A vízellátás digitalizálása

A világ számos nagy­városá­ban hatalmas lépéseket tesznek annak érdeké­ben, hogy digitalizál­ják az infra­struktúra több terü­letét, köztük az energeti­kát és a közlekedést. Azonban a legtöbb esetben még várat magára az a lépés, hogy a víz­ellátást is integrálják az okos­város-stratégiájukba és az ezekhez kapcsolódó rendszerekbe.


Az okos monitorozási technológiának az ivóvíz- és a szenny­víz­közművi rendszerekben történő alkalmazásával a vízközmű-üzemeltetők optimalizálhatják berendezéseik irányítását.

Mégis egyre több nagyvárost kényszerít­het az intelli­gens víz­gazdálkodási rendszerek bevezetésére az a tény, hogy a hagyományos víz- és szenny­víz­közmű-rendszereket nem az éghajlat­változás és a gyors urbanizáció okozta növekvő igénybe­­vételre tervezték. Ezért az elöregedő infra­struktúrával járó kockázatok világszerte komoly gondot jelentenek a víz­közműve­­ket üzemeltető vállalatoknak. A valós idejű észle­lési és monitorozási technoló­giák alkalma­sak lehetnek a szivárgá­sok és víz­minőségi problémák korai észlelé­sére. Ezekről számolt be James Chalmers, az ABB Hajtások, Global Water & Waste Water üzletág elnök­helyettese, aki szerint az intelligens monitoro­zási tech­nológiákat hajtásokkal és motorokkal kombinálva a vízi­közmű-üzemeltetők áttérhetné­nek a valós idejű rendszer­fel­ügyeletre. A megfelelő eszközökkel és szolgáltatásokkal pedig a felhőn át valós idejű adatok nyer­hetők a távoli víz­közmű­vek berendezéseiről. Az új módszer lelkét a vezeték nélküli okos érzékelők új generációja adja, így már a működési hiba fellépése előtt költség­hatékonyan megtervezhetők a karbantartási lépések, amivel elkerülhetők a váratlan üzemi leállások, és csökkenthető az állásidő is.

A valós idejű, adaptív viselkedést támogató, beépített intelligenciájú technológia segítséget nyújt a szélsőséges idő­járási viszonyok miatti problémák kezelésében is, például amikor a túlzott mennyiségű csapadék vízminőségi problémá­kat okoz. A digitális megoldás segítségével a szakemberek elemezhetik az érzékelőktől gyűjtött adatokat, majd azok alapján intézkedéseket dolgozhatnak ki, amelyekkel javítható a víz- és a szennyvízközművi berendezések üzemeltetése. Az érzékelők alkalmazásával a hagyományos szivattyúkat intelligens, vezeték nélkül csatlakoztatott berendezésekké lehet fejleszteni. Bár a vízközmű-üzemeltetők mindig figyelemmel kísérik a hálózatukban be­követ­kező változásokat, egyebek között a csővezeték nyomásának és a szállított vízhozamnak az ingadozását is, amely például dugulásra vagy szivárgásra utalhat, néha mégis előfordul, hogy a rendszerrel kapcsolatos problémáról csak akkor szereznek tudomást, amikor egy fogyasztó csőtörést jelent be. A kezeletlen szennyvíz környezetbe jutása pedig komoly problémát okoz, mert veszélyeztetheti az emberek és a vagyontárgyak biztonságát.

A távmonitorozási megoldások lehetővé teszik, hogy a hajtások, a villanymotorok és a szivattyúk adatait feltöltsék a felhőbe, és kulcsfon­tosságú információkat szolgáltassanak a haj­tás­lánc állapotáról és teljesítményéről.

A digitalizálás az, ami a lehető legkorábbi figyelmez­tetést biztosítja az esetleges problémák­kal kapcsolatban. Az okos­várost gyakran a „rendszerek rendszereként” írják le, amelyben a dolgok internetét (IoT) és az analitikát kombinálják a hagyományos infra­struktúrával. Ezek a nagy­városok az IoT és az analitika alkalmazásával biztosítják a kiváló üzemi hatásfokot, javítják a szolgáltatások színvonalát, a fenn­tarthatósá­got és a gazdaság dinamizmusát. A korábban elkülönülő szektorok, mint az energetika, a közlekedés, a katasztrófa­elhárítás és a víz­ellátás, az új meg­közelítésben egymással össze­hangoltan működnek.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka