<

A zöldenergia kihasználásához a jogalkotó segítségére is szükség van

A megújuló energiaforrásból, hulladékból nyert villamos energiát a hatósági rendeletek értelmében kötelező a megfelelő garantált áron átvenni. Ennek következtében is a technológia üzleti lehetőséget rejt magában, ennek kihasználásához azonban speciális jogi, így például engedélyeztetési vagy szerződés­kötési ismeretekre van szükség, és nem utolsósorban átfogó törvényi szabályozásra.


Az Európai Unió direktívai, irányelvei alapján 2020-ra az összes fogyasztáson belül húsz százalékra kell növelni a megújuló energiaforrásokból nyert energia arányát. Ehhez azonban számos jogalkotási kötelezettség is párosul; a konkrét számok szerint Magyarországnak ezek révén is a jelenlegi hét-nyolc százalékról tizenhárom százalékos zöldenergia-felhasználást kell produkálnia évtizedünk végéig.

Számos uniós országban úgynevezett megújulóenergia-törvény révén szabályozzák a jogi környezetet, hazánkban azonban nincs ilyen átfogó jogszabály, és több kisebb jogi norma, rendelet vonatkozik a területre.
A megújuló energiát érintő szabályok jelenleg több mint 120 különböző jogszabályban találhatók, ezért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011 második felében a kapcsolódó rendelkezéseket egységes szerkezetbe foglaló, megújuló energiáról szóló törvény kidolgozását kezdi meg.
A szakértők abban egyetértenek, hogy a megújuló energiaforrások számára támogatott, pozitív diszkriminációval élő jogi környezetre van szükség – példának okáért anyagi megfontolásokból is, hiszen a hagyományos energiaforrások előállítása nemegyszer még olcsóbb.

Bonyolult és gyakran módosul

A zöldenergiára vonatkozó hazai jogi környezet rendelkezései összességükben bonyolultnak, körülményesnek tűnnek, sokat kritizálják például az engedélyeztetési eljárásokat. Ennek kapcsán azt is szóvá tették már a szakemberek, hogy az engedélyeztetési eljárásba bevont hatóságok száma – jó magyar szokás szerint – magas. Ennek következménye az eljárások bizonytalan időtartama, valamint a szakhatósági feladatokban meglévő számos párhuzamosság.

Az engedélyeztetési eljárások egyszerűsítése mellett jogos igény az is, hogy az eljárási díjak, illetékek összegét csökkentsék, és magasabb keretösszegeket állapítsanak meg a lakosság és a cégek ilyen irányú támogatása tekintetében.
Miként már szó volt róla, a kormányzat maga is tervezi a változtatást, Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár a Magyar Termálenergia Társaság VII. Nemzetközi Geotermikus Konferenciáján a minap azt nyilatkozta, hogy a készülő Nemzeti Energiastratégia kiemelt eszközeként kezeli a megújuló energiaforrások részesedésének növelését. A megújuló energia pedig leggazdaságosabban a hőtermelésben hasznosítható, így elterjedésének elősegítése leginkább a hasznos hő előállításában és a közösségi célú felhasználásban indokolt.

Milyen legyen a megújuló­­-energia-törvény?

Magyarországon sokszor hozzák fel példaként a megújuló energiákról szóló német törvényt. Ennek hatálya ugyanis nem csupán a nap- és vízenergiára, a szélenergiára, hanem minden más egyéb forrásra kiterjed, így a biomasszára vagy a geotermikus energiára – utóbbiból hazánk, adottságait illetően, a világ élvonalába tartozik.
A német törvény alapján a zöldenergia minden szempontból előnyt élvez, akár a hálózatkezelő által termelt energiával szemben is, és minden termelőegységet a hálózathoz kell kapcsolni. Azaz, maguk a fogyasztók is termelőkké válnak. Az energia árának precíz, törvényi meghatározását – amely kiszámíthatóságot, stabilitást nyújt minden érintettnek – a pozitívumok között sorolják fel, és követendő példának tartják. Természetesen a törvény által garantált kötelező átvételt csak az előírt feltételek teljesítése esetén lehet biztosítani.

Szükség van a jogi szabályozásra

A megfelelő jogi szabályozásra azért is szükség van, mert nélküle nagyon nehéznek tűnik a megújuló energiaforrások 2020-ra vállalt, tizenhárom százalékos részarányának elérése. A nemrégiben elkészült, a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv egyébként számba vette azokat a szabályozási ösztönzőket és adminisztratív eszközöket, amelyekkel előmozdítható az alternatív energiaforrások felhasználásának terjedése, a rendszer jogi felülvizsgálata és szükségszerű átalakítása, a támogatási rendszerek újragondolása, valamint az engedélyezési eljárások egyszerűsítése.

A jogszabályok áttekinthetősége és ismerete azért is lényeges, mert a törvény által garantált kötelező átvételt csak az előírt feltételek teljesítése esetén lehet biztosítani. A három éve módosított, hatályba lépett új villamosenergia-törvény szerint például a megújuló energiaforrást hasznosító új termelőkapacitások létesítése során az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat műszaki átalakításából (különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítéséből) származó azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás műszaki feltételeit megteremtik.

Az átalakítás célja

A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv egyébként a jogi szabályozást illetően kimondja: a hatályos szabályozás átalakításának célja egy ügyfélbarát, a megújuló energiaforrások használatát elősegítő szabályozási és engedélyezési rendszer kialakítása, amely az egyszerűbb és rövidebb ügyintézési idejű, normatív eljárásrend révén elősegíti a beruházások időbeni megvalósítását, valamint biztosítja a támogatások és a finanszírozás felhasználásának és kihelyezésének kiszámítható ütemezését.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka