A kagylók szerepe a Balatonban
Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói a Pannon Egyetem Fenntartható Megoldások Kutatócsoportjával, valamint az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetével és a lengyel Kopernikusz Egyetemmel együttműködve a Balatonban jelen lévő átmeneti fémek és félfémek forgalmát vizsgálták.
Ennek során megállapították, hogy a tóban tömegesen előforduló invazív Dreissena kagylófajok meghatározó szerepet játszanak mind a természetes geokémiai háttér, mind az emberi tevékenység következtében megjelenő elemek mozgásában és raktározásában. A kutatók a tó keszthelyi, szigligeti és siófoki medencéiben 17 elemet vizsgáltak a vízben, a felszíni üledékben, a kagylók lágyszövetében és héjában az év különböző időszakaiban.
Megállapították, hogy az invazív kagylóknak a parti öv táplálékhálózatában betöltött kulcsszerepük mellett a tó elemforgalmában is nagy a jelentőségük, ezért a környezeti események, valamint azok élőlényekre gyakorolt hatásának indikátorainak tekinthetők. A kutatók hangsúlyozták, hogy az emberi tevékenységből származtatható fémterhelés továbbra sem jelent környezeti kockázatot a tó egészére nézve, sőt a korábbihoz képest kismértékben csökkent.
A szakemberek tervezik, hogy egy úgynevezett vitalitás-monitoringprogramot is elindítanak a Balatonban előforduló Dreissena kagylók kondíciójának és védekező, illetve hibajavító mechanizmusaiért felelős génjeinek nyomon követése céljából.•
