tájékoztatása szerint ezeken a vonalakon felső­vezetékes rendszerű, kötött­pályás közlekedés valósul meg továbbra is, a mai 6 kocsis HÉV-vonatokhoz hasonló hosszúságú és férőhelyű, minden tekintetben korszerű, új szerelvényekkel, a vonat­sűrűség függvényében egyes vonal­szakaszokon és helyszíneken – a gazdasági racionalitás alapján – a szintbeni közúti átjárók bizonyos részét továbbra is megtartva. A tervezés alatt álló pálya tartalmaz bizonyos műszaki egyszerűsíté­seket, könnyíté­seket az országos nagy­vasúti üzemhez képest – például nem kell gyakori teherforgalomra méretezni –, de kialakításában ahhoz hasonló, annak egyes szakaszain a jövőben némely nagy­vasúti elővárosi motor­vonatok is meghatározott keretek között közlekedhet­nek, egyesítve az egyes hálózatokon nyújtott szolgáltatásokat. A szerelvények a fejlesztések megvalósítása után, az egyes vonal­szakaszokon eltérő mértékben, jellemzően a mainál gyakrabban fognak közlekedni.

A H6–H7-es HÉV vonalán, amelyen naponta közel nyolcvanezer ember közlekedik, minőségi ugrás következik be. Nem csupán a vonalak teljes felújítására és jármű­cserére kerül majd sor, de a vonalak mély­vezetésben elérik a Kálvin teret, így végre megvalósul a régóta várt metró­kapcsolat is. A fejlesztéssel nemcsak kényelmeseb­ben, de egyszerűbben, kevesebb átszállással közlekedhetnek a buda­pestiek és a környéken élők a város déli része, a dél-pesti agglomeráció és a Belváros között. A közlekedésen túl a környezet is teljesen megújul, és a Duna-part ismét benépesül: a Müpa és a Nemzeti Színház előtti szakaszon megszűnik a HÉV-sín, a helyén parkok, kávézók, vendéglők lesznek.

Mint a KKBK-tól megtudtuk, a tervezési munka több­lépcsős, végre­hajtása folyamatban van. A munka része a H6-os és H7-es vonalak teljes korszerűsíté­sének engedélyezési és kiviteli szintű terveinek elkészítése a meglévő vonal­szakaszokra, valamint a Kálvin tér–Köz­vágóhíd közötti hosszabbításra vonat­kozóan is.

A rekonstrukció műszaki tartalma, részletei a tervek elfogadása után válnak véglegessé, a pontos költségek csak a kivitelezésre vonatkozó uniós köz­beszerzési eljárás lezárását követően adhatók meg, miután aláírták a szerződést a legalacsonyabb árat ajánló kivitelezővel. Az 1565/2018. Kormányhatározat értelmében a meg­valósítás szakaszosan történhet, a 2021–2027 között rendelkezésre álló európai uniós források terhére.

Megújul a Kis­földalatti

A Kis­föld­alatti – amely az európai kontinensen az első, a világon pedig a második metró­vonal – az 1896-os millenniumi ünnepségekre készült el, maga az építkezés mind­össze 21 hónapig tartott, és meglepő mó­don nem fúrták az alagutat, hanem egyszerűen felbontották a mai Andrássy utat, majd mi­után végeztek a munkálatokkal, újra­burkolták. A Kis­földalatti 70 éven keresztül bal oldali közlekedésű volt, az oldalváltásra csak az 1970-es felújítás és pálya­hosszabbí­tás alatt került sor. Így alakult ki a mai, Vörösmarty tértől a Mexikói útig tartó nyom­vonal, összesen 11 megállóval. Az Andrássy út és a Millenniumi Föld­alatti Vasút 2002 óta a világ­örökség része.

A Kis­földalatti meg­hosszabbításának és fel­újítá­sának tervezési feladataira 660 millió forintot biztosít a Magyar Állam a Fő­városi Ön­kormány­zat és a BKK között meg­kötött támogatási szerződésen keresztül. A beruházásra első­sorban a Kis­földalatti elavult jármű­parkja, illetve az egyes gerinc­vonali villamos­járatokkal való nem elégséges kapcsolata miatt van szükség. A vonal jelenleg nem felel meg a 21. századi akadály­mentességi követelmé­nyeknek sem, és az Andrássy út világ­örökségi státusza miatt az akadály­mentesítés rendkívül körül­tekintő tervezést igényel.

Az M1-es metróvonal északi meghosszabbításának terve

A Főmterv­vel készíttetett tervek között három fejlesztési ütem szerepelt. Az elsőben kerülne sor a meg­lévő vonal fejlesztésére és a Vigadó térig történő meghosszabbí­tására; a második ütemben a Kassai térig, az M3-as villamos majdani új szakaszáig történő meg­hosszabbí­tására, a harmadik­ban pedig a Marcheggi hídi csomópontig (kör­vasútig) való meg­hosszabbí­tás valósulna meg.

Az M1-es metróvonal északi végállomásának látványterve

A BKK a 2013-as tanulmány­tervezés során megkapta az új jármű­típus elvi előzetes típus­engedélyét is, ami a támogatási szerződés alapján a jármű­koncepció alapját képezi. Eszerint új, 34 m hosszú, egyterű jármű­vek közlekednének, amelyekben a jelenlegi 161 helyett minimum 200-an utazhatnak majd. Ez a növekedés biztosítja a szükséges kapacitást a majdani vonal­meghosszabbí­tás miatti utas­szám-növekedés­hez. Az új jár­mű­vek proto­típusának tervezését és gyártás-előkészíté­sét a kor­mány a Nemzeti Kötöttpályás Cselekvési Terven keresztül tá­mo­gatja, a jármű­projektet pedig a BKV Zrt. koordinálja. A tavaly ki­írt közbe­szerzést elnyerő tervező feladata a Vigadó téri hosszabbí­tás vizsgálata. Esetleges további tervezésről a vizsgálati anyag elkészülte után születhet döntés az első ütem keretein belül. A feladatot definiáló kormányhatározat a Vigadó téri hosszabbí­tást és a Hungária körúti megállót együtt nevesíti.

A Kisföldalatti meglévő és tervezett új állomásai
A Vigadó téri új állomás kijáratainak felszíni látványterve

Meghosszabbítanák a 42-es villamos vonalát

A 42-es villamos jelenlegi vég­állomásától (Kispest, Tulipán utca) a Havanna lakótelepen át a Gloriett lakó­telepig történő, 2,7 km hosszú meg­hosszabbításá­nak szüksé­gessé­gét első­sorban az indokolja, hogy az érintett lakó­telepi területek feltárása jelenleg magas kihasznált­ságú, zsúfolt autó­buszokkal történik. Az autó­buszok a torlódó közúti forgalomban haladnak, az utak többnyire egysávosak, emiatt a zavarokra igen érzékenyek. A közúti torlódások mellett az autó­buszok a lajosmizsei vasút­vonal szintbeni keresztezése miatti idő­szakos sorompós zárások következtében jelentős késésekkel közlekednek, ezért a menetrend­szerűség és a járatok megbízhatósága nem megfelelő. A villamos­vonal meg­hosszabbításá­hoz szükséges szabályozási tervi munka­részek elkészültek, az engedélyezési tervezés meg­kezdéséhez forrást kell biztosítani. A BKK tájékoztatása szerint amennyiben a forrás rendelkezésre áll, a tervezés elindulásá­tól számított 2-2,5 éven belül kezdetét veheti a kivitelezés. A fejlesztésnek köszönhetően öt új megálló és a Gloriett-telepi vég­állomás épülne ki, a projekt a jelenlegi és új szakaszon összesen kilenc jelző­lámpás csomó­pontot érint. Természetesen a vonal­hosszabbítás többlet­járműveket igényelne, ezek típusa azonban jelenleg még nem ismert.

A fővárosi hajózás fejlesztése

A dunai hajózás az 1960–70-es években élte virágkorát, amikor az ágazat utasforgalma elérte az évi 2 millió főt. A rendszer­váltás után lassú leépülés kezdődött, a hajózás hivatás­forgalmi jellege megszűnt. A folyamat visszafordítására a BKV 2009 és 2012 között – európai uniós támogatással – 9 kikötőt alakított ki, illetve újított fel, melyeket a BKK három hajóval (D11, D12, D13) kapcsolt be a köz­forgalmú közlekedés hálózatá­ba. A járatok a Haller utcától Római­fürdőig, illetve Újpest-Árpád útig közlekednek.

A dunai hajó­járatok a tavaszi–nyári idő­szakban igen népsze­rűek. A kedvező időjárás beköszönté­vel ezeket egyre többen veszik igénybe, ami nyáron naponta átlagosan több mint 2000 utast jelent. A hajó­járatok a budai és a pesti oldalon is több forgalmas és turisztikailag vonzó helyszínt érintenek, kikötnek például az Országház és számos munkahely közvetlen közelében a Kossuth Lajos téren, a Várkert Bazárnál, illetve a Gellért­hegy lábánál és a Szent Gellért téren is; továbbá elérik a kulturális élet meg­határozó központját, a Művészetek Palotája és a Nemzeti Színház együttesét. Ez alapján a fővárosi hajózás egyik fontos eleme a rövid távú utazások, kifejezetten a Duna két partja közötti átkelés biztosítása.

A Kopaszi-gát, BudaPart–Rómaifürdő között közlekedő D12-es já­rat a Margitsziget Centenáriumi emlékmű megállónál

A flotta átlagosan közel harmincéves hajói menet­dinamika és akadály­mentesség szempontjából egyaránt alkalmatla­nok a korszerű városi közlekedés elvárásainak teljesítésére. A hajópark fej­lesztése, ahogy a BKV Zrt.-től megtudtuk, folyamatos feladat, most is több járművön végeznek gépészeti korszerűsítést, valamint a hajók esztétikáját és utas­komfortját javító beavatkozást. Ezeket a munkálatokat főleg a kis forgalmú téli idő­szakra ütemezte a társaság. Folyamatban van teljesen új gyártású, a 21. századi elvárásoknak minden tekintetben megfelelő hajók beszerzésének elő­készítése is. Ezzel párhuzamosan folyik a kikötői létesítmények fejlesztése, melynek során a Duna víz­állás­változásai­hoz jobban igazodó úszómű­rendszer jön majd létre, ezért a beszállás kényelmesebb és biztonságo­sabb lesz. A BKV tájékozta­tása szerint jelenleg is vizsgálják újabb megállók létesítésé­nek lehetőségét.

Tovább bővül a BKK jármű­állománya
2019-ben 21 (10 szóló és 11 csuklós) trolibusz érkezik Budapestre, vala­mint 5 hosszú (56 m-es) CAF villamos is forgalomba áll. A troli­buszok a teljes fővárosi vonal­hálózaton, a hosszú villamosok pedig az 1-es villamos vonalán közlekednek majd.
Az új Škoda Solaris trolibusz

Koncepció a Fogaskerekű fejlesztésére

Össze­állításunk végén egy távlati koncepciót mutatunk be. A 60-as villamos vagy köz­ismert, régi nevén a Fogas­kerekű Vasút a XII. kerület hegy­vidéki részét – a Sváb­hegyet és a Széchenyi-hegyet – köti össze a Város­majorral. A járatot napi rendszeresség­gel igénybe vevők száma csekély. Ennek legfőbb oka, hogy a vonal sem menet­idejét, sem hálózati kapcsolatait tekintve nem jelent valódi alternatívát a térségben közlekedő 21 és 21A autó­buszoknak. A vonal rossz műszaki állapota miatt a járatok átlag­sebessége alacsony, a menetidő tehát hosszú.

A fejlesztést meg­alapozó koncepció már 2013 februárjában elkészült, melynek eredménye­ként a Fogas­kerekű a Szilágyi Erzsébet fasoron keresztül, a meglévő villamos­vágányokon haladva érné el a Széll Kálmán teret. A mai Széchenyi-hegyi vég­állomástól a Norma­fáig a jármű villamos­ként közlekedne, mivel a meg­hosszabbí­tás magassági vonal­vezetése nem teszi szükségessé fogas­léces pálya ki­építését. A tervek szerint jelentősen nőne a szerelvények átlag­sebessége (hegymenetben 40, völgymenetben 30, villamos­ként közlekedve 50 km/h), ezáltal csökkenne a menet­idő, megújulna a város­majori jármű­telep, javulnának a kerékpár­szállítás feltételei.

A Fogas­kerekű fejlesztésének megkezdéséhez az anyagi fedezet még nem áll rendelkezésre, tudtuk meg a BKK-tól, a vonal üzemeltetésének fenn­tartásához szükséges beavatkozáso­kat ugyan­akkor a BKV Zrt. folyamatosan elvégzi. A Fogas­kerekű rekonstrukciója és meg­hosszabbí­tása kapcsán a BKK és a XII. Kerületi Önkormányzat 2015-ben együtt­­működési megállapodást kötött a projekt mielőbbi megvalósítása érdekében. A felek közötti együtt­működés a tervek elkészítése, az engedélyezési eljárások lefolytatása során és jelenleg is folyamatos. A szolgáltatási színvonal emelése érdekében a BKV saját forrásból kisebb beavatkozásokat eddig is elvégzett és elvégez a teljes rekonstrukcióig, így az infra­struktúra színvonala fokozatosan javul. A Fogaskerekű új jármű­prototípusának tervezési előkészületei is zajlanak állami támogatásból, a BKV Zrt. koordinálásában.•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka