A Coradia iLint forgalomba helyezésével a vállalat be­bizonyította, hogy a hidrogén-technológia költség­hatékony és környezetbarát alternatívát jelent a vasút számára. Erre nagy szükség van, ha a világ vezetői tartani akarják magukat a Párizsi Megállapodásban rögzített cél­kitűzéshez, amelynek értelmében az iparosodást megelőző szinthez képest 2 Celsius-fok alatt kell tartani a globális felmelegedést, és további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy ez az érték 1,5 Celsius-fokra mérséklődjön az évszázad végéig. Az Európai Unió azt vállalta, hogy 1990-hez képest 2030-ra 55 százalék­kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig eléri a nettó zéró károsanyag-emissziót. A vállalás teljesíté­sében kiemelt szerepe van a közlekedésnek, ezen belül a vasúti fejlesztéseknek, valamint az azokat megvalósító vállalatoknak.

A közlekedés a világ teljes szén-dioxid-kibocsátásának 25 szá­za­lékáért felelős. Bár a vasút a legkevésbé szennyező – a légi közle­ke­dés például négyszer nagyobb terhelést jelent a környezetre –, így is komoly potenciál van az ágazat dekarbonizációjában, különösen Európában, ahol a vonalak 46 százalékán, villamosítás hiányában, jelenleg dízelüzemű vonatok közlekednek. A fosszilis üzemanyagok kiváltására, a vasúti járműpark zöldítésére és az üvegházha­tású gázok kibocsátásának csökkentésére ma már több lehetőség is kínálkozik: az akkumulátor, a hibrid, valamint a hidrogén-meghajtású járművek.

A dízelvonatok kivonása a forgalomból jelentősen csökkenti a környezeti terhelést, a számítások szerint, ha ezek közül egyet hidrogén-meghajtásúra cserélnek, azzal 350 gépkocsi kibocsátásával egyenértékű szén-dioxid-megtakarítást lehet elérni. A kiváltásban rejlő potenciált az is jól mutatja, hogy Európában 2040-ig 4-5 ezer dízelvonat pótlását kell megoldani. Az is fontos tényező, hogy a vasúti pályák villamosításának költsége napról napra nő, az infrastruktúra is egyre összetettebb, mindezek mellett a szélsőséges időjárás is nehezíti az üzemeltetést. Karbantartást igényelnek, télen gyakran sérülnek a felsővezetékek. A hidrogénvonatoknál ez egyszerűbb feladat, hiszen minden berendezés a vonatban van.

Bemutatkozik a Coradia iLint

A Coradia iLint a világ első, hidrogén-üzemanyag­cellával működő személyvonata, teljesen emisszió­mentes, csendes, csak vízgőzt és kondenz­vizet bocsát ki. Több innovációval is rendelkezik: tiszta energia­átalakítás, akkumulátorokban történő dinamikus energia­­tárolás, továbbá a hajtóerő és a rendelkezésre álló energia intelligens felhasználása. A vonat fékezési energiáját egy vontató ak­kumulátor tárolja, amely rásegít a gyorsításra, és biztosítja a segédüzemi berendezések áramellátását is. Egy intelligens energia­menedzsment-rendszer folyamatosan felügyeli a vonat energia­­felhasználását és a pálya sajátosságait, így a lejtőket és emelkedőket is számításba veszi. Kifejezetten a nem villamosított vonalakra fejlesztették ki, így lehetővé teszi a tiszta, fenntartható vonat­üzemeltetést, mindezt a nagy teljesítmény megtartása mellett. Az Alstom Coradia iLint hatótávolága 1000 kilométer, ezt 15 perc alatt elvégezhető feltöltéssel képes megtenni. Az iLintet az Alstom munkatársai Salzgitterben (Németország) és Tarbes-ban (Franciaország) tervezték.

1,175 kilométer egy feltöltéssel

Az Alstom tavaly szeptemberben azzal került be a világsajtóba, hogy egy sorozat­gyártású, nem módosított Coradia iLint vonata egyetlen tank hidrogénnel 1,175 kilométert tett meg. A rekordot elérő jármű Alsó-Szászország közlekedési társasága, az LNVG (Landesnah­verkehrsgesell­schaft Niedersachsen) flottájának tagja, tavaly augusztus óta rendszeresen közlekedik személy­szállítási forgalomban az EVB (Eisenbahnen und Verkehrsbetriebe Elbe-Weser GmbH) hálózatán, az Elba Weser vidékén. (Az EVB-nél a szerelvény 80 és 120 km/h közötti sebességgel közlekedik, a maximális sebessége pedig 140 km/h.)

A fenntartható mobilitás iránt igen nagy a nemzetközi érdeklődés. Az LNVG-vel kötött, Alsó-Szász­országban közlekedő 14 Coradia iLintre vonatkozó szerződés mellett az Alstom megbízást kapott újabb 27 vonatra, melyeket a frankfurti agglomerációban fognak használni. Német­országon kívül az Alstom hat Coradia Stream hidrogén­vonatot épít az olaszországi Lombardia régióban, és további nyolc járműre szóló opcióról egyezett meg. Francia­országban 12 Coradia Polyvalent hidrogén­vonatra szerződtek, amelyeket négy különböző régióban osztanak szét. A Coradia iLintet sikeresen tesztelték már egyebek között Ausztriában, Hollandiában, Lengyelországban és Svédországban is.

Magyar tervek, magyar szerepvállalás

A vonat üzemeltetéséhez hidrogén-töltő­állomásokra van szükség. Az infrastruktúra kialakításának első lépéseként az Alstom 2021 decemberében szándék­nyilatkozatot írt alá a Mollal. A cél az új technológia üzemeltetésével és műszaki vonatkozásaival kapcsolatos tapasztalatok megosztása. Az együtt­működés a Mol számára azt is biztosítja, hogy a hidrogén előállításának, az ehhez kapcsolódó infra­struktúrák fejlesztésének, valamint szállításának lehetőségeit vasúti környezetben vizsgálhassa.

Tavaly augusztusban hidrogén-üzemanyag­cellás motorvonat beszerzéséhez szükséges nyilvános, előzetes piaci konzultációt kezdeményezett a MÁV-Start. „A konzultáció elindulásával még egy lépéssel közelebb jutottunk a hidrogén-meghajtás alkalmazásához a hazai vasúti közlekedésben” – mondta az esemény jelentőségére utalva Balázs Gáspár, az Alstom Transport Hungary Zrt. vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a vállalat szerint ennek a technológiának komoly jövője van Európában, ezen belül Magyarországon. Az Alstom elkötelezettségét a hazai vasúti közlekedés fejlesztése mellett az is jól mutatja, hogy tavaly nyár óta a vállalat folyamatosan bővülő mátranováki üzemében gyártják a Coradia iLint hidrogén­vonatok egyik legfontosabb alkatrészét, a forgóvázkereteket.•