2012. január 3.

Szerző:
Szegedi Imre

Átalakult az Akadémia

Jelentős, 74 százalékos többséggel támogatta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2011. december eleji rend­kívüli közgyűlése a kutatóintézet-hálózat átalakítását. Az intézeti reformot 2011. májusi újraválasztásakor beígérő Pálinkás József akadémiai elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a közgyűlés határozatát, amely szerinte az MTA intézményrendszerének hatékony működését biztosítja. A lényeg: a korábbi 38 kutatóintézetből és két kutató­központból álló rendszer helyett öt kutatóintézetből, valamint tíz kutatóközpontból álló szervezet jön létre.


Azon, hogy pontosan ilyen formában kellett-e átszabni az akadémiai intézethálózatot, lehet vitatkozni, de hogy valamit tenni kellett a nagyobb hatékonyság érdekében, azzal az érintettek zöme egyetértett. A tudománymetriai adatbázisokból ugyanis a magyar tudomány egészére vonatkozó negatív tendencia rajzolódik ki: a hazai tudományos publikációk száma az elmúlt néhány évben egyre inkább lemaradt a régió több országától. Akikkel tíz éve együtt indultunk (például Csehország), mára alaposan lehagytak bennünket, akik előttünk jártak (Lengyelország és Ausztria), nálunk gyorsabban fejlődtek. Kivételt Ukrajna jelent, mely – hozzánk hasonló előzményekkel – hozzánk hasonló helyzetbe jutott. Az évtizede még jócskán mögöttünk kullogó Románia viszont beérte, sőt meg is előzte Magyarországot a nyilvántartott tudományos közlemények számában. Az adatok azt is mutatják, hogy hazánk folyamatosan veszít az egész világhoz viszonyított nemzetközi pozíciójából. Lépni kellett tehát.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának elkerülhetetlenül szükséges megújításáról szóló 2011. május 3-i elnöki bejelentést követően hamarosan a koncepció is nyilvánosságot kapott. Eszerint az addigi két kutatóközpont és 38 kutatóintézet (összesen 40 önálló költségvetési szerv) helyett az MTA kutatóintézet-hálózatát 2012. január 1-jétől tíz kutatóközpont és öt kutatóintézet (összesen 15 önálló jogi személyiségű költségvetési szerv) alkotja. (Lásd a táblázatot.) Öt kutatóintézet és egy kutatóközpont változatlan formában működik tovább, 33 kutatóintézetből és egy kutatóközpontból pedig kilenc új kutatóközpont jön létre. Az új kutatóközpontok ésszerűbb és takarékosabb intézményi működési keretek között (nagyjából 140 fővel kevesebb gazdasági és műszaki-ellátó létszámmal), koncentráltabb kutatási stratégia alapján, lényegében változatlan kutatási potenciállal dolgozhatnak. Ezt az elképzelést hagyta jóvá a közgyűlés. Az új kutatóközpontok főigazgatóinak megbízása legfeljebb egy évre szól, ezalatt választják ki pályázati úton, nemzetközi szakértői zsűri részvételével az új főigazgatókat. Az átszervezéssel megtakarított négyszázmillió forintból élvonalbeli kutatásokat támogatna az MTA.

A megújuló Akadémia, valamint az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) jelentős, összesen 7,7 milliárd forint forrásnövekedéssel számolhat 2012-ben. „Ilyen növekményt egyetlen kormány sem biztosított a magyar tudomány számára” – hangsúlyozta a közgyűlés előtt Pálinkás József. Az OTKA támogatása 44 száza­lékkal, 2,5 milliárd forinttal emelkedik, s közel nyolcmilliárd lesz. Az MTA támogatása 5,2 milliárd forinttal növekszik, ebből 1,4 milliárd forint jut a Lendület programra, 600 millió a támogatott akadémiai kutatócsoportokra. A megtakarításból, illetve a pluszforrásokból várhatóan kétszáz kiváló kutatót vesznek fel. A tervek szerint az akadémiai intézetekben és az egyetemeken 25-30 Lendület kutatócsoport alakulhat, emellett további 15 egyetemi támogatott kutatócsoportot hozhatnak létre. Az egyetemi kutatócsoportok növelése azonban még messze nem éri el a 2011-ben bejelentett csökkentést. A 2012–2016-os időszakra ugyanis mindössze 54 akadémiai kutatócsoport pályázata nyert összesen 1457 millió forintnyi támogatást – azaz huszonöttel kevesebb csoport, mint amennyi a 2011-ben zárult támogatási ciklusban kutatott.

Az átalakítás programjában a 2013-ig terjedő időszak a „finomhangolás” jegyében telik. Ez idő alatt alakítják ki a szerkezetükben megújult intézmények stratégiai fejlesztési irányaikat, és erősítik meg az intézethálózat infrastruktúráját. A program harmadik ütemének fókuszában a kutatástámogatási rendszer megújítása áll.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka