A licencdíj nélküli világ
Az IT szektort kezdetektől fogva nagyrészt a licencek értékesítése tartja életben. Zseniális mérnökök, feltalálók, újítók és üzletemberek terelgetik a fejlődés útján a „köznapi” vállalatvezetőket, oktatókat, közösségeket, magánszemélyeket a felhasználásban szerintük optimális szoftverek felé.
Az FSF (Free Software Foundation) Magyarország Alapítvány szervezésében december 8-án Budapesten megrendezett Szabad Szoftver Konferencia kapcsán áttekintjük, mi mindent használunk, használhatunk, aminek semmi köze nincs adott esetben például a Microsofthoz. Persze ezt sem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hiszen számos nyílt forráskódú fejlesztésen alapuló alkalmazást futtatunk akár windowsos vagy Apple környezetben is.
- A szoftver bármilyen célra felhasználható.
- Lehetőség van a szoftver működésének szabad tanulmányozására és módosítására.
- Szabadon terjeszthető, továbbadható.
- Lehetőség van a szoftver továbbfejlesztésére és a fejlesztés közreadására.
A szabad kifejezés nem feltétlenül jelent ingyenes alkalmazást, bár az angol free kifejezés erre utalhat. Megvásárlása után személyre, vállalatra szabható, egyedivé tehető a szoftver. A négy elvnek megfelelő licencek listáját az FSF vezeti, a legelterjedtebb szabad szoftver licenc pedig ma is a GNU (GNU’s Not Unix, a GNU nem Unix) GPL (General Public License, Általános Nyilvános Licenc). A legtöbb ilyen irányú fejlesztés a mai napig az erre alapuló nyílt forráskódú eszközöket használja.
A nyelvi félreértések elkerülése végett 1998-ban megalakult az Open Source Initiative (OSI) közhasznú társaság, amely nevében is jelzi a free, ingyenes kifejezés helytelenítését, inkább open, nyitott jelzővel illeti a szoftverek e csoportját. Általánosságban a legbiztosabb, egyben közérthető és elfogadott elnevezés ma a FLOSS (free/libre/open source software), ez a rövidítés magába foglalja az összes lehetséges értelmezést.
A hetvenes években egy Richard Stallman nevű fejlesztő csatlakozott a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (Massachusetts Institute of Technology, MIT) folyó munkálatokhoz. Máig ő az egyik legharcosabb népszerűsítője a szabad szoftvernek. Mielőtt a szoftverfejlesztés profitot kezdett volna termelni, a fejlesztők és a felhasználói közösség igencsak hasonlított egymáshoz.
A szoftvereket gyakran forráskódjukkal együtt adták tovább, a felhasználók pedig igény szerint módosíthatták. Ez a folyamat minden különösebb bonyodalom nélkül zajlott addig, amíg a fejlesztéssel foglalkozó cégek el nem kezdtek profitot termelni. Már a nyolcvanas évek elején felmerült az igény a „szabadon felhasználható forráskódú”, „nyílt forráskódú”, vagyis a jogi kötöttségektől mentes szoftver fogalmának használatára. Közben a Microsoft bejegyzett védjeggyé nyilvánítása kapcsán 1976-ban Bill Gates igyekezett elejét venni a profitrombolásnak, azt hangoztatva, hogy szerinte minden megosztás valójában lopás.
Stallmann 1983-ban elindította a GNU projektet, ami egy Unix jellegű operációs rendszer, viszont nem tartalmaz Unixból származó kódot és a Unixszal ellentétben szabad szoftver. 1985-ben megalapította a Szabad Szoftver Alapítványt (Free Software Foundation), 1989-re pedig megszületett az első szabadszoftver-licenc, a GNU GPL.
A következő években Linus B. Torvalds, a Helsinki Egyetem hallgatója belekezdett a Linux operációs rendszer létrehozásába. Az általa írt kernel (rendszermag) rendkívül jól használható, és bár asztali gépeken nemigen alkalmazzák, a világ szuperszámítógépein ez éppúgy alap, mint a Facebook vagy a Google szerverein. A pingvin logós fejlesztés atyja egyébként 2012-ben Millennium-díjban részesült, ezt tartják az IT szektor Nobel-díjának.
Torvalds a Linux kernelét összekapcsolta a GNU C rendszerével, ezek együtt adják a GNU/Linux operációs rendszert. Ezzel létrejött egy olyan komplett operációs rendszer, amely szabad szoftverként érhető el. Kihasználva a GNU szoftverek szabad felhasználását, ez az elmúlt húsz évben több különböző disztribúcióban is elérhetővé vált.
Ha már Linux, nem feledkezhetünk meg az ennek alapjául szolgáló, UNIX operációs rendszerről sem. A hatvanas években minden géphez saját programozási nyelv tartozott, vagyis, ha valaki gépet váltott, új gépet üzemelt be, az egész operációs rendszert újra kellett írni. Nem volt elegendő átmásolni, soronként át kellett fordítani a programot. A gépfüggetlen programozási nyelv – amely operációs rendszerek írására is alkalmas – megalkotása Ken Thompson és Dennis Ritchie nevéhez fűződik, akik tulajdonképpen újraírták a Thompson által egy hónap alatt létrehozott UNIX rendszert a C (mára C++) programozási nyelv elődjén. Ezzel megszületett az első hordozható operációs rendszer.
A UNIX-ot a Bell Laboratories keretein belül az AT&T munkatársai dolgozták ki. Mivel az AT&T szoftvert nem értékesíthetett, a UNIX C nyelvű forrásprogramját, annak mind a felhasználói, mind a módosítható változatát átadták annak, aki kérte…
A nyílt szoftverekért küzdő fejlesztők munkája így épül egymásra, így kapcsolódik össze. Annak ellenére, hogy például a Linux rendszer nem tartalmaz konkrétan UNIX kódot, a mai napig UNIX-szerű rendszernek nevezik. Csakúgy, mint a Berkeley Egyetemen fejlesztett UNIX ágat, amely viszont a FreeBSD alapjául szolgált. Utóbbinak már grafikus felhasználói felülete is van.
A grafikus felhasználói felületekkel pedig eljutottunk a következő kérdéshez: vajon használunk-e a szabad szoftvereket a hétköznapokban? A válasz egyértelmű: ha felhasználóként nem is tudunk róla, bizony nagyon sok nyílt forráskódú vagy azon alapuló fejlesztést alkalmazunk.
Böngésző, szerkesztőfelület, e-bank hozzáférést biztosító Java alapú alkalmazás, és persze számtalan operációs rendszer, valamint applikálható alkalmazás fut az eszközeinken, azok típusától függetlenül.
A Gartner Group egyik felmérése szerint – amely több mint 500 vezető IT cég bevonásával készült – világossá vált, hogy a cégek negyede használ nyílt forráskódú irodai programcsomagot. Azt már tudjuk, hogy az internetet és a világhálót nyílt forráskódú szoftverek hajtják.
A BIND névkiszolgáló, az Apache webkiszolgáló, a Sendmail levélszerver, a WordPress webes tartalomkezelő, emellett másik két szabadon használható vetélytárs, a Joomla! és a Drupal által is használt mySQL mint webes adatbázis-kezelő vagy a dinamikus weboldalak jQuery programkönyvtára az ügyféloldalon és a PHP programozási nyelv a kiszolgálóoldalon mind-mind első a maga kategóriájában.
A világ 500 legnagyobb számítási teljesítményű szuperszámítógépének több mint 90 százaléka GNU/Linux operációs rendszert futtat. A webes keresők piacvezetője, a Google eleve Linuxra és más nyílt forráskódú alkalmazásokra épített. Ezek mellé aztán gyártott olyan ismert, szintén nyílt forráskódú programokat, mint a Google Chrome böngésző, és ne feledkezzünk meg a piacvezető okostelefon-platform, az Android fejlesztéséről sem.
Ha már böngészőkről beszélünk, meg kell említeni a Mozilla Firefoxot is, amelyet a kaliforniai Mozilla Alapítvány fejlesztett, és mára Magyarországon egyértelműen piacvezetővé vált (a világon is második az Internet Explorer [IE] után). Az utóbbi időben egyre több biztonsági szakértő is a Firefox használatát ajánlja, mert az IE olyan sok szálon kapcsolódik a Windowshoz, hogy a böngészés során keletkező biztonsági problémákon keresztül akár az egész operációs rendszer támadhatóvá válhat.
Az Ubuntu vagy a Fedora operációs rendszerek szintén bárki számára elérhetőek, letölthetőek. Frissítésükről, folyamatos fejlesztésükről az egyes közösségeket alkotó nemzetközi, akár tízezres bázis gondoskodik. Ezzel együtt a szabad terjesztésnek köszönhetően világszerte több millió felhasználót szolgálnak ki.
Ezután néhány fejlesztést ismertetünk, természetesen a teljesség igénye vagy a használatukra vonatkozó fontossági sorrend nélkül!
Operációs rendszer – Ubuntu
Már az elején igen izgalmas, hogy a hivatalos magyar weboldalon a kiragadott bemutatkozó képre kattintva Explorerben nyílik meg a letöltési oldal, miközben a kifotózott felületen is Firefox böngésző ikonja látható az Ubuntu asztalán. Ebből is látszik, hogy nincs biztos recept az egyes felhasználói szokásokra, a biztonsági szabályok betartásával minden mindennel összekapcsolható (külön téma azoknak a fejlesztéseknek az ismertetése, amelyek nem kompatibilisek).
Rendkívül kezes, átlátható és jó grafikai felületű operációs rendszer. A legfrissebb Ubuntu 12.10 szabadon letölthető, tanulmányozható és igény szerint módosítható, akár vállalati és üzleti célokra is felhasználható.
A rendszert alkalmazó közösség félévente hírt kap a frissítésekről, a felhasználók alapesetben is mindent – böngésző, szövegszerkesztő, médialejátszó, csevegőprogram – elérhetnek, amire a hétköznapi használatban szükség lehet. De, ha nincs a csomagban minden szükséges, a központi oldalról néhány kattintással több ezer kiegészítő közül lehet válogatni. Ebben az esetben mindvégig ingyenesen letölthető szabad szoftverről beszélünk, mint ahogy ingyenesek az elérhető további applikációk is.
Az ubuntu.hu oldalon minden segítséget megkaphat az, aki költséges licencdíjú rendszere helyett kipróbálna valami mást.
A legfrissebb verziók, a közösségi fórumok, valamint a hibabejelentő gördülékenyen működik. Utóbbi egyébként a Magyar Honosítók Közösségének oldalára visz, ahol az egyes nyílt forráskódú szoftverek fejlesztési projektjei, fordításaik állapota, de akár a projektvezető neve is fellelhető. Az oldalon kiváló tananyagok is vannak: például mind a LibreOffice, mind az OpenOffice elsajátításához (nyílt forráskódú dokumentumkezelő szoftverek).
Tartalomkezelő – WordPress
Nyílt forráskódú, dinamikus, egyszerű, de információban gazdag adminisztrátori felülettel és számos grafikai megjelenést támogató publikus felületvariációval rendelkező tartalomkezelő szoftver. Mint ilyen, GNU GPL (általánosan felhasználható) licenc alatt áll, vagyis megfelel az előzőekben felsorolt négy alapelv mindegyikének.
A WordPress mára tipikusan az a felület, amihez „mindenki ért”. Mivel valahol minden szabad szoftvernél ez a nyílt cél (esetleg rejtett célok is előfordulhatnak), azért nem árt tudni, hogy ha valaki egyáltalán nem foglalkozott programozói nyelvekkel, a fejlesztés bármely apró szakaszával, annak bizony le kell ülnie és meg kell tanulnia a kereteket. Mennyiségben ez nem jelent túl sokat, viszont mivel nem Windows- vagy más megszokott felületről van szó, egy darabig eltarthat, mire a leendő felhasználó ráérez a logikájára. Érdemes lehet fejlesztői segítséget igénybe venni, az általunk sokszor emlegetett komplex minőségi termék elérése érdekében (fejlesztés-grafika-kommunikáció). Egy biztos, ha minőségi weboldalt, webshopot vagy személyes blogot szeretnénk készíteni, arra ma az egyik legalkalmasabb felület. Nem csupán az ötperces telepítési ideje miatt, de a böngészőkhöz hasonlóan az elérhető ingyenes vagy minimális költségű és személyre szabható kiegészítők miatt is.
Mobil platform – Android
Mivel a Google termékei megkerülhetetlenek, ejtsünk néhány szót az egyik legérdekesebb keveredésről, az Androidról.
Az elsősorban mobil eszközökre szánt nyílt forrású platform Linux alapokra helyezett, de Java nyelven programozható beágyazott alap. Vagyis az alapszintű működését és az eszközök kezelését Linux verzió biztosítja, az operációs rendszer szolgáltatásait viszont Java nyelven írt programok használják. Ezt a nyelvet még a Sun Microsystems kezdte fejleszteni a kilencvenes években, és StarOffice irodacsomagjával gyorsan felsorakozott a Microsoft Office mögé, majd 2009-ben az Oracle felvásárolta a céget. Az eddigiek alapján visszamenőleg ne keressük a választ a „miből lett a cserebogár?” kérdésre, ám annyi bizonyos, hogy a letölthető vagy megvásárolható Android-alkalmazások korántsem csupán a játékról szólnak.
Időközben el is indult a szellemi tulajdonjog megsértése miatt indított per a Google és az Oracle között, a Java jogtalan androidos felhasználása miatt…
Dokumentumkezelő – LibreOffice
Miért lenne fontos a dokumentumkezelést támogató programok kódjának nyílttá tétele? Leginkább azért, mert a szabványosított modellek mellett megjelenő új, illetve az azok különböző verziószámaiból tárolt régebbi dokumentumokat néhány év múlva nem leszünk képesek megnyitni és olvasni. Mint ahogyan ma a flopira mentett fájlokat sem nagyon tudjuk megnézni, bár tény, hogy itt először fizikailag tűnt el magának a leolvasásnak a lehetősége. Gondoljunk csak bele, hányféle fájlt cserélünk nap mint nap más felhasználókkal? Ha a Windowst vesszük alapul, számos Word verzió kering a neten, és bizony némelyik oprendszer verziója, vagy akár egy elavultabb gép vagy éppen egy csúcsmodern böngészővel történt letöltés után nem biztos, hogy a teljes dokumentum olvasható.
A nyílt forráskódú irodai csomagok egyebek között ezért is jöttek létre: egyszerűbbé tenni az adatmennyiség és minőség kezelését.
A LibreOffice természetesen platformfüggetlen, más irodai csomagokkal kompatibilis, felhasználói szabadon letölthetik, használhatják, módosíthatják és terjeszthetik, akárcsak a más, hozzá hasonló csomagokat. Magyar nyelvű felülete is van, és a hu.libreoffice.org oldalról egyenesen letölthető. Csomaghoz illően nem csupán szövegszerkesztésre használható, grafikai szerkesztő és számoló résszel is rendelkezik.
A Writer szövegszerkesztővel az egyszerű levelek szerkesztésétől kezdve egy komplett könyv szerkesztéséig (beágyazott ábrák, kereszthivatkozások, tartalomjegyzék, tárgymutató vagy akár irodalomjegyzék) végezhetjük a feladatainkat. Kisebb kiadványszerkesztő munkákra is alkalmas, vagyis akár többhasábos szóróanyagot is lehet vele tervezni.
Ígérete szerint a Calc megkönnyíti a táblázatkezelést, beépített eszközei egyszerűbbé teszik akár a bonyolult adatelemzések bemutatását is.
Az Impress animációs és rajzos eszközeivel együtt remek multimédiás prezentációkészítő.
A Draw ezek támogatására elkészíti az egyszerű diagramokat éppúgy, mint a 3D illusztrációkat.
A Base pedig segíti adatbázisaink manipulálását, vagyis létrehozhatunk, módosíthatunk akár belső, akár külső adatbázis használatával.
Kisvállalkozásoknak ideális lehet, fejlesztői rendkívül büszkék arra, hogy az átállás LibreOffice-ra végtelenül egyszerű. Összeférhetősége biztosítja, hogy a meglévő fájlokat egyszerűen csak tovább kell használni. Természetesen itt sincs licencdíj, még akkor sem, ha vállalkozásunk minden gépére szeretnénk ezt telepíteni.
Tegyék hát próbára a nyílt forráskódú szoftvereket, de mielőtt belekezdenek, érdemes szakértőket megkérdezni ezek használatáról vagy az áttérés előtti biztonsági mentésről (ami a szuperbiztonságosnak hirdetett telepítés mellett is ajánlott). Kiváló hazai közösségek várják a csatlakozni vágyókat, akár operációs rendszer, akár programcsomag váltásáról van szó.•
A Linux rendszer kifejezetten magyar felhasználói elvárásoknak megfelelő változata, az UHU-Linux 2001-ben indult el a fejlődés útján, a magyar nyelv kiemelt támogatásán túl időközben kifejezetten a hazai felhasználók által leginkább igényelt programcsomaggá vált. Természetesen a legfrissebb verziójához, az UHU-Linus 2.2 Nerd operációs rendszerhez is tartozik – irodai vagy otthoni használatra is kiválóan alkalmazható – office csomag. Mint a hasonló nyílt forráskódú megoldások esetében, a jogtisztaság biztosítása már egy csomag vásárlását követően adott, így különösen csekély forrással, nagy felhasználószámmal rendelkező intézmények, vállalatok számára ideális. A csomaghoz opcionálisan oktatás és tanácsadás is tartozik, akár helyszíni kiszállással.
A szabadszoftverek kompatibilitásra épülő fejlesztésének köszönhetően az egyes programok verziói közül kis segítséggel könnyen megtalálható a sajátságos igényeknek teljesen megfelelő változat.
Az office csomagok egyik példája a Multiráció Kft. innovációs díjat is nyert Euro Office programcsomagja, – a legfrissebb verziója az Euro Office 2011 – ami a hazai piacon leginkább elterjedt Windows és Linus operációs rendszerekhez kapcsolva is remekül teljesít. Ez az integrált irodai szoftver tartalmazza a szükséges szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutató-készítőt, rajzoló- és képszerkesztőt, adatbázis-kezelőt – mindent, ami akár otthoni, ajkár üzleti, oktatási környezetben szükséges. Professzionális változata szótár funkcióval, vagy éppen térképes megoldásokkal támogatja a feladatok elvégzését.