A  kullancsok a pókszabásúak közé tartozó vérszívó ízeltlábúak, a vérszívásukat megelőzően szezámmag nagyságúak, ezért is nehéz őket megtalálni, felismerni. Kevesen tudják, hogy a fiatal kullancsok még megszívott állapotban is kisebbek a gombostű fejénél. A Föld kontinensein közel 800 kullancsfaj található. Magyarországon embert és társállatot veszélyeztető leggyakoribb kullancsfaj a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) és a kutyakullancs (Dermacentor reticulatus).

A szem nélküli, „vak” kullancsok, például a közönséges kullancsok, a lombos erdők, bozótosok lakói. A növényzet levelein a tapadókorongos, karomban végződő lábaikkal kapaszkodó kullancsok mintegy 1-1,5 méterről, a bokrokról, felülről vetik rá magukat áldozatukra. A szemmel rendelkező, látó kullancsok, így például a kutyakullancsok, a gyepi növénytársulásokat lakják, és a fűszálak árnyékos fonákján megkapaszkodva, lesből várják áldozatukat, akire alulról kapaszkodnak fel. A vérszíváshoz 2-4 napra van szükségük, és azért nehéz eltávolítani őket, mert szinte „beragasztják” a szájszervüket a gazdaállat bőrébe, hogy a teljes táplálkozási időszakot nyugodtan átvészeljék. A kullancsok életükben csak egyszer szívnak vért, azután lepottyannak a gazdáról, a nőstények lerakják petéiket – egy kullancsmama 2-3 ezer kullancsgyereknek adhat életet –, majd összetöpörödnek és elpusztulnak.

Téved, aki azt hiszi, hogy mindent tud a kullancsokról. Ezt a tételt támasztja alá, hogy nemrégiben egy eddig ismeretlen, denevérekben és denevérbarlangokban élő kullancsfajt fedeztek fel a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont (MTA ATK) vezetésével zajló kutatás során. A szakemberek a szokatlan kinézetű, feltűnően hosszú lábú kullancsokra denevérgyűrűzések és barlangbiológiai feltárások közben bukkantak rá. „A vizsgálatokból kiderült, hogy egy eddig világviszonylatban is ismeretlen kullancsfajról van szó, amely mind morfológiailag, mind genetikailag jelentősen különbözik a már ismert két, denevéreken élő kullancsfajtól” – idézte az mta.hu Kontschán Jenőt, az MTA ATK Növényvédelmi Intézet tudományos főmunkatársát. A projektben az MTA ATK Növényvédelmi Intézet, az MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet, a Szent István Egyetem Állattani és Ökológia Tanszék, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, továbbá a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem munkatársai vettek részt. Az új faj bemutatása a rangos Parasites and Vectors folyóiratban olvasható.

Az új faj nőstényeit, illetve különböző fejlettségű, nimfa és lárva stádiumú egyedeit a Bakony, a Gerecse és a Pilis térségében is azonosították, ahol az ott élő denevéreken élősködik, azok vérével táplálkozik. A denevérkullancsokról a kutatók tudják, hogy nem tartózkodnak folyamatosan a gazda­állatokon; hosszabb-rövidebb ideig a gazda­szervezettől távol, annak környezetében élnek, ezért találhatták meg a faj egyedeit a barlangfalakon is. Bár a szakirodalom szerint egyes denevérkullancsok embereken is előfordulhatnak, a kutatók úgy vélik: kicsi a valószínűsége annak, hogy a most felfedezett új faj emberről is előkerüljön, mivel igen ritka. A hosszú lábai alapján a felszínen előforduló kullancsfajoktól viszonylag könnyen elkülöníthető új faj az Ixodes ariadnae nevet kapta.

A legújabb kutatások szerint az is tévedés, hogy télen a kullancsok elpusztulnak!
A zord téli időjárás ellenére, a hótakaró alatt a talajban gyakran plusz fokok vannak, a kullancsok pusztulásához viszont több napon át tartó mínusz 20 Celsius-fok alatti talajhőmérséklet szükséges, ami térségünkben igen ritka. A globális felmelegedés okán, a kemény fagyok hiánya miatt a kártevő ízeltlábúak, köztük a kullancsok is jelentős számban élik túl a telet. A szakemberek szerint az enyhe tél miatt megtízszereződött a kullancsok száma hazánkban.

Az állomány drasztikus gyarapodása azért veszélyes, mert a kullancsok Európában számos betegséget terjesztenek. A leggyakrabban előforduló kórok között mindenképpen meg kell említeni a kullancs-enkefalitiszt (vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás), a Lyme-kórt és a babéziózist, de szintén komolyan kell foglalkozni a tularémiával, a Q-lázzal, a tibolával (tick-borne lymphadenopathy), a mediterrán foltos lázzal és az ehrlichiosisszal.

Nem mindegyik kullancs csípése okoz fertőzést, de azzal is tisztában kell lennünk, hogy egy magyarországi felmérés szerint akár 30-40, sőt 50 százalék felett is lehet egy-egy területen a fertőzött kullancsok aránya. A 2008–2012 között végzett vizsgálatok szerint a fertőző kullancsok akár 80-90 százaléka hordozta a Lyme borreliosist okozó háromféle baktérium valamelyikét. (Az egyik általában bőr- és mozgásszervi, a másik idegrendszeri, míg a harmadik ízületi és mozgásszervi betegségeket okoz.)

A Lyme-kór, azaz tudományos nevén Lyme borreliosis, a világ leggyakoribb, állatról emberre terjedő betegsége. Veszélyességét nagyban fokozza, hogy a jelentkező tünetek sokszor más betegségre utalnak, így a megfelelő terápia nemritkán csak késve kezdődik el. Mikor kell Lyme-kórra gyanakodni? Akkor mindenképpen, ha a kirándulás (kullancscsípés után) úgynevezett „nyári influenza” (izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat, enyhe fejfájás), valamint a későbbiekben indokolatlan fáradékonyság, ízületi gyulladás, izomgyulladás, szívritmuszavar, látás-, hallás- és egyensúlyzavar, depresszió vagy arcidegbénulás jelentkezik. A Lyme-kór felismerése és igazolása, de gyógyítása sem egyszerű feladat. A Lyme-kór számos tünete könnyen összetéveszthető ugyanis más betegséggel. (A kórokozók hihetetlenül változékonyak, és bármikor képesek más-más szervet károsítani, ezzel újabb és újabb tüneteket okozni.) Antibiotikum-kúrával a Lyme-kór meggyógyítható. Még az idült, több éve vagy évtizede fertőződött betegeknél is jelentős javulás, rendszerint gyógyulás érhető el.

A Lyme-kór az egész szervezet betegsége, tehát a Lyme-folt (kokárda alakú) csak felszínesen jelzi a kórképet: eltűnése nem jelenti minden esetben a szervezet gyógyulását. Fontos tudni, hogy a Lyme-kór ellen nincs védőoltás, tehát a fertőzést jobb megelőzni, illetve fontos mielőbbi felismerése. Szerencsére már beszerezhető a gyógyszertárakban egy olyan gyorsteszt (kullancsteszt) amellyel néhány perc alatt nagy biztonsággal kideríthető, hogy a testbe fúródott kullancsok valamelyike hordozta-e a Lyme baktériumok valamelyikét. Ezért javasolja a Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület (MKKE), hogy minden esetben vizsgálják meg a kullancsot vagy a kullancsokat gyorsteszttel! Pozitív eredmény esetén az érintett jegyezze fel a csípés idejét, és forduljon orvoshoz. Ha bizonytalan, szakembernél tájékozódjon a Lyme-kór tüneteiről. Így a betegség esetleges jelentkezésekor az orvos azonnal célirányos betegdiagnosztikai vizsgálatokat végezhet, gyorsabban kezdheti meg a hatékony gyógykezelést, amivel az akár halált is okozó szövődmények is elkerülhetők!

A legritkább, de a legsúlyosabb, kullancs által terjesztett fertőzés a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-enkefalitisz). Korábban évente 300-400 esetet regisztráltak itthon, az utóbbi öt évben számuk 50-80 közötti. A fertőzés főleg a nyugat-magyar­országi területeken fordul elő, de gyakori Nógrádban, Hevesben és Borsodban is. Bár nálunk a védőoltások kiterjedt alkalmazásának köszönhetően az elmúlt években csökkent, a környező országok többségében emelkedett az ilyen esetek száma.

„A betegség a csípés után 7-14 napos lappangási idővel, bizonytalan légúti tünetekkel, lázzal indul, gyakran ez az egyetlen megnyilvánulása a fertőzésnek. Gyakori tünete a fejfájás és a hányás. Az idegrendszer megbetegedése néhány nappal később átmeneti láztalanságot követve újabb lázas periódussal kezdődik” – olvasható a házipatika.com szakmai honlapon. Eszméletlenség, bénulások léphetnek fel, a következmény halálos is lehet. Előfordul, hogy az egész agyállományt érinti a gyulladás, olykor viszont csak az agy körülhatárolt területein jelentkezik. A klinikai tünetek kialakulása attól függ, hogy milyen területen zajlik le a gyulladás. Gyógyítása főleg tüneti kezelésből és egyes esetekben antibiotikumok adásából áll. Kimenetele változó, gyakori a teljes gyógyulás. Ám egész életre szóló bénulások vagy más kiesési tünetek: a szellemi funkciók csökkenése, látás-, hallászavarok is visszamaradhatnak.

A betegség megelőzésére védőoltások állnak rendelkezésre. A passzív védőoltás a kullancscsípés után 96 órán belül adható. A hatóanyagot olyan emberek véréből készítik, akik már átestek a betegségen, és ezt követően még aktív védőoltásokkal növelték vérükben az ellenanyagszintet. Hatása azonban csak 70 százalék körüli, és a szervezetből kiürülve nem ad tartós védettséget. A csípést követő 5-28 napon belül nem ajánlott a beadása. Jóval hatékonyabb az aktív védőoltás, amely elölt vírust tartalmaz. Ritkán lázat, gyakran az oltás helyén enyhe fájdalmat és bőrpírt okoz, előfordulhat ideggyulladás, fejfájás, hányás is. Hátránya, hogy az első évben három injekciót, majd 3-5 évente egy-egy emlékeztető oltást kell beadni ahhoz, hogy a védettség tartós maradjon.

A babéziózis nálunk elsősorban a kutyákat veszélyeztető egysejtű parazita által okozott súlyos betegség. A babéziózis esetén a kutya bágyadt és kedvetlen lesz, amihez nemritkán igen magas, 40,5 Celsius-fok feletti láz járul, és a vörösvérsejtek gyors szétesése miatt az eb szeme fehérje besárgul, vizelete sötét, néha csaknem fekete lesz, állapota rohamosan romlik, míg végül nem tud lábra állni. Kezelés nélkül az ebek többsége néhány napon belül elpusztul. Ezekről a tünetekről a gazdákat tájékoztatni kell – az állatorvosok számára egyértelmű, hogy miről van szó –, mert ha nem reagálnak gyorsan, gyakran már nem marad idő a hatásos kezeléshez.

„Nyálazzuk meg a gyufa fejét, majd közvetlenül a kullancs teste mellett lassan körözzünk, mintha kenegetnénk. A kullancs néhány másodperc múlva átmászik a gyufára, mert nagyon szereti a nedves foszfor illatát, emiatt önként elhagyja testünket!” – olvasható az interneten ez a badarság.
A módszer azon egyszerű oknál fogva sem működhet, mert a mai gyufák fejében nincs foszfor, az ember nyála pedig jobb, ha nem tartalmaz ilyen anyagot. Kapiller Zoltán, az MKKE elnöke tavaszi tájékoztatóján egy másik tévhitre is kitért: eszerint a Polybé tablettában lévő B-vitamin szagától is irtózik a kullancs. Ezt tudományosan még senki sem bizonyította. Van, aki a fokhagymára, mások a fűszeres ételekre esküsznek. Nem zárható ki, hogy ezek némelyike valóban használ, de a bizonyíték még várat magára, ezért a szakember továbbra is a riasztókat ajánlja. Csakhogy a tapasztalatok szerint a nagyáruházak polcain elvétve találni olyan kullancsriasztót, amiben megvan az előírt 30 százalékos hatóanyag-koncentráció. Akkor mit tegyünk? Az eukaliptusz és a cit­romolaj változatait tartalmazó készítmények biztonságosak. Ám a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ne vásároljunk ultrahangos és karkötős kullancsriasztót.

Mit tegyünk, illetve mit ne tegyünk kullancscsípés után? A kullancscsípés miatt ne menjünk orvoshoz, mert ez időveszteséggel jár, a kullancsot magunk távolítsuk el, vagy kérjünk segítséget! A patikában kapható, acélból készült, rugós kullancscsipesz jól használható erre a célra. Ezzel úgy tudjuk a parazitát eltávolítani, hogy közben nem nyomjuk össze a testét. Ez azért fontos, mert a Lyme baktérium a kullancs testében (gyomrában) található legnagyobb számban, és így minden olyan manipuláció, ami a kullancsot öklendezésre készteti, vagy a gyomor összenyomásával jár, növeli a fertőződés kockázatát. Ezért nem célszerű a rendelőkben tartott anatómiás csipesszel vagy az otthoni szemöldökcsipesszel próbálkozni. Ne használjunk krémeket, olajat, zsírt, kölnit, a rendelőben fellelhető fertőtlenítőszereket, és ne tekergessük a kullancsot! Miután megfogtuk a bőrhöz közel, és lassan húzni kezdtük, várjunk fél percet, hogy a parazita maga eressze el a bőrünket, így nem kell attól tartani, hogy beszakad a szájszerve. Tehát lassan, úgy húzzuk ki, hogy a bőrünkön kis sátor keletkezzen, ne akarjuk kitépni!

A kullancs a csípéskor különleges technikával szűri meg a vért. Megtartja a vér alakos elemeit, és a csaknem fehérjementes plazmát visszanyomja a gazda hajszálereibe. Az eltelt idővel arányosan nő a fertőződés kockázata. Ezért kell törekedni a kullancsok mielőbbi eltávolítására, hiszen minél tovább várunk, annál nagyobb hatékonysággal áradnak szét a szervezetben a baktériumok és vírusok, a seb kezelésére használt fertőtlenítőszer legfeljebb – Lyme-kór gyanúját keltve – helyi irritációt okoz, de nem éri utol a vérpályában, illetve a bőr mélyebb rétegeiben szaporodó kórokozókat.

A kullancscsípés elkerülhető a következő néhány jó tanács betartásával: Ne menjünk sűrű bozótba, kiránduláskor haladjunk az ösvényeken! Minél kevésbé fogadható meg ez a tanács (tájfutók, gombaszedők, erdei munkások esetében), annál nagyobb körültekintésre van szükség. A kora reggeli órákban több, a szárazabb időszakokban kevesebb a támadó kullancs. Április–július a legveszélyesebb időszak. Ha lehet, erdei kirándulásra húzzunk hosszúnadrágot, a szárát pedig gyűrjük a zokni alá. (Az amerikaiak még széles ragasztócsíkkal le is ragasztják ezt a behatolási helyet.) A kullancsok egy része ugyanis lentről mászik fölfelé. Minél hosszabb utat kénytelen megtenni, annál valószínűbb, hogy lepotyog, és más zsákmány után néz. Hasonló okból, a trikót is tűrjük be a nadrágba. Gyermekeket gyakrabban támad meg a kullancs a fejen és a nyakon. Kislányok hosszú haját fonjuk be, tűzzük fel. Adjunk rájuk fehér vászonsapkát – ezen hamarabb észrevesszük a kullancsot. A vérszívó kerüli a napsütésnek kitett, szabadon hagyott bőrfelületeket. Kullancsriasztó szerek közül csakis olyat vásároljunk, amire a gyártó legalább 6-8 órás hatékonyságot szavatol. A gyermekeket csak a szabadon hagyott bőrfelületen kezeljük, és csak vékony rétegben alkalmazzuk a riasztószert. Nagyobb mennyiségben a bőrről is felszívódik, és fejfájást okozhat, néha allergizál.•