Vécsei László professzor

„A klinikán folyó kutatás elengedhetetlen a kívánatos színvonalú gyógyításhoz és oktatáshoz. Nem elég csak olvasni a szakirodalmat, tevékeny kutatónak is kell lenni azért, hogy követni tudjuk a legújabb eredményeket” – jelentette ki Vécsei László akadémikus.
Az Európai Agytanácsban a Magyar Agykoalíció képviselője, a Nemzeti Agykutatási Program klinikai paneljében a neurológiai terület reprezentánsa, a Szegedi Tudományegyetem NAP-projektjeinek koordinátora, az SZTE Neurológiai Klinika igazgatója, a gyógyító orvos és elismert egyetemi tanár közvetlenül is részt vesz az idegrendszeri kutatásban. „Fiatal kollégáimnak sokszor elmondom, hogy ők még 40-45 év múlva is orvosok lesznek. Ahhoz, hogy megfeleljenek a mostani és a majdani kor követelményeinek, meg kell szerezniük a PhD-fokozatot, és ezzel a tudományos szemléletet. Az »orvoslás« ugyanis »orvostudományt« jelent. Egy kutatócsoportban dolgozó orvos nemcsak diagnózist ad, hanem képes a betegség biokémiai vagy genetikai magyarázatára is. A kutatással foglalkozó klinikáknak komoly a kisugárzásuk – a publikációk révén a tudományban ugyanúgy, mint a betegellátásban vagy az oktatásban.”

Sok neurológiai kórkép idegszövet-károsodásra vezethető vissza. A neurodegeneráció mechanizmusát és e károsodások kivédhetőségének, a neuroprotekciónak a megismerését célzó szegedi vizsgálatokat is támogatja a Nemzeti Agykutatási Program.
Az idegrendszeri betegségek kialakulásában szerepet játszhat a kinurenin, a triptofán-anyagcserének egy kevésbé ismert, közti terméke. A NAP 2013-ban kezdődött, és 2017-ben lezárult első periódusának gyógyszerkutatási paneljében az SZTE Neurológiai Klinikán vizsgálták a kinureninek hatását a „cognitió”-ra, vagyis a tanulásra, a memóriára. Eredményeik szerint az egyik metabolitnak, vagyis az anyagcserében részt vevő kinurénsavnak – amellett, hogy neuroprotektív molekula – „Janus-arcú” a hatása: kis dózisban faci­litál, nagy dózisban gátol. Mindez felvetette annak lehetőségét, hogy a „cognitió”-ban is komoly szerepük lehet a kinurenineknek.

Neuroimmunhisztokémiai laboratórium

„Izgalmas területté vált a kinurénsav-PACAP-CGRP kapcsolata a migrén kialakulásában. Pécsi farmakológusokkal – Szolcsányi János és Helyes Zsuzsanna professzorokkal, valamint munkatársaikkal – együttműködve korábban igazoltuk, hogy a migrénes roham alatt a PACAP, vagyis az agyalapi mirigy által termelt adenilát-cikláz-aktiváló polipeptid szintje emelkedik. Ez az eredményünk a Cephalalgiában jelent meg, de a Brain és a Nature Reviews of Neurology is értékelte azt. Szoros kapcsolatban vagyunk a Danish Headache Centerrel, ahol Messoud Ashinával a kinurenin humán hatását vizsgálják. Az Uppsalai Egyetemen pedig Jonas Bergquist professzorral hosszú évek együttműködése köt össze bennünket, analitikai vizsgálatokat végeznek számunkra” – utalt a NAP kapcsolatépítő hatására a szegedi akadémikus.

Neurokémiai laboratórium

A NAP 1.0 klinikai programjában Vécsei László és munkatársai patokémiai biomarkereket is vizsgáltak sclerosis multiplexben, illetve genetikai analízist végeztek Parkinson-kórban szenvedő pácienseknél.
„A medicina átalakul: a jelenleg alkalmazott »szimptomatikus diagnosztikát« átlépve az »individuális diagnózis« kerül előtérbe. Ez egyúttal a »személyre szabott medicina« felé vezető folyamat fontos lépése is. Például egy sclerosis multiplexben szenvedő beteg állapotának felmérése a jövőben nemcsak a klinikai adatok és az MRI áttekintését jelenti, hanem a patokémiai markerek »ujjlenyomatának«, angolul »fingerprintjének« ismeretét is. Ezért a NAP 2.0 programban tovább folytatjuk a biomarker- és a képalkotó-kutatásainkat – kapcsolta össze a NAP két szakaszát Vécsei professzor. – Sikerült is, például sclerosis multiplexhez kötődő biomarkert találtunk: az oszteopontin molekula korrelál e betegséggel.
A Parkinson-kór és a neurodegeneratív betegségek szegedi kutatói a különleges, az úgynevezett hosszú nem kódoló RNS-ek, illetve az epigenetikai faktorok, vagyis az örökítő anyag működésére ható környezeti tényezők szerepét is vizsgálják a NAP-ban.

Neurogenetiai laboratórium

Fontos kiemelni azt, hogy a NAP első szakaszában, műszerfejlesztés révén életre hívhattuk a kor színvonalának megfelelő Neurofiziológiai laboratóriumot, ahol a NAP második periódusa alatt tudjuk folytatni vizsgálatainkat. A patobiokémia a molekulákról ad információt, mindezt a képalkotó vizsgálat morfológiailag jeleníti meg, a neurofiziológiai vizsgálat pedig funkcionálisan ad információt a páciensről – vázolta a kutatási irányok összefüggését Vécsei László. – Tehát laboratóriumunk kifejezetten a klinikai kutatást szolgálja.”

Klinikai neurofiziológiai laboratórium

Az SZTE Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Klinikáján 25 éve egy kutatója volt, most pedig 15 kutató tartozik Vécsei professzor csapatába. „Örülök annak, hogy klinikánk programjaiban a közelmúltban rendezhettük meg a 43. sikeres PhD-védést, 2017-ben közel 1500 összcitációt, vagyis szakirodalmi hivatkozást jelzett a Magyar Tudományos Művek Tára – érzékeltette számokkal is eredményeiket a szegedi professzor. – A kutatás feltételeinek biztosításában komoly szerepet játszik az MTA–SZTE Idegtudományi Kutatócsoport, a NAP és legújabban a GINOP-projekt.”

Klinikai liquordiagnosztikai laboratórium – agyfolyadék-vizsgálat

Vécsei akadémikus kiemelte a Hungtinton-kórhoz, a migrénhez és a gyulladásos kórképekhez kötődő, részben Dékány Imre és Fülöp Ferenc akadémikussal, valamint Toldi József professzorral együttműködésben az SZTE berkeiben születő, az idegrendszert védő gyógyszerjelölt molekulákhoz kötődő szabadalmaikat. A NAP 2.0 szegedi programjából kikerülő kinureninkutatás más szinten, többszereplős GINOP-projektként folytatódik: neurodegeneratív és immunológiai kórképek molekuláris biológiai alapjait keresve végeznek majd terápiás kísérleteket kinureninekkel.•

2018. január