<

Algák a növénytermesztésben

Ötödik alkalommal rendezett Mosonmagyaróváron a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának Növénybiológiai Intézete és Élelmiszertudományi Intézete nemzetközi konferenciát az algák mezőgazdasági hasznosításáról. Ez a világon az egyetlen olyan tudományos tanácskozás, ahol a mikroalgák és tengerialga-készítmények alkalmazásának ilyen módjairól van szó.


– Az algák hasznosításával a világ számos pontján foglalkoznak a kutatók, vizsgálják például a növénypatogénekre gyakorolt hatást, de dél-afrikai és cseh tudósokkal együttműködésben alapvetően mi kutatjuk az algák növényi hormontermelését és gyakorlati hasznosíthatóságát – mondja Ördög Vince professzor, a mosonmagyaróvári Növénybiológiai Intézet igazgatója. – Nekünk van Európában az ötödik legnagyobb algagyűjteményünk, kiválasztjuk, szaporítjuk az algákat, majd a csehországi Palacky Egyetem Olomouci (Olmüc) laboratóriumában megvizsgálják, milyen hormonok vannak a tenyészetben. Az ol­müci labor Miroslav Strnad professzor vezetésével a növényi hormonok kutatásának a fellegvára, rajtuk kívül alig van hely a világon, ahol annyi hormont olyan precízen tudnának vizsgálni, mint ott. A vizsgálatnak egyfajta keretet, tudományos hátteret a dél-afrikai professzor, Johannes Van Staden ad, aki hazája tudományos akadémiájának tagja és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Más országbeli kutatókkal együtt ők is részt vettek a konferencián, és előadást is tartottak.

Prof. Dr. Neményi Miklós akadémikus, Prof. Dr. Dr.h.c. Dudits Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Prof. Dr. Ördög Vince, a konferencia magyar főszervezője és Prof. Dr. Dr.h.c. Otto Pulz a szimpózium német társszervezője

Az algákat mindenki ismerheti, tőlük lesz zöldes a rosszul gondozott akvárium, vagy ha kiteszünk egy nagy edényben a szabadba vizet, abban is elszaporodnak.
– Azok a mikroalgák, merthogy mikroszkopikus méretűek, a tengeri algák sokkal nagyobbak, de mindegyik hasznosítható élő szervezet. A növények növekedésének, fejlődésének szabályozását a növényi hormonok végzik, ugyanilyen hormonokat termelnek az algák is. Tehát az kell, hogy az ember ilyen, az algák által termelt hormonokat az algaszuszpenzió formájában a növényre kijuttasson, ezt a növény felvegye, s ezáltal képes legyen arra, hogy jobban nőjön, több termést hozzon. Az alga használható a termés minőségének, hozamának javítására, másodsorban pedig növényvédelmi célra. Vagy közvetlenül a növény patogén gomba szaporodását, a fertőzést gátolja, vagy közvetetten a növény érzékenységét, fogékonyságát csökkenti bizonyos növényi betegségekre. A mikroalgákat kis mennyiségben a növény felületére juttatjuk ki különböző fejlődési szakaszban.

Hol tart az algák alkalmazása a növénytermesztésben?
– Ezeket nyugodtan lehetne használni, csak termelni kell nagy mennyiségben, üzemi méretekben. Most még a gazdaságosság az egyik gátja, hogy a mezőgazdaságban elterjedjenek a mikroalgák, az előállítási költség magas, jelenleg a piacon 10 és 20 euró között kínálják kilogrammját. Azonban ahogy az alga biodízel-termelés előtérbe került, a mikroalga biotechnológusok elkezdtek olyan algatömeg-termesztő berendezéseket készíteni, amelyekkel már sokkal olcsóbban lehet előállítani az algabiomasszát. Ma már tudjuk, hogy minden alga termel növényi hormonokat. Ha eljutunk oda, hogy például nem lesz benzin, nem lesz dízel vagy drága lesz, akkor az 1-2 euróért algából készített biodízel már rentábilissá válik. Az üzemanyaggyártásra az alga 20-30 százalékát tudják kinyerni, a többit a mezőgazdaság kiválóan tudja használni sok célra, szervesanyag-tartalma miatt még talajjavításra is. Magyarországon egy hektáron 50-60 tonna algát lehet előállítani, ha ennek a harmadát kinyerik biodízelnek, a megmaradt biomasszából biogázt lehet előállítani, vagy más célokra hasznosíthatja a mezőgazdaság.

A fosszilis energiahordozók szűkössége felgyorsíthatja új algatermesztési technológiák kidolgozását, és a komplex felhasználás nagy lehetőséget jelenthet a mezőgazdaság számára is. A konferencia előadói, a kutatásban részt vevők a hozamnövelés és a növényvédő hatás szempontjából vizsgálják az algák alkalmazását. Az egyik mód, hogy az algát kijuttatjuk a kultúrnövényre, és az általa termelt anyagok úgynevezett elicitorként hatnak, tehát magában a növényben váltanak ki olyan élettani folyamatokat, amelyek következtében a növény olyan anyagokat termel, amitől kevésbé lesz fogékony a betegségekre. A másik, hogy az alga közvetlenül hat a gombára, gátolja a szaporodását vagy elpusztítja, és így védi meg a növényt. Az alga tehát növényi tápanyag, növényvédő szer és talajjavító is.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka