A növényi hallás a génekben rejtőzik?
Ultrahangos kezeléssel a magvak csírázását, a csíranövények fejlődését serkenteni lehet – ezt számos mezőgazdaságilag jelentős növényfajta, például a napraforgó, a rizs és az árpa esetében igazolták a kutatók.
Arról azonban nem rendelkeztünk ismeretekkel, hogy az ultrahang növekedést és fejlődést serkentő hatásának milyen molekuláris okai vannak. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjának munkatársai búza ultrahangos kezelése után bekövetkezett epigenetikai módosulásait figyelték meg.
Azt vizsgálták, hogyan változik az ultrahang hatására a gének átírása, illetve milyen kémiai módosulások történnek a csíranövények DNS-ében, ami nem befolyásolja a DNS-ben kódolt információkat, csak azok megnyilvánulását módosítja. Nemzetközileg is elsőként mutatták ki és publikálták, hogy az ultrahang megváltoztatja egyes gének átírását. Ezek a folyamatok pedig hatással vannak a szár és a gyökér növekedéséhez szükséges auxin növényihormon-termelésre, a fotoszintézisre, illetve a növényi sejtek növekedését támogató enzimek szintézisére. Kutatásaik során a debreceni kutatók megfejtették, hogy a növények ultrahangot érzékelő „füle” a génjeikben lehet elrejtve.
Az eredményeket ismertető szakcikk a kísérleti növénybiológia vezető nemzetközi szakfolyóiratában, a Physiologia Plantarumban jelent meg.•
