<
2013. december 3.

Szerző:
Bogdán Zoltán

Veresegyház Város Önkormányzata • veresegyhaz.hu

Ahol két évtizede termálvízzel fűtenek

Még a helyi lakosok közül sem mindenki tudja, hogy 15 kilométeres vezeték­hálózatával Veresegyházon található hazánk legnagyobb városi geotermikus rendszere. A Budapesttől huszonöt, Gödöllőtől tíz kilométerre fekvő, 17 ezer lakosú szép kisvárosban közintézmények és termelőüzemek tucatjait fűtik a termálvízzel, de a fejlesztésekkel még egyáltalán nem szeretnének megállni.


A veresi termáltörténet 1987-ben kezdődött. Ekkor fúrták ugyanis azt az 1400 méter mély kutat, amelynek 67 fokos vizére alapozva 1992-ben megépült a termálmedence a híres tó mellett. Ezt követően a geotermikus fűtésrendszerre fokozatosan rákapcsolódott a központi iskola, a művelődési ház, az óvoda, az új iskola, valamint a tanuszoda. Minőségi és mennyiségi ugrást jelentett a 2007-es esztendő, mert ekkor készült el – 360 millió forintnyi pályázati és saját pénzből – az elengedhetetlen visszasajtoló kút. Ettől kezdve újabb közintézmények csatlakozhattak a rendszerre, majd az idők folyamán még többen szerettek volna, csak éppen a kút kapacitása bizonyult már kevésnek.

Az első termelőkút a termálvíztartállyal

Ezért 2010-ben ismét pályáztak egy kútra – és ismét nyertek. A mintegy 650 millió forintos beruházáshoz 385 millió európai uniós és állami forintot kaptak, az önkormányzat pedig 40 százalékos, vagyis 265 millió forintos önrésszel járult hozzá a projekthez. A 2011 tavaszán lefúrt új kút rögtön jól működött, sőt 20-30 százalékkal nagyobb a vízhozama, mint amire előzetesen számítottak. Szerencsére a régi visszasajtoló kút kapacitása elegendő volt a megnövekedett vízmennyiség elnyelésére, ezért nem kellett újat építeni.
Az új termelőkút munkába állításával újabb óvodák, iskolák, szociális intézmények kapcsolódtak a környezetkímélő energiaforrásra, jelenleg már mintegy 50 helyen fűtenek a geotermikus energiával.

Ami újdonság: a vezetéket elvitték a város legjelentősebb ipari üzemeibe is, ahol kiegészítő fűtésként használják a termálvizet. Természetesen a Sanofi-Aventis gyógyszergyára vagy a General Electric gázturbinagyára és Aviation alkatrészjavító üzeme nem ingyen jut hozzá az energiához. Hosszú távú szerződések alapján az aktuális gázár bizonyos százalékát utalják át az önkormányzatnak, amely így visszakapja a befektetett százmilliók egy részét.
A korábbi tervekben szerepelt egy 200 családi házas lakónegyed bekapcsolása is, ám kiderült, hogy erre csak maximum 30 százalékos támogatást nyerhettek volna el, emiatt pedig sem az önkormányzatnak, sem a lakóknak nem volt csábító a lehetőség. Azért akad példa a termálvizes lakásfűtésre is: a közintézményekben szerzett jó tapasztalatok után legutóbb egy 29, illetve egy 13 lakásos társasház döntött úgy, hogy termálvízzel akar fűteni.

Termálvizet továbbító szivattyúk

A várost, illetve a polgármestert ismerve, nagyon csodálkoznánk, ha nem lenne még néhány nagyszabású termálvizes ötletük.
– Termálfürdő-együttest építünk a régi medence mellé, illetve annak helyére – mondja a várost 1965 óta(!) megszakítás nélkül irányító Pásztor Béla. – 2014-ben kezdjük el az 1,2-1,4 milliárd forintba kerülő beruházást, és ha minden a tervek szerint halad, 2015-ben be is fejezzük. Természetesen szeretnénk pályázati pénzeket is nyerni az építkezéshez, de ha nem sikerül, akkor önerőből, illetve banki hitelből is megvalósítjuk. A város már nagyon várja egy új, megfelelő színvonalú termálfürdő megvalósulását. Az emberek úton-útfélen megkérdezik, hogy épül-e új termálfürdő, és azt mikorra tervezi a város felépíteni. Az elmúlt évtizedekben a város működésének gazdasági alapjait kellett megerősíteni, fejleszteni. Az intézményeket kellett megépíteni, hogy minden gyer­meket felvehessünk a bölcsődébe, óvodába és természetesen az iskolába.
Most már sor kerülhet egy előbb említett létesítményre, amely a város értékét, idegenforgalmi vonzerejét és az itt, valamint a környékbeli emberek egészségét szolgálja.
Ezenkívül még számos, termeléshez kötődő projekt ötlete foglalkoztatja a városvezetést, hiszen a földből jövő meleg víz még mindig alkalmas lenne üvegházak, hajtatóházak fűtésére, ahol ráadásul számos helybeli és környékbeli is dolgozhatna – erről azonban még nincsenek konkrétumok.
Nem gyorsan, hanem jól akarnak dönteni, és ez eddig, látva a város fantasztikus fejlődését – nem csak a termálvízzel kapcsolatban sikerült nekik.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka