A roncsolásmentes anyagvizsgálat élvonalában
A HEPENIX 1991 óta nyújt felsőfokú mérnöki megoldásokat a nukleáris szektor és az autóipar számára. Az egyetemi spin-offként indult vállalkozás életében a kutatás-fejlesztési feladatok már a kezdetektől nagy hangsúlyt kaptak. Tulajdonosai, a BME Gépszerkezettani Intézetének egykori oktatói alapvető célként azt tűzték ki, hogy – magasan képzett, kreatív és szakértő mérnöki tudásbázisukra építve – az ipar egyedi igényeire rugalmas és innovatív szolgáltatásokkal szállítsanak felsőfokú megoldásokat.
Napjainkra a HEPENIX név mind a hazai piacon, mind külföldön ismertté vált. Tóth József üzletfejlesztési igazgató szerint sikerességük a többi között arra vezethető vissza, hogy a nukleáris iparban megszokott minőségügyi és projektszigor, valamint az autóipar naprakész és innovatív eszközigénye és módszertanai egymást erősítik a vállalat működésében. Megrendelői visszajelzések alapján a komplex feladatokat sikerrel megvalósító vállalat projektvezetési és minőségmenedzsment-eredményei bizalmat erősítően kimagaslóak. A HEPENIX a magyarországi kapcsolatokon túl nemzetközi szinten is minősített nukleáris beszállító, és ugyanebben a minőségben kapcsolódnak a többi között a Bosch és a Continental Automotive csoportokhoz globális szinten.
„Az Ipar 4.0 gyakorlati alkalmazása az általunk fejlesztett és kiszállított berendezésekben már a 2000-es évek első évtizedében tetten érhető volt” – elevenítette fel a kezdeteket Petrik Márk. Mint folytatta, 2004-ben a General Motorsnak szállított egyedi anyagmozgató automata berendezések már képesek voltak operátorok jelenlétében is önállóan mozogni és dolgozni. A manipulátor képes volt érzékelni az útjába kerülő tárgyakat és embereket, és döntést hozott a továbbinduláshoz. „Az akkori fejlesztésünk gyakorlatilag megfelelt a mai kobotalkalmazások kezdeti megvalósításának” – vont párhuzamot az ügyvezető igazgató. Ezzel kapcsolatban még arra hívta fel a figyelmet, hogy a HEPENIX az akkori technológiához képest napjainkra számottevő mértékben továbbfejlődött: gyártósoraik és celláik szenzorozottsága a világszínvonalú elvárásoknak megfelelően magas szintű, berendezéseik hibaelhárítási, karbantartási és működtetési feladatait pedig nagyban segíti egy, a vezérléshez kapcsolódó belső adatbázis, mely egyrészt felhívja a hibára a figyelmet, másrészt azt is megmondja, hol és hogyan kell az elhárítás érdekében beavatkozni. „A fejlesztés különlegességét a technikai oldala mellett a közérthetősége adja” – jegyezte meg Petrik Márk, hozzátéve: operátori szinten képesek utasításokat adni.
A HEPENIX egyik legnagyobb uniós szintű eredményét az EUREKA-programban teljesített INTRO 4.0 pályázatban érte el. A KIT Karlsruhe vezetésével megvalósuló fejlesztéshez a magyar vállalat a SZTAKI-val együtt csatlakozott; a német módszertanok és esettanulmányok vizsgálata alapján több hazai példát is készítettek. Ezek közül is kiemelkedett a gesztusvezérelt kobotikai demo állomás, és a gyártásba adott alkatrészek életútjának nyomon követésére alkalmas EMESE alkatrészkövetési rendszer. Tóth József üzletfejlesztési igazgató elmondta, hogy a vállalat 2019 óta egy HRC-CODE elnevezésű német–magyar kutatás-fejlesztési projektben is szerepet vállalt, ahol egy kollaboratív ember-robot együttműködési konfigurátor elkészítésén dolgoznak, melyben az egyedi vevői igényekre adott egyedi műszaki megvalósítás körvonalazásával együtt egy előzetes kockázatelemzés is elkészül.
Petrik Márk ügyvezető igazgató kitekintésként kitért arra is, hogy az idén február elején indult PREHUROCO projektben már egy mixed reality támogatású szerelőállomás demonstrációja zajlik, ahol TRL6 szinten a termelékenység növelési lehetőségeinek kutatására fókuszálnak. Mindez azért időszerű, mert a kobotika elkezdett kilépni a pusztán a lehetőségek és a biztonság kutatására-fejlesztésére irányuló korszakából. „A gyakorlatban mindez annyit tesz, hogy eljutottunk odáig, ha a kobot kollégától teljesítményt várunk, fel kell ismernünk: alkalmanként az ember van már az útjában a robotnak, és lehet, neki kell a robot elől kitérnie” – utalt a kobotállomások termelékenységét növelő szemléletváltozásra Petrik Márk. A fejlesztés nem laboratóriumi keretek között, hanem releváns ipari területen zajlik.
Az Ipar 4.0 területén szerzett tapasztalatokat a vállalat a nukleáris iparban is egyre hatékonyabban képes kamatoztatni. Korábbi referenciák bázisán – köztük csővezetékek külső roncsolásmentes anyagvizsgálatának kutatás-fejlesztési eredményeire, mágneses mérőfej KMOP-támogatású fejlesztésére, valamint rendszeres mérnöki és karbantartási szolgáltatások naprakész tapasztalataira építve – a HEPENIX nemzetközi, a Fraunhofer IZFP vezetésével megvalósuló NDE-projekt ipari partnereként kapott lehetőséget az együttműködésre. Az NDE 4.0 fogalom megjelenésével egy időben indított NOMAD projekt atomerőművi szerkezeti elemek öregedéskezelésével foglalkozik. A NOMAD eredmény egy hibrid kombinációs eszköz, a projekt kiválasztott NDE-módszerek szinergikus alkalmazásának lehetőségét kutatja különböző gyártású és anyagminőségű nyomástartó reaktortartályok (RPV-k) területén, kitérve az anyagi jellemzők helyi inhomogenitásaira.
A NOMAD konzorcium kilenc fontos európai kutatási és ipari résztvevő projektközössége, a résztvevők mindegyike önállóan is foglalkozik az atomerőművek üzemeltetését és életciklustémáit érintő anyagvizsgálati tevékenységekkel. Tóth József üzletfejlesztési igazgató végezetül kiemelte: az egyre nagyobb figyelmet kiváltó innovatív NDE 4.0-s megoldások területén a HEPENIX a világ élvonalába tartozik – így már Magyarországon is létezik olyan ipari megvalósító partner, mely nem pusztán követi, hanem alakítja ennek az új területnek a jövőképét.•