A társadalmi innováció tudáscentruma

A nemzet­gazdaság számára különösen ígéretes tématerületek tudás­­centrumai­­nak kialakítása kezdődött meg országosan 2020 végén. Magyar Dánielt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Innovációs Köz­­pontjá­­nak igazgató­ját mint projektvezetőt kérdeztük az egyetem által kezdemé­nye­zett és koordinált Társadalmi Innovációs Nemzeti Laborató­rium­ról (TINLAB), melyben konzorciumi partnerei a Miskolci Egyetem és a Pannon Egyetem, valamint egy civil kutató-tudás­­közvetítő szervezet, a Hárfa Alapítvány.


Mi volt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium életre hívásának fő motivációja?

– Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen régóta tapasztaljuk, hogy sok terület, így pél­dául a gyógypedagógia, a média vagy a nyelvészet innovációi nehezen fejleszthetők a tech­nológiai innováció klasszikus eszköz­készletével. Az egyértelmű ugyan, hogy új­don­ság­­ról van szó, az is, hogy mérhető társadalmi-gazdasági hasznot produkálnak, de általában például szabadalommal nem védhetők, és a piaci be­vezeté­sük is egészen más logikát igényel a műszakibb jellegű találmányokhoz képest. Szükség van tehát egy új mód­szertani, finanszíro­zási és szakmai keret­rendszerre, ami ki­fejezet­ten a társadalmi innovációs fejlesztések kiteljesedé­sét tudja támogatni.

Ennyire távoli a technológiai és nem technológiai alapú innovációk területe?

– Valójában nem. Más megközelítéseket igényelnek ugyan, de ren­geteg kapcsolódási felületük van. Például az önvezető autók, az új környezeti technológiák, de az innovatív digitális megoldások sem működnek emberi részvétel és a technológiával harmóniában fej­lesztett társadalmi innovációs modellek nélkül. Rengeteg jogi, szociológiai, pszichológiai és más kutatás és fejlesztés szükséges ahhoz, hogy ezek az új paradigmák valóban optimáli­san tudjanak majd megvalósulni.

Vannak társai az ELTE-nek ebben a küldetésben?

– Igen, és szerencsére egyre szélesebb ez az együtt­működői kör. Nagyon jó, hogy a labort a Miskolci Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel és a Hárfa Alapít­vánnyal partnerségben hoztuk létre és építjük fel. Egyre több meg­határozó tudás­központ­tal kezdtük el az együtt­működést Magyar­országon, sőt már az első nemzet­közi opponensi véleménye­zé­­sen is túl vagyunk. Civil szervezetekkel, vállalkozásokkal és állami szervekkel is meg­kezdődött a párbeszéd, az év második felében az első kísérleti innovációs projektek is elindulnak az említett partnerek­kel közösen. Nagyon fontos ugyan­akkor, hogy a fejlesztés­politika is kiemelt figyelemmel kíséri működésünket, és javaslatokat, igényeket fogalmaz meg, ami segíti a munkánkat. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szakmai támogatása nélkül pedig biztosan nem jutottunk volna idáig.

Melyek az aktuális súlyponti feladatok?

– Már az elért eredményeinkről szeretnénk beszámolni június végén, az ELTE Innovációs Napján, a jelenlegi feladatokról pedig álljon itt egy összefoglalás partnereinktől.

Pannon Egyetem

A társadalmi innováció kifejezés a 2000-es években jelent meg, de még mindig kevesen ismerik, fogalmi kerete is képlékeny. A TINLAB küldetése, hogy e kétségkívül jól csengő kifejezés részletes definíciós és tartalmi kereteit kidolgozza – természete­sen széles körű társadalmi partner­ségben. Ennek során első lépésként elkészült egy elméleti keret­rendszer, amely egységes struktúrába foglalja a társadalmi innováció lehetséges fókusz­területeit. (Ezt a Felmérés munka­csoport a konzorciumi tagok előzetes téma­felvetései, a Horizon 2020, a Horizon Europe (HE), valamint szak­irodalmi felvetések és korábbi egyetemi innovációs versenyek eredményei alapján dolgozta ki.) Ezeket a fókusz­területe­ket több, ún. klaszterbe sorolták, amelyekhez további – részletező – dimenziók, aldimenziók tartoznak. A létrejött klaszterek a következők: digitalizáció, kultúra és kreativitás, helyi fejlesztések és governance, környezeti innovációk és klíma, társadalmi jóllét, munka jövője, humán rendszerek, társadalmi innováció menedzsmentje. Az így létrejött mátrix alapján ezután kutatási terv készült, amely az igény­felmérésre, a tematikus és célcsoport specifikus fókuszterületek azonosítására, a célcsoportok és együttműködők körének meg­határozá­sára szolgál. Ennek keretében fókusz­csoportos interjúk szervezésére és le­bonyolítá­sára került sor a 8 klaszterben, közel 60 részt­vevővel. A munka­csoport ezt követően elkezdte a kérdő­íves meg­kérdezés elő­készíté­sét, amelyet júniusban bonyolítanak.

Miskolci Egyetem

A TINLAB egyik alap­vető feladata, hogy kidolgozza a társadalmi innováció általános fogalmát, illetve az ehhez tartozó Fehér könyvet. Ezek alapján a TINLAB célja egy jog­alkotási javaslat meg­fogalmazása. A fenti célok meg­valósítá­sának előkészítője a Definiálási Munka­csoport, melynek eddigi eredményeit mutatta be május 7-én a Strategy of Social Innovation angol és magyar nyelvű nemzet­közi rendezvényen. A work­shopon a fentieken kívül tovább­fejlesztették az eddig kialakított Fehér könyvet és definíciót, illetve egyfajta kezdeti társadalmi vitára bocsátották. Ennek érdekében tudományos vita keretében külföldi és hazai szak­értők értékelték az eddigi munkát. A felkért előadók között vannak Európa több neves intézményé­nek vezető kutatói, úgymint a Technische Universität Dortmund, a University of Neuchatel, a University of Kocaeli vagy a bolgár Tudomá­nyos Akadémia. Mellettük a téma hazai szak­tekintélyei is részt vettek a tanácskozá­son, a többi között a Pécsi Tudomány­egyetem, a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem kép­­viseleté­ben. Az esemény vissza­­nézhető a Miskolci Egyetem Állam- és Jog­tudományi Karának Youtube csatornáján. Az előadások írott anyagai pedig előre­láthatóan a European Integration Studies című folyó­iratban jelennek majd meg.

Hárfa Alapítvány

Az elmúlt idő­szakban sor került a TINLAB hosszú távú partnerségi, cél­csoporti együtt­működéseinek meg­alapozására is, a szokásosnál nyitottabb, tágabb formában. A projekt­ben az egyik fok­mérő éppen az a tudományos eredmény, amelyet ez a sokrétű partnerség közösen letesz majd az asztalra az évek során. A tematikus fórumok és az együtt­működés kialakítá­sának fő mozgató­elve a quadruple helix, avagy „négyes spirál” – kormányzat, gazdasági szereplők, akadémiai szféra, civilek – mozgósítása. Vannak szereplők, akik stratégiai partnerként segíthetik a Labor munkáját, míg mások kedvez­ményezett­ként, támogatott társadalmi innovációt célzó pilot­projektet hajtanak végre a második projekt­évtől kezdve. Az eredmények terjesztéséhez és multiplikálá­sához is hozzá­járuló pilot­projektek a TINLAB „savát-borsát” adják. Fontos szempont a gondosság: a kiválasztott projektek az ország egész területén fognak választ adni a különféle problé­mákra, valamint a meg­valósítás is fel­ügyelet mellett, mentorált módon történik majd. A költség­­vetés egy jelentős részéből pénzbeli és nem pénzbeli ösztönzők biztosítottak e „külsős” megvalósítók számára, amellyel a társadalmi innovációs öko­szisztéma szereplői­nek értékes, újszerű kezdeménye­zé­seit támogatják. Végül a feldolgozott tapasztalatok a TINLAB köz­kinccsé váló tudományos-szakmai eredményeit, tudás­tárát gazdagíthatják.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka