2011. november 5.

Szerző:
Kő Pál

A miniszter újjászervezné az agrárkutatást

A kis- és középüzemek felemelkedé­séhez új irányt szeretne adni az újjászervezés előtt álló hazai agrárkutatásnak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.


Mielőbb helyre kell állítani a feldolgozóipari kapacitást, mert enélkül az exportpiacainkat sem tudjuk visszaszerezni, a belföldit pedig nem tudjuk megtartani, nyilatkozta korábban Fazekas Sándor miniszter az új vidékfejlesztési stratégiával, a formálódó jövőképpel összefüggésben. A miniszteri tervek szerint a stratégiában felértékelődik a tudományos kutatási háttér. „Az agrárkutatás minél nagyobb részét szeretnénk a vidékfejlesztési tárca felügyelete alatt újjászervezni azért, hogy a magyar agrár-, erdészeti, halászati, vízügyi, környezeti és természetvédelmi kutatási műhelyek egy helyen legyenek, és visszanyerjék régi rangjukat. Ehhez a megfelelő költségvetési forrásokat is meg kell szerezni” – erősítette meg álláspontját a miniszter az Innotéka kérdésére.

Fazekas Sándor

A formálódó, új vidékfejlesztési stratégia jegyében ugyanis az élelmiszeriparban a prémium, a magasan feldolgozott termékek előállítását szeretné a szaktárca segíteni, amelyben – a borászati, mikrovállalkozási, gépbeszerzési pályázatok, kertészeti támogatások mellett – a kutatás-fejlesztésnek (K+F) is nagyobb szerepet szán. Ezek azok a kis szériás, de magas minőségű termékek, amelyek a kis- és középüzemek számára lehetőséget teremtenek a felemelkedésre, megerősödésre. Nyugat-Európában is az ilyen, régi családi márkákat, prémiumtermékeket szereti sok fogyasztó, ezekre nagy és növekvő igény van. Ezeket jól el lehet adni azokon a piacokon, ahol az élelmiszeripar forgalmának 60 százaléka kis- és középüzemekből származik.

De nemcsak Európa nyugati felén hozott áttörést a minőségi portéka; 20 százalékkal emelkedett az Oroszországba irányuló magyar élelmiszer-ipari kivitel. Azon a kényes és nagy, fizetőképes keleti piacon, ahová csak igényes termékekkel lehet betörni. „Ebbe az irányba akarjuk terelni a kutatás-fejlesztést is: nagy számban olyan igényes termékekre van szükség, amelyek bővítik a kis- és középüzemek piaci lehetőségeit” – mondta a miniszter.

A vidékfejlesztési stratégiát szolgáló K+F ezért már az alapoknál, vagyis a vetőmag-, szaporítóanyag-előállításban is szerepet kap, hiszen, ahogy Fazekas Sándor fogalmazott: „Nem kérünk a GMO-ból.” Ez nemcsak (agrár)politikai, hanem üzleti döntés is. A génmódosított fajták termesztésének engedélyezésével ugyanis a GMO-ra alapozott nagy mezőgazdasági óriásvállalat-csoportokkal kellene versenyezniük a magyar termelőknek: Kanada, az Egyesült Államok, Brazília, Argentína agrárkonszernjeivel. A minőségi, hagyományos élelmiszereknél pedig „csak” a GMO-ra szintén nemet mondott osztrák, szlovén, német, olasz gazdákkal kell megmérkőzni a vevőkért.

A magyar gazdák pozíciói tehát sokkal jobbak, mint a több tízezer hektáron, nagy tőkeellátottsággal tömegtermékeket ontó amerikai nagybirtokoké.
Az ehhez alapvető GMO-mentes pozíciót veszélyeztette, hogy az idén tavasszal elrendelt országos vetőmag-ellenőrzésen kiderült: egyes tételek szennyezettek voltak. De ha minőségi élelmiszert akarunk itthon előállítani, akkor a GMO már azért sem lehet fejlődési irány, mert a fő piacainkon, Nyugat-Európában – ahová az exportunk 80 százaléka megy –, a tárca adatai szerint a vásárlók 75-85 százaléka nem GMO-s terméket kér.

A húsipar minőségi alapanyag-ellátására ezért komplex sertés­programot hirdetett a tárca, amellyel az évek során meg akarja duplázni a jelenlegi – mintegy hárommillió körülire csökkent – sertésszámot. E törekvés megvalósításához támogatásokra és egyszerűsítésekre is szükség van: a cél érdekében az állatjóléti, -gyógyászati támogatásokban behozta a szaktárca az öröklött lemaradást. Egyszerűsített a szabályokon is, például a helyi feldolgozást a nagy vágóhidaknál egyszerűbb, kis, időszakosan működő „vágópontok” létesítését könnyítette meg.

Egy koca – egy porta program
A kormány sertéságazati stratégiájának első ütemében 600-800 ezerrel nőhet a hazai sertések száma, ha megvalósul az Orbán Viktor miniszterelnök által kezdeményezett: „Egy koca – egy porta” program, hangsúlyozta Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke az Országos Mezőgazda­sági és Élelmiszeripari Kiállításon.
A sertések számának jelentős növekedése már akkor érzékelhető lesz, ha a falusi porták 10 százaléka bekapcsolódik a programba. A siker érdekében a VHT kiadványt készített A vidéki udvarok sertéstartásának újraélesztése és fejlesztése címmel. Az ágazat évente mintegy 300 milliárd forint árbevételt könyvelhet el, ebből 130-140 milliárd a sertéstartóknál realizálódik.

De a magyar sertés versenyképessége főleg a takarmányárakon múlik. Információk szerint a külföldi vetélytársak olcsó melléktermékeket, mezőgazdasági hulladékokat – például a söriparból kikerülő törkölyt, a tejipari savót, a cukoriparból a répaszeletet, melaszt – is etetnek az állataikkal, ezzel csökkentik a költségeiket. Nálunk országrésznyi területekről tűntek el a sertésfeldolgozók, ami kölcsönösen rontja a versenyképességet. A tárca arra számít, ha a hazai feldolgozóipari kapacitás visszaépül, az önmagában is képes lesz fölfelé húzni az élelmiszer-ipari ágazatot. Például egy mini konzervüzem hasznosítható hulladékára, melléktermékeire is számíthatnak a helyi gazdák, ha pedig egy közép- vagy nagyüzem indul, akkor az szintén lökést adhat, ehhez persze a takarmányozási programba – technológia-fejlesztéssel – be kell illeszteniük a gazdáknak az újfajta megoldást.

Fazekas Sándor úgy véli, hogy ehhez a GMO-mentes, a kis- és középüzemekben előállított, magasan feldolgozott, minőségi élelmiszer-termeléshez hozzá kell rendelni a K+F-et, a sokféle tájfajtát, a különböző hagyományos növény- és állatfajtát. Ennek megfelelően kell a feldolgozást is fejleszteni, ehhez pedig a meglévő feldolgozókapacitások bővítése is szükséges, melynek jelentős része szintén prémiumterméket állít elő vagy állíthatna elő.

Elengedhetetlen a modern géppark
A magyar mezőgazdaság a piaci versenyben csak akkor lehet eredményes, ha nem csupán az agrártermékeket előállító termelőket, hanem az agrárágazathoz szorosan kötődő gépgyártást is helyzetbe hozza, adta közre a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).
Az Európai Unió az agrárágazat versenyképességének fejlesztésében látja a fenntartható élelmiszer-termelés jövőjét, ehhez viszont elengedhetetlen a mezőgazdaságot kiszolgáló modern géppark, hangsúlyozta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon, A hazai mezőgépgyártás jövője címmel rendezett konferencián. Az államtitkár kifejtette: a Közös Agrárpolitika – az EU-s tárgyalások eredményeként – a 2014–2020 közötti időszakban is kiemelt területként kezeli a tagállamok műszaki fejlesztésének elősegítését. Hazánkban több mint 160 vállalkozás foglalkozik mezőgazdasági gépekkel előállítóként, beszállítóként vagy forgalmazóként. Az elmúlt tíz évben az agrárium képviselői 770 milliárd forint értékben vásároltak és helyeztek üzembe új gépeket, berendezéseket, hajtottak végre minőségi cseréket és növelték a gépi kapacitást. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatásaival a mezőgazdaság technológiai megújítását, a termelők gép- és technológiai beszerzéseit segíti.
A VM még az idén meghirdeti a kertészetek korszerűsítését támogató pályázatát, melynek forrásait a gazdák technológiai berendezések megújítására is fordíthatják. A magyar mezőgazdasági gépgyártás is hozzájárul a külkereskedelmi mérleg javításához, hiszen az ágazat nettó exportőr. A legtöbb terméket a válság előtt, 2008-ban állí­totta elő az ágazat, a recesszió azonban visszavetette a termelést.
A szaktárca szerint szükség van erős és fejlett mezőgépiparra, amely képes a hazai követelményeknek megfelelően fejleszteni és rugalmasan kezelni a kis- és nagyüzemek gépesítési igényeit is. Az ágazat munkahelymegőrzés és esetleges bővítés szempontjából illeszkedik a kormány programjába.

A kutatásoknak van egy másik, a fogyasztó biztonságát szolgáló, de a cégek számára olykor kellemetlen iránya: a másodlagos élelmiszer-vizsgálat. Elég a nagy vihart kavart német dioxinbotrányra gondolni, hogy belássuk a másodlagos élelmiszer-vizsgálat fontosságát. A szaktárca vezetője szerint már mutatkoznak az eredmények: a leggyengébb minőségű élelmiszerek visszaszorulóban vannak. Az elmúlt néhány hónapban több nagy borhamisítót is sikerült elcsípniük a hatóságoknak, s ezekben az ügyekben a törvény teljes szigorával járnak el. Úgy tudjuk, hogy az adóhatóság mellett a rendőrség is nyomoz. Emellett az üzletek polcaira magyar termékként kerülő külföldi termékek sorát is sikerült csökkenteni az újabb hatósági vizsgálatokkal.
„Tudomásul vették a szereplők, hogy a szabályokat be kell tartani külföldinek, magyarnak egyaránt. A fogyasztó védelme, hogy egészséges legyen az élelmiszer, mindennél előrébb való” – szögezte le Fazekas Sándor.
Ha ugyanis a vevő csalódik például egy dinnyében, akkor nem vesz többet azon a nyáron. Ha rossz húst vásárol, utána jó időre elfordul a hústól…
A másodlagos élelmiszer-vizsgálattal a hatóság a fogyasztót védi, de ezáltal a termelőket is. Nem egy multinacionális kereskedelmi cég belátta, hogy az itthoni játékszabályok megváltoztak, és mindenkire kötelezőek.•

Pályázat génmegőrzésre
A hazai mezőgazdaság sokszínűségének megőrzése érdekében a Vidékfejlesztési Minisztérium kiemelten fontosnak tartja a növényi genetikai erőforrásaink – mint nemzeti örökségünk – megóvását.
A biológiai alapok, a genetikai változatosság védelme a hazai mezőgazdaság jövője szempontjából alapvető fontosságú. Ennek érdekében a vidékfejlesztési miniszter az állami génmegőrzési feladatok ellátására pályázatot hirdet. A támogatásra 120 millió forint áll rendelkezésre.
A pályázat célja a mezőgazdasági termelés növényi biológiai alapjainak, genetikai anyagainak fenntartása és fejlesztése, különös tekintettel a mezőgazdasági célú genetikai erőforrások begyűjtésére, dokumentálására, valamint kutatási, oktatási és termesztési célú hasznosítására.
A támogatásra a nemzeti génvagyonhoz tartozó, nyilvántartott növényi génkészlettel – beleértve a mezőgazdasági jelentőségű mikroorganizmusokat is –, vonal- és fajtagyűjteménnyel, illetve törzsültetvénnyel, -gyűjteménnyel rendelkező költségvetési szervek, valamint egyéb szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek jogosultak.
A jelentkezők nem pályázhatnak nemesítői gyűjtemények génkészle­teivel. A támogatáshoz nem szükséges önerő, a szaktárca által nyújtott előfinanszírozás mértéke 100 százalék. A pályázatokat várhatóan még az idén elbírálják.

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka