2013. október 2.

Szerző:
Buzafalvi Győző

Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat • bodrogmentivizgazd.hu

Alternatívát nyújtanak a vízgazdálkodási beruházások

A területhasznosítások megalapozottabbá és kiszámíthatóbbá tétele érdekében a Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat Tájgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése a Bodrogközben és benne a Cigándi árvízszintcsökkentő tározó területen címmel KEOP-pályázatot nyújtott be, sikeresen. Vinnai Miklóst, a társulat elnökét kértük meg, hogy mutassa be tevékenységüket.


Mit kell tudni a Bodrogmenti társulatról?
– A Bodrogmenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulathoz 51 önkormányzat tartozik, valamint a területen működő ingatlannal rendelkező magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek. Ez kényszertagság, rendelet írja elő. Társulatunk nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik, hiszen jogelődünk, a Tisza-szabályzó Társulat 1846-ban alakult. A jelenlegi állapotába 1967-ben került társulatunk. Területünk: Hegyköz, Hegyalja és a Bodrogköz, ez összesen 115 ezer hektár, ebből dombvidéki 50 százalék, a másik fele síkvidéki. 185 kilométer kis vízfolyást kezelünk, a bodrogközi részen van 360 kilométer épített csatorna, egy tározó, a 1,5 millió köbméter kapacitású Erzsébeti belvíztározó, mely Cigánd térségében van. Ez nem tévesztendő össze a Cigándi nagytározóval! Van 16 szivattyútelepünk, az összes átemelő kapacitása 14 köbméter másodpercenként, és van 80 vízkormányzó műtárgyunk (zsilipek).

Cigánd-Pallagcsai szivattyútelep

Mi a fő feladatuk?
– Társulatunk alapvető feladata a felsorolt közcélú létesítmények üzemeltetése, fenntartása és fejlesztések esetén vízi létesítmények építése. Mindezt sárospataki központi telephelyünkről koordináljuk, megfelelő munkaszervezettel és a feladatok ellátásához szükséges eszközökkel, gépekkel. Kiemelt feladatunk a belvízi veszélyeztetettségből fakadóan a belvízi védekezés, ami időjárás- és csapadékfüggő. A kezelt létesítmények a magyar állam tulajdonát képezik, társaságunk ezeket kezeli. A közcélú feladatok ellátásához a források döntő többsége állami finanszírozású, kisebbik része a korábbi években a tagoktól beszedett tagi hozzájárulásokból áll. A tagi hozzájárulást illetően három éve szinte minden esztendőben módosították a törvényt. Nagy nehézségekbe ütközik ennek az intézménynek a működtetése. A térségben levő földtulajdonosoknak a hozzájárulási döntés meghozatalához 2/3-os többség szükséges. Formailag, fizikailag sincs erre mód jelenleg, mivel 25 ezer fő szavazásra jogosult tulajdonos van a területünkön.

Mit tesznek a vízrendszerek biztonságának javítása érdekében?
– A Vásárhelyi Terv kapcsán a Tisza-völgyi árhullámok levonulásá­nak biztonságosabbá tétele érdekében kidolgozott fejlesztési koncepció alapján elsőként készült el térségünkben a Cigándi árapasztó tározó, melynek munkálatai 2005-ben kezdődtek el, és 2009-ben került sor az átadására. A tározó különlegessége, hogy az árvízszint csökkentése mellett olyan műszaki megoldásokat alkalmaztak, amelyek kapcsolódnak a térség vidékfejlesztési elképzeléseinek megvalósításához is. Lehetőséget kínál a területen gazdálkodók számára, hogy bizonyos feltételek mellett új földhasználati módokat alkalmazzanak, azaz extenzív művelési irányba mozduljanak el. Másrészt ezek a műszaki megoldások a termelés biztonságát is növelik.

Balázsági szivattyútelep

Miben kell még előrelépniük?
– A Cigándi tározó száraz, aszályos időszakban történő vízellátása biztosítására KEOP-pályázatot nyújtottunk be. Ez két területen valósul meg a Bodrogközben. Az egyik a Cigándi tározó továbbfejlesztésére irányul, mely 7-8 ezer hektárt érint. A másik a törökéri beruházás, ez Sárospatak külterületén, Bálványoson lesz, és 2500 hektár terület gazdálkodói előtt nyílik meg a lehetőség az új gazdálkodási módok alkalmazására. Jelenleg másodkörös elbírálás alatt áll a pályázat. Társulatunk a 2008-ban elkezdett rekonstrukciós munkák végénél tart. Az elvégzett munkák mennyisége körülbelül 22 kilométer csatorna teljes körű felújítását jelenti Visst, Kenézlőt, Dorkó-tanyát, Sárospatakot érintően.
Ez 70 százalékos állami támogatással valósul meg, amelyhez 30 százalék saját erőre volt szükség. A területen gazdálkodók számára alternatívát nyújt a nagyobb jövedelem elérésére. A vizes élőhelyek előnye az is, hogy horgászhelyeket, turisztikai, jóléti centrumokat lehet majd kialakítani, és ezzel bekapcsolódni a horgász- és vízi turizmusba.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka