A zab és rozs humán célú hasznosítási feltételeinek javítása
Tömösközi Sándortól, a BME Gabonatudományi és Élelmiszerminőség Kutatócsoportjának vezetőjétől – aki egyben az „Élelmiszerbiztonsági, agrotechnikai, feldolgozástechnológiai és táplálkozási érték növelését célzó fejlesztések a zab és rozs humán célú hasznosítási feltételeinek javítása érdekében” című projekt (2017-1.3.1-VKE-2017-00004) szakmai irányítója – a célkitűzésekről és szerepükről érdeklődtünk.
Milyen célokat fogalmaztak meg a pályázatban?
– Az egészségtudatos táplálkozás szempontjából hasznosnak tartottunk egy a zab és a rozs teljes vertikumát átfogó kutatás-fejlesztés indítását. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Magyarországon rendelkezésre álló fajtáknál mi az összetételi, illetve a technológiai viselkedésbeli különbség. Az is érdekelt minket, hogyan lehet fejleszteni a jelenlegi malomipari technológiákat. Vizsgáltuk a hazai zab- és rozsfajták tápanyag-, fehérje- és szénhidrát-összetételét, továbbá a zab esetében a cöliákiások (lisztérzékenyek, gluténérzékenyek – a szerk.) számára fontos, fehérje-összetételtől függő toxicitás mértékét, illetve a búza (glutén) átszennyeződéstől mentes termesztésének, malom- és sütőipari termékek előállításának lehetőségét. A BME feladata volt a zab és rozs minősítési módszereinek a kidolgozása is.
A projekt a vetőmag-nemesítéstől az élelmiszeripari termék előállításáig terjedt, és volt két speciális célkitűzésünk is: a zab esetében egy gluténmentes modellrendszer kiépítése, illetve a FODMAP-ra (Fermentábilis Oligoszacharidok, Diszacharidok, Monoszacharidok és Poliszacharidok – a szerk.) optimalizált malom- és sütőipari termékcsalád kifejlesztése.
Péter Istvánt, a Galga-Agrár Kft. növénytermesztési ágazati vezetőjét a kiválasztott zab- és rozsfajták üzemszerű termesztési rendszerének kidolgozásáról kérdeztük.
Milyen kísérleteket végeztek?
– Az egyetemmel és a nemesítőintézetekkel közösen kiválasztottuk azokat a rozs- és zabfajtákat, amelyek a projektben megadott paraméterekhez a legközelebb álltak. A BME az általunk megtermelt mintákat bevizsgálta, ezt követően a legjobban teljesítő fajtákat nagyobb területen vetettük el.
Hogyan valósították meg a búzamentes kísérleteket?
– Ehhez először olyan területeket kellett kijelölni, ahol legalább három éve nem termesztettek gluténtartalmú növényt, sem búzát, sem rozsot, sem árpát. Az első évben gyengébb adottságú termőtalajon próbálkoztunk, a második évtől már sokkal jobb minőségű területet jelöltünk ki, és javultak az eredmények is. Az alapanyagok biztosítása mellett feladatunk volt a gluténmentes vonal kialakításához szükséges termesztési feltételeknek a kidolgozása. Biztos vagyok abban, hogy nagy lehetőségek rejlenek a gluténmentes vonalban.
Simon Katalin, az Első Pesti Malom és Sütőipari (EPMS) Zrt. műszaki és fejlesztési vezetője az egészségtámogató összetevőkben (például rostokban) gazdag malmi frakciók előállításáról beszélt.
Hogyan történtek az őrlési kísérletek?
– A megtermelt fajtaazonos rozsokból ipari kísérleteket végeztünk, a fajtákat a keletkezett frakciók mennyisége és összetétele alapján összehasonlítottuk. Ezek értékelésével állítottunk elő új őrleményeket, amelyekkel a sütőipar és az egyetem végez további kísérleteket. A világos rozslisztet gazdagítjuk az értékesebb frakciókkal, ami várhatóan a világosabb kenyér élvezeti értékét nem csökkenti, de az élelmi rost mennyisége, összetétele és a vele „utazó” bioaktív összetevők miatt egészségesebb malmi termékeket tudunk a sütőipar, illetve akár a háztartások számára is előállítani.
A projekt egy másik izgalmas célja az úgynevezett „búzamentes”, „tiszta” zab modellrendszer kialakítása volt. Az aszódi malom területén egyedi technológiával felszerelt kísérleti üzemben vizsgáljuk, hogyan lehet búzamentes zabterméket előállítani. Ehhez meg kellett oldanunk a tiszta mag előállítását, hőkezelését, őrlését és csomagolását is.
A szakmai együttműködés a konzorciumi tagokkal hozott-e valamilyen változást a vállalati gondolkodásban?
– Hasznosnak tartom az együttműködést, jobb rálátásunk volt egymás munkájára. Sokat tanultunk az egyetemtől, az elméleti tudást alkalmaztuk a gyakorlatban, mérési eredményekkel tudtuk igazolni az ipari gyakorlatot.
Bidló Gábor, az EPMS Zrt. termelési igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a járvány miatti időszakos üzemzárások ellenére is sikerült a célkitűzéseket teljesíteni.
Mi volt a legérdekesebb, milyen eredményeket értek el, és hol tartanak jelenleg?
– Az eredményeket csak később fogjuk teljes egészében látni. A malom üzemeltetésében új ötletek, lehetőségek merültek fel. A rozsőrlési kísérleteink érdekessége például, hogy amíg az egyik lisztet frakciók kivonásával tudjuk jobbá tenni, addig a másikat épp ellenkezőleg, frakciókkal való dúsítással.
A szakmai együttműködésnek köszönhetően mit látnak másként?
– Másfajta gondolkodás indult el vállalatunknál a rozzsal és a zabbal kapcsolatban. Új ötletek születtek, és olyan irányok nyíltak meg, amire az egyes szereplők addig nem gondolkodtak.
Méry Zoltán, az F&R Partner Kft. képviseletében az egészséges táplálkozás iránti igény kiszolgálásának jelentőségét emelte ki.
Milyen üzemi fejlesztéseket valósítottak meg?
– A malomtól kapott lisztmintákkal folyamatosan kísérletezünk. Elkülönített üzemrészt alakítottunk ki a gluténmentes termékek előállításához, itt zajlanak a morzsagyártási kísérletek is. A sütőipari termékeknél a különböző kenyérfélékre, illetve a péksüteményekre koncentrálunk.
A fogyasztókhoz mikor jutnak el ezek a termékek?
– A gluténmentes kenyér már kapható online és néhány kisebb üzletben. Ha jó visszajelzéseket kapunk, lehet majd a nagy élelmiszerláncoknak is ajánlani. A FODMAP-ra optimalizált sütőipari termékcsalád fejlesztésén jelenleg is dolgozunk, ezért még nincs abban a fázisban, hogy a fogyasztó asztalára kerüljön.
Mit jelentett az önök számára ez a négyéves szakmai együttműködés?
– Elméleti és szakmai partnerekre találtunk. A Galga-Agrár Kft. új lehetőséget jelent a számunkra, az Első Pesti Malom Zrt.-vel kiváló a kapcsolatunk, hiszen évek óta a lisztszállítónk, a BME-vel pedig már a további projekteket tervezzük.•