2015. október 2.

Szerző:
Dr. Harangozó Gábor szabadalmi ügyvivő

A használati mintaoltalom

A használati mintaoltalom a szabadalomhoz hasonló iparjogvédelmi oltalmi forma, amely egy új műszaki megoldás feltalálója vagy annak jogutódja számára biztosít monopoljogot a találmány hasznosítására. Cikkünkben a használati mintaoltalom és a szabadalom közötti főbb anyagi jogi és eljárásjogi eltéréseket ismertetjük, és kitérünk arra is, hogy egy találmánnyal kapcsolatos iparjogvédelmi stratégiában milyen előnyei lehetnek ennek az oltalmi formának.


Az iparjogvédelemben kevésbé jártas szakemberek számára némiképp szokatlanul csengő „használati minta” elnevezés annak német megfelelője, a „Gebrauchsmuster” szó tükörfordításával keletkezett. Hazánkban ezt az oltalmi formát a modellként szolgáló német használati minta törvény 1891-es megalkotása után pontosan egy évszázaddal később, 1991-ben vezették be; a használati minták jogi védelméről az 1991. évi XXXVIII. törvény rendelkezik. A használati minta fogalma nem keverendő össze az ipari minta, illetve annak újabb elnevezése, a formatervezési minta (angolul: design) fogalmával, amely egy ipari termék egészének vagy részének új és egyedi külső megjelenési formáját, annak sajátos külső jellegzetességeit (pl. alak, felület, körvonal, szín, díszítés stb.) védi.

A magyar használati minta törvény értelmében használati mintaoltalomban részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás, ha új, feltalálói lépésen alapul, és iparilag alkalmazható. Az iménti meghatározásból kitűnik, hogy a használati mintaoltalom tárgya csak olyan fogyasztási cikk, kézzel fogható termék lehet, amelynek alkotóelemei, részegységei között állandó és egyértelműen meghatározható kapcsolat áll fenn. Ennek megfelelően Magyarországon és számos külföldi országban nem részesülhetnek használati mintaoltalomban az egyébként szabadalmi oltalommal védhető vegyületek, technológiai eljárások, számítógépi programok stb. Néhány országban természetesen vannak ettől eltérő helyi sajátosságok, például Ausztriában, Észtországban, Franciaországban és Írországban eljárási igénypontokra és folyamatokra is igényelhető mintaoltalom, Csehországban és Franciaországban kémiai vegyületek, illetve Ausztriában még a számítógépi programok is védhetők használati mintaoltalommal.

A használati minta újdonságának megítélése enyhébb feltételekkel történik, mint a szabadalmak esetében. Egyrészt az újdonság viszonyítási alapját jelentő technika állásánál a külföldi gyakorlatba vételt vagy szóbeli ismertetést figyelmen kívül lehet hagyni, másrészt számos országban (pl. Magyarországon) nem jelent újdonságrontást a minta tárgyát képező megoldásnak a bejelentő vagy jogelődje részéről vagy annak hozzájárulásával történt nyilvánosságra hozatala, ha az ilyen nyilvánosságra jutástól számított hat hónapon belül megteszik a használati mintabejelentést. További könnyítés a szabadalmakhoz képest, hogy a használati mintáknál a feltalálói tevékenység színvonalával szembeni elvárás is általában alacsonyabb.

A használati minták engedélyezési eljárása lényegesen egyszerűbb, ennélfogva gyorsabb és olcsóbb, mint a szabadalmaztatási eljárásé. A bejelentés után a hivatalok vizsgálódása rendszerint csak az alaki követelményeknek való megfelelésre, illetve a minta tárgyának engedélyezhetőségére terjed ki, vagyis a használati mintabejelentéseknél a legtöbb országban nem végeznek újdonságkutatást, és érdemi vizsgálatot sem folytatnak le. Ez az egylépcsős engedélyezési eljárás jellemzően 6–12 hónap alatt lezárul. Szükségesnek tartjuk azonban megjegyezni, hogy bár a használati mintáknál nincs a klasszikus értelemben vett érdemi (vagyis a találmány újdonságára és a feltalálói lépésre kiterjedő) vizsgálat, ezeket a törvényi elvárásokat az oltalmazandó találmánynak is teljesítenie kell, mert az oltalom megadását követően a használati minták esetén is lehetőség van az oltalom korlátozására, amennyiben a mintaoltalom az indokoltnál szélesebb körű jogokat biztosít, illetve az oltalom teljes terjedelemben történő megsemmisítésére (azaz a mintaoltalomnak a bejelentés napjára visszaható hatállyal történő érvénytelenítésére), amennyiben annak érvényessége alappal kifogásolható.

Lényeges eltérés a két oltalmi forma között, hogy a szabadalmaknál megszokott húszéves oltalmi idő helyett a használati minták általában csak tíz évig (de pl. Görögországban csak hét, Francia­országban pedig csak hat évig) védhetők. Tekintettel azonban a használati minták rendszerint kisebb gazdasági jelentőségére és a megoldások egyszerűbb voltára, gyorsabb elavulására, ez a rövi­debb oltalmi idő – a feltalálók és a köz érdekét is figyelembe véve – optimálisnak tekinthető.

A használati minták nemzetközi szintű védelme az ilyen oltalmi formával rendelkező országok szűkebb köre miatt eleve korlátozott, azonban a Párizsi Uniós Egyezmény értelmében az elsőként megtett használati mintabejelentésre alapozva (az ún. uniós elsőbbség igénylésével) egy éven belül nemcsak további használati mintabejelentések, hanem akár szabadalmi bejelentések is tehetők más országokban. Használati mintabejelentés elsőbbségére alapozva nyilván csak akkor érdemes szabadalmi bejelentést tenni, ha a találmány megfelel a szabadalmakkal szemben támasztott szigorúbb elvárásoknak is. Ez utóbbi esetben viszont – főleg ha a találmány más piaci szereplők által történő, engedély nélküli hasznosításának nagy a kockázata – célszerű lehet a találmányra egyidejűleg használati mintabejelentést és szabadalmi bejelentést is tenni, mert a mintaoltalom révén viszonylag gyorsan lehet bíróság előtt érvényesíthető joghoz jutni, ugyanakkor egy sikeres szabadalmaztatási eljárás eredményeként a találmányra húsz évig biztosítható majd a védelem. Számos olyan ország van, köztük Magyarország, ahol egyazon találmányra nézve – külön bejelentésben – párhuzamosan szerezhető használati mintaoltalom és szabadalom is.

Számos országban arra is mód van, hogy a használati mintabejelentést szabadalmi bejelentéssé alakítsák át (ez az ún. származtatás), ám ennek rendszerint szigorú határidői vannak. Magyarországon például egy ilyen származtatott szabadalmi bejelentést a használati mintaoltalom megadása kérdésében hozott hivatali döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül (de legkésőbb a mintaoltalmi bejelentés napjától számított húsz éven belül) lehet megtenni.

Az oltalmi forma váltása itthon egyébként a másik irányban is működik, vagyis szabadalmi bejelentésből (illetve egy már megadott szabadalomból) is lehet származtatni használati mintabejelentést. Erre például akkor lehet szükség, ha egy szabadalomengedélyezési eljárásban (vagy később, a szabadalom megadását követően egy megsemmisítési eljárásban) a találmány az újdonság és/vagy a feltalálói tevékenység hiánya miatt nem felel meg a szabadalmaztatás kritériumainak. Ilyen esetekben a származtatásra a szabadalmi bejelentési eljárás során a szabadalmat adó vagy a szabadalmi bejelentést elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül, illetve a szabadalom újdonság vagy feltalálói tevékenység hiányában történő megsemmisítése esetén az azt kimondó hivatali határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül van lehetőség. Az abszolút időkorlát ez esetben a szabadalmi bejelentés napjától számított tíz év, mivel hazánkban a mintaoltalom csak tíz évig biztosít védelmet. Ezen a ponton szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy egy európai szabadalmi bejelentésből is származtatható magyar használati mintabejelentés; ennek feltételei és határidői lényegében azonosak a magyar szabadalmi bejelentésből történő származtatáséval. A fentiekből következik, hogy amennyiben egy találmányt illetően a szabadalomszerzés vagy a szabadalom megvédése nem jár sikerrel, a legtöbb esetben menekülési útként még nyitva áll a lehetőség az oltalomszerzésre használati mintabejelentés révén.

A használati minták újdonságával és a feltalálói tevékenységgel szemben támasztott alacsonyabb törvényi elvárásoknak köszönhetően egy ugyanarra a találmányra vonatkozó használati mintaoltalom és szabadalom közül a használati minta oltalmi körének korlátozása vagy a mintaoltalom teljes terjedelemben történő megsemmisítése nehezebben érhető el. Ugyanakkor a használati mintaoltalomból eredő jogok egy mintabitorlási perben ugyanolyan feltételekkel és eséllyel érvényesíthetők, mint a szabadalmaknál. Mindezek miatt a használati mintaoltalom hatékony iparjogvédelmi eszközként szolgál bizonyos találmányok önálló vagy szabadalmi bejelentést kísérő, kiegészítő védelméhez.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka