Hosszú előkészítési munkákat követően valósul meg Békéscsaba vasútállomásának teljes körű felújítása. Mennyire volt időszerű már a beruházás? Mit kell tudni a projekt kezdetéről?

– 2013 októberében történt meg a szerződéskötés Békéscsaba vasútállomásának és kapcsolódó létesítményeinek felújítására. Elég hamar kiderült, hogy a projekt igen komoly kihívások és nem mindennapi feladatok elé állítja a kivitelezőt. A beruházás során a 822+00–868+83. szelvényig megújul a 120-as vasúti fővonal, 17 vágányt érint a felújítás, ezek közül 8 teljesen átépül. A projekt időszerűsége nem kérdéses, hiszen Békéscsabán utoljára az 1960-as években volt nagyobb volumenű vasúti beruházás.

Mikor kezdődtek a tényleges munkák? Mit tapasztaltak menet közben?

– Tavaly februárban indultak, és ez év szeptember végére fejeződtek be a vasútépítéssel kapcsolatos kivitelezési munkák. Rengeteg nehézség adódott ebben az időszakban, amit jól tükröz, hogy az átépítés fázisait, ütemezését harmincegyszer kellett áttervezni. A végleges ütemtervi változat, amely alapján már befejeződhetett a munka, 2015. június közepére készült el. A folyamatos átszervezésnek és átütemezésnek több oka is volt, a vasútforgalmitól kezdve a környezetvédelmiig.

A felvételi épület az átépítés előtt, 2014 elején

A vasútállomás kellős közepén, a forgalmi épület előtt például környezetkárosító olajszennyeződést találtunk. Ennek eltávolítására a munkaterületet vissza kellett adni a MÁV-nak, és csak miután a MÁV saját beruházásában kicserélték a talajt, kaphattuk vissza az érintett területet a kivitelezés folytatására. A számos, időközben fellépő módosítás, áttervezés ellenére büszkék vagyunk arra, hogy a projekt határidejét tartani tudjuk.

A föld alatt is rendet kellett tenni

Milyen plusz gépi és emberi erőforrást kellett igénybe venni, hogy a nehézségek ellenére is tartani tudják a határidőt?

– Az emberi erőforrás megszervezése, koordinálása komoly munkát igényelt. Illetve azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy igen jelentős forgalmat bonyolít az állomás. Az Európai Unió irányába az egyik legfontosabb kelet-európai vasúti kapcsolat (Páneurópai IV. közlekedési folyosó), éppen ezért feladatunk volt, hogy a beruházás során a vasúti forgalmat folyamatosan fenntartsuk. Mindenképpen meg kell említeni itt egy tényezőt, ami nagyban segítette a fenti elvárás megvalósítását. Javaslatunkra a MÁV meg tudta úgy szervezni a vasútvonal forgalmát, hogy az állomást a projekt időtartama alatt kétszer 54 órára teljesen le tudták zárni. Korábban ilyen megoldásra nem volt példa. Kollégáimmal öt műszakban folyamatosan dolgozva olyan munkákat tudtunk elvégezni, amelyek sok szervezést igényeltek, és csak hosszú idő alatt, rengeteg zavartatással lehetett volna megvalósítani. Ezzel a megoldással lényegesen hatékonyabban tudtunk dolgozni. Természetesen a forgalmi változásról jó előre tájékoztattuk a lakosokat, így el is fogadták, hogy erre a megoldásra szükség volt.

Milyen fontosabb beruházási elemei vannak ennek a projektnek?

– Kezdjük talán a műtárgyépítésekkel. Több is megvalósul, közülük kiemelném azt a teljes mértékben európai színvonalú aluljárót a Szerdahelyi úton, amely gyalogos, kerékpáros és közúti forgalmat is bonyolít. Egy szinten használhatják az utat a gyalogosok és a kerékpárosok, és egy külön szinten a közúton közlekedők. Emellett felújítunk egy gyalogos-felüljárót az Ihász utcánál, ami egy több mint 200 méter hosszú gyalogos acélhíd, amelyen gyalogos és kerékpáros forgalom lesz. A Vasúttechnika kivitelezésében valósult meg az a peronaluljáró is, amely a vasúti peronok külön szintű megközelítését teszi lehetővé, ezután senkinek sem kell a vágányokon keresztül megközelítenie egy vonatot sem.
A beruházás legnagyobb mérnöki teljesítménye az Orosházi úton létesülő új, kétszer két sávos közúti felüljáró, ennek teljes hossza 380 méter, és legfontosabb eleme a középső, közel 120 méter hosszú feszített ferdekábeles acélhíd. A helyiek nem kis örömére a híd hamarosan Békéscsaba jelképévé válhat.

Milyen speciális technológiai megoldásokat alkalmaztak a kivitelezés során?

– A peronaluljáró építése nem volt zökkenőmentes. Kezdve azzal, hogy a szerződés aláírása után kiderült, hogy az aluljáró épület alatti szakaszára nincs meg minden építési engedély. Ide ugyanis kettő is kellett, egy a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól és egy az Örökségvédelemtől. Utóbbi azért, mert az aluljáró egy szakaszát az I. kategóriás műemlék védettségű felvételi épület alatt kellett megépíteni. Az építési engedély hiányán túl nem kis bosszúságot és persze bonyodalmat okozott az éppen az aluljáró munkaterületén feltárt jelentős olajszennyezés is. A munkagödör megtámasztásához és a szerkezet alapozásához a kivitelezés során kétféle építési módot alkalmaztunk. Az épületen kívüli részek fúrt vasbeton cölöpökkel készültek, az épületen belüliek pedig jeteléses (jet cölöpös) technoló­giával. Sajátos megoldás volt az is, hogy – még az aluljáró építésének megkezdése előtt – körülbelül 6-8 méter mélyen tovább kellett erősíteni az épület alapozását azért, hogy az Örökségvédelem által megkövetelt maximális 1,5 centiméteres épületsüllyedésnél nagyobb ne legyen. Az alkalmazott technológiának és a kollégák precizitásának köszönhetően a mért legnagyobb süllyedés is csak 8 milliméter volt. Ezenfelül a munkák hatására gyakorlatilag repedés és más káros elváltozás sem jelentkezett az épületen.
Természetesen azt mondani sem kell, hogy ezeknél a munkafolyamatoknál is volt átütemezés és áttervezés, igazodva a megváltozott üzemeltetési igényekhez. Az aluljáró például az eredeti elképzelés szerint csak átment volna a felvételi épület alatt. Ehhez képest javaslatunkra sikerült olyan megoldást kialakítani, hogy kinyitva az aluljáró épületen belüli födémszerkezetét, egy széles lépcsőkaron lehet feljutni a várócsarnokba.
Az áttervezéseket, engedélyezéseket, talajcserét követően a tényleges kiviteli munkák tavaly szeptemberben kezdődhettek el. A kivitelezés szépsége, hogy annak ellenére, hogy csak ősszel tudtunk kezdeni, a téli időszakban, sőt az ünnepek között is dolgozva sikerült elérni, hogy idén május végére, bőven határidőre, az egész aluljáró szerkezetkész lett. És így lehetővé vált, hogy a vasúti pályaépítés akadálymentes folytatásával behozzuk a korábbi nehézségek okozta késedelmet.

Mennyire lassítja, nehezíti a kivitelező feladatát, amikor egy műemlékvédelmi épületet is érint a munka?

– Természetesen folyamatosan egyeztetni kell az érintett hatósággal, sőt ellenőrzik is a munkákat. Szeptember végén is kint jártak a helyszínen, és mindent rendben találtak.

Hogyan egyeztethető össze a modern technológia a korhűség megtartásával?

– A projekt érdekessége, hogy a vasútállomás felvételi épületét I. kategóriába sorolták műemlék védettség szempontjából. Csak szemléltetésként, ebbe a kategóriába tartozik például a Parlament épülete is. A besorolás hátterében az állhat, hogy az 1860-as években épült régi felvételi épület (amely jelenleg részben postaként üzemel) és a vele egybeépített valamennyi épület, köztük az új felvételi épület (amely 1930–32-ben készült) teljes egysége megmaradhasson eredeti állapotban az utókor számára.

Hamarosan eredeti állapotában várja az épület az utasokat

Az akkoriban rendkívüli építési teljesítménynek számító két év alatt elkészült új felvételi épületben a kivitelezés során restaurátori munkákra is szükség volt, fa, fém, festő és műkő területen. Főként azért is, mert bár az aluljáró igen modern megoldással készült, magát az épületet korhű, a harmincas évekbeli állapotnak megfelelően kellett helyreállítani. A feltárás során a műemlék épületben díszítő falfestést is találtunk, ezek közül – a beruházó döntése alapján – az egyik helyiségben lévőt állították helyre az eredeti állapot szerint. Ezen a leendő MÁV Ügyfélszolgálat várójában levő alkotáson látható, hogy 1934-ben milyen is lehetett az állomás hangulata.
A beruházás összetettségét bizonyítja, hogy még az épületen belüli munkák sem zajlottak könnyen. Mindent egybevéve, kihívásokkal teli, igen komoly koordinációt, szervezettséget igénylő beruházás az, ami Békéscsabán zajlik, de úgy gondolom, minden eddigi akadályt – komoly emberi erőforrás igénybevételével – sikeresen vettünk úgy, hogy a határidőket tartani tudtuk.•