A jövő atomenergiára épül

„A jelenleg üzemelő erőmű húsz év múlva végleg leáll, és valamennyi őrzési idő elteltével le kell majd bontani. A leszerelési műveletre időben fel kell készülni, és a művelethez új technológiákat, eszközöket kell fejleszteni” – nyilatkozta magazinunknak Horváth Ákos, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója, akinek tervei között a következő években három nagy kutatási infrastruktúra építése szerepel.


2012. január 1-jén a korábbi MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI) és az MTA Izotópkutató Intézet (IKI) intézetekből alakult meg az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK). Hol tart az összecsiszolás?

– A két korábbi intézet tevékenysége nem állt nagyon messze egymástól, az atomenergia alkalmazása területén számos együttműködésre volt példa. Az átalakulás első hónapjaiban rendeztük az intézetek szervezésében és pénzügyi rendjében mutatkozó különbségeket, továbbá a két intézet minőségbiztosítási rendszerét is összehangoltuk. A két intézettel a Kutatóközpont engedélyezett létszáma 258 fő lett. 2015. január 1-jétől csatlakozott a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet (MFA) is, amivel az összlétszám 379 főre emelkedett – ebből 183 fő kutató.

Anyagvizsgálat

A kutatók mintegy fele 40 év alatti, ami annak köszönhető, hogy az intézményi átszervezés, majd 2013-ban a nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkozó szabályok szigorodása következtében jelentős mértékben fiatalodott a Kutatóközpont. Sajnálatos következmény ugyanakkor, hogy a tudományos segédmunkatársak és a fiatal posztdoktorok körében nagyobb a fluktuáció. Az infrastruktúrák közös használata, üzemeltetésének optimalizálása területén sok tennivaló lesz a következő években.

Milyen intézményekkel működik együtt a Kutatóközpont?

– A korábbi évtizedek munkája eredményeként jelentős nemzetközi és hazai intézmények és szakértői hálózatok megbízható partnerei vagyunk. A Kutatóközpont a Paksi Atomerőmű főkonzulense és az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) egyik műszaki-tudományos háttérintézete. Az elmúlt három évben formálisan is megújítottuk együttműködésünket a Hivatallal, illetve az Atomerőművel. A külföldi szervezetek közül kiemelendő a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és a Nukleáris Energia Ügynökség (OECD NEA), amelyekkel a konzultatív szerepen kívül számos kutatási projekten keresztül is kapcsolatban vagyunk. Magyarország egyetlen és a Közép-európai régió elismert szakértői háttérrel rendelkező nukleáris törvényszéki analitikai laboratóriuma is az MTA EK-ban működik. A Kutatóközpontot jó kapcsolatok fűzik a hazai egyetemekhez.

Régészeti leletek vizsgálata korszerű neutrontomográfiával

A szervezett kapcsolatok közül kiemelendő a BME Nukleáris Technikai Intézete, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, az ELTE TTK, a Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézete, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Debreceni Egyetem.

Hogyan áll az ALLEGRO Projekt?

– A projekt célja, hogy a Közép-európai régióban 2025-től épüljön meg egy negyedik generációs gázhűtésű kísérleti gyorsreaktor, amely a technológia életképességének demonstrációján túl a kiégett nukleáris fűtőelemek újrafeldolgozását és így a hulladék mennyiségének csökkentését is vizsgálja. A program részeként innovatív fűtőelemek fejlesztésével kívánunk foglalkozni, a korábbi fűtőelem-viselkedési, reaktorfizikai és anyagtechnológiai kutatási eredményeinkre támaszkodva. A magyar tervekben egy fűtőelem-laboratórium építése szerepel paksi helyszínnel, amit az erőmű szívesen befogad a telephelyén. A kutatási feladatokon kívül a laboratórium felszerelését (fűtőelemek felbontása, szerkezeti anyagok vizsgálata) a jelenlegi és az épülő erőmű is fel tudja használni.

Milyen egyéb kutatások folynak a Kutatóközpontban?

– A megújuló forrásokra alapozott energiatermelés egyik kurrens kutatási iránya fotokatalitikus rendszerek és alkotórészeik kidolgozása, ezen belül a vízbontás elemeié, amely önmagában is az egyik legfontosabb területté válhat az energetikában, mint szénmentes hidrogénforrás. A heterogén katalitikus rendszerek vizsgálatában rendelkezésre álló tudásunk és egy új laboratóriumvezető jó alapot adott egy vízbontásos kutatási projekt elindításához – az ehhez szükséges eszközök nagy részét megvettük. Az MTA TTK-val együttműködve tagjai vagyunk a Jedlik Ányos Klaszternek, amely az elektromos hajtású járművek gyártásával, bevezetésével foglalkozó cégek szövetsége. Az elektromobilitás területén felmerülő kutatás-fejlesztési munkában a Kutatóreaktor analitikai lehetőségeire alapozott kapacitásainkat használjuk. Az újonnan csatlakozott Anyagtudományi Intézetben számos érdekes és fontos kutatási témát gondozunk a nanoszerkezetű anyagok és szenzorok fejlesztése területén.

A központ legfontosabb berendezése a Budapesti Kutatóreaktor. Milyen fejlesztések történtek itt az elmúlt években, illetve meddig működhet ez a berendezés?

– A Budapesti Kutatóreaktor egyike a hazai stratégiai minősítésű kutatási infrastruktúráknak. Európai nagyberendezésként tagja a neutron-müon infrastruktúra-hálózatnak. A kísérleti berendezéseket külföldi kutatók is használják, akik pályázat útján nyerik el a szükséges nyalábidőt.

A Budapesti Kutatóreaktor mérőcsarnoka

A Kutatóreaktor az elmúlt években átállt egy új, 20 százaléknál kisebb dúsítású (LEU) fűtőelemtípusra, annak az amerikai–orosz megállapodásnak a következményeként, amellyel kivonták a világ (majdnem) összes kutatóreaktorából a nagydúsítású fűtőelemeket. A projekt részeként két részletben, legutóbb 2013-ban, elvitték Csillebércről az összes kiégett fűtőelemet. A Kutatóreaktor üzemelési engedélye 2023-ig érvényes, de az aktuális fűtőelem-készletek csak 2017-2018-ig biztosítottak. A szerkezetek és a gépek életkora közel harminc év, tehát a 2023 utáni üzemeléshez jelentős felújítást is el kell végezni a fűtőelem-beszerzésen kívül.

A kormány 2011-ben hagyta jóvá az érvényes energiastratégiát, amelyben középtávon számol az atomenergiával. Milyen feladatot ró ez a központra?

– Az új atomerőművet hatvan év üzemidőre tervezik, tehát az évszázad végéig kell számolni azzal, hogy nemcsak a nukleáris erőmű üzemeltetésének biztonsági kérdéseivel, de hamarosan a leszereléssel és a kiégett üzemanyag újrafeldolgozásával vagy végleges elhelyezésével kapcsolatban is felmerülnek feladatok. Szükség van a független kutatóintézetre, amely az üzemeltető és az engedélyező számára el tudja látni a műszaki tudományos háttérintézmény szerepét. Köztudott, hogy elkezdődött a két új VVER-1200 típusú atomerőmű blokk engedélyezése. Az új blokkok biztonsági elemzéséhez használt számítási eszközeink fejlesztésével készülünk mi is a feladatra.
A következő években intenzív munkára számítunk, nem utolsó­sorban azért, mert miközben az Országos Atomenergia Hivatal és a beruházó cég létszámot bővít, kevesebb diplomás szakember végez, mint ahányra szükség lenne. Az új szakemberek felvételét és betanítását a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával a Nemzeti Nukleáris Kutatási Program keretében el­indítottuk, amely mintegy harminc kutatónak ad feladatot a következő négy évben.

Mi indokolja a tervei között szereplő Leszerelési Tudásközpont és a Fejlett Anyagtudományi Központ létrehozását?

– A jelenleg üzemelő erőmű húsz év múlva végleg leáll, és valamennyi őrzési idő elteltével le kell majd bontani. A leszerelési műveletre időben fel kell készülni, és a művelethez új technológiákat, eszközöket kell fejleszteni. Az MTA EK és más hazai műhelyek részvételével egy leszereléssel és oktatással foglalkozó tudásközpont létrehozását javasoltam Szekszárdon. A tudásközpont szerepet vállalhat az új paksi blokkok építésének oktatási programjában, és ezzel a lehetséges partnerek köre jelentősen bővül.
Az energetikai kutatások egyik prioritása a magas hőmérsékleten is szilárd szerkezeti anyagok fejlesztése. Ennek a programnak a be­indítása érdekében együttműködést alakítottunk ki a Nógrád Megyei Önkormányzattal egy anyagtudományi tudásközpont létrehozására. A laboratóriumban szeretnénk elhelyezni egy nagy teljesítményű elektrongyorsítót is, amellyel az innovatív szennyvíztisztítási kutatásunk közelebb kerülhet az ipari alkalmazáshoz.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka