<
2019. december 6.

Szerző:
Bencze Áron

Az emberarcú – robotok a gyógyászatban

Az öregedő társadal­mak egyik legnagyobb kihívá­sát hosszú távon az emberek gyógyítása és ápolása jelentheti. Az egészség­ügyben jó ideje észlelhető és egyre nagyobb méreteket öltő szakember­hiányra a robotika jelenthet alternatívát. De vajon ugyanolyan bizalommal tekintenek a páciensek egy „élettelen” tárgyra, mint egy hús-vér szakemberre?


Az öregedő társadal­mak egyik legnagyobb kihívá­sát hosszú távon az emberek gyógyítása és ápolása jelentheti. Az egészség­ügyben jó ideje észlelhető és egyre nagyobb méreteket öltő szakember­hiányra a robotika jelenthet alternatívát. De vajon ugyanolyan bizalommal tekintenek a páciensek egy „élettelen” tárgyra, mint egy hús-vér szakemberre?

Az Egészség­ügyi Világ­szervezet (World Health Organiza­tion, WHO) számításai szerint 2030-ig közel 10 millió új nővérre, ápolóra lesz szükség a világon, csakhogy az egészség­ügyben tapasztalt tendenciákat tekintve ezt az igényt kizárólag humán erő­forrásból szinte lehetetlen lesz megoldani. Ráadásul ezzel pár­huzamo­san a rászorultak száma is radikálisan növekedni fog. Európa a leginkább érintett konti­nens, a németeké pedig a világ egyik leg­gyorsab­ban öregedő tár­sadalma. Természete­sen hazánk sem kivétel, már 2011-re meg­haladta a 65 év felettiek száma a kiskorúakét. Az ENSZ becslése szerint globális szinten is rend­kívül aggasztó a helyzet. A szakem­be­rek számításai azt mutatják, hogy 2030-ra 56 százalék­kal fog nőni a 60 év felet­tiek száma. Egy biztos, a társadalmak elöregedé­sére a világ egyet­len egészség­ügyi ellátó­rendszere sincs felkészülve.

Felmentő sereg

A technológiai fejlődés ideális meg­oldást kínál az egészségügy bizonyos problémáira, ugyanis a robotok precizitása, gyorsasága és az emberekét sokszorosan meg­haladó munka­bíró képessége a beteg­ellátásban egyre nélkülöz­hetet­lenebb. Ennek meg­felelően napjainkban a gyógyítás szinte minden szak­terüle­tén találkozha­tunk velük az egyszerű asszisz­tenciá­tól az ápolási fel­adatokon át egészen a komolyabb sebészeti beavatkozáso­kig.

A WHO számításai szerint 2030-ig mintegy 10 millió új nővérre, ápolóra lesz szükség a világon, és ezt kizárólag humán erő­forrásból szinte lehetetlen lesz meg­oldani. Ebben segíthetnek a robotok. Napjainkban már találkoz­hatunk velük az egyszerű asszisztenciá­tól az ápolási feladatokon át egészen a komolyabb sebészeti beavatkozásokig.

Két belgiumi kórházban már egy ideje 120 centi­méter magas humanoid robotok fogadják a látogató­kat. A rejtett kerekeken guruló masinák mell­kasára még érintő­képernyő­ket is szereltek. A Pepper nevű robot húsz különböző nyelvet ismer fel, és képes különbséget tenni a férfi-, a női és a gyermek­hang között. Szolgáltatásai közé tartozik, hogy a sok épület­tömb­ből álló egész­ség­ügyi intézmé­nyekben az eltévedt betege­ket vagy hozzá­tartozó­kat a megfelelő osztályra kíséri. Egyedi esetekben még arra is alkalmas, hogy a műtét előtt álló gyereke­ket megnyug­tassa.

Pepper humanoid robot, a látogatókat fogadja, az eltévedt betegeket vagy hozzá­tartozókat kíséri, és alkalmas akár arra is, hogy a műtét előtt álló gyerekeket megnyugtassa.

A nagyobb méretű TUG-robot mintegy 450 kilo­gramm össz­tömegig képes gyógyszereket, kísérleti mintákat vagy veszélyes anyagokat szállítani. Maga a TUG egy érintő­képernyős inter­fészen keresztül irányít­ható, a feladat elvégzése után pedig automatiku­san a töltő­állomás felé veszi az irányt. Nagyobb testvére a RIBA (Robot for Inter­active Body Assistance) inter­aktív test­segítő funkciót tölt be, és nemcsak kórházak­ban, de otthoni ápolásra szoruló betegeknél is alkalmazható. A mozgásuk­ban korlátozott betegeket kiemeli az ágyból vagy a toló­székből, segít nekik állva maradni, és igény szerint forgatja is őket, hogy ne alakuljanak ki felfekvések. Az ölelni­való PARO robot csökkenti a betegek által elszenvedett stresszt. Az egyik vezető japán ipari automatizá­lást végző cég, az AIST által alkotott inter­aktív, terápiás robot segítségével a betegek valódi állatok­kal való találko­zás nélkül is élvezhetik az állat­terápia jóté­kony hatásait. A műszőrrel borított, bébifóka alakú robot érintése olyan, mintha egy valódi állatot simogatna az ember, így könnyen eltereli a betegek figyelmét a fájdalom­ról és a magányról.

PARO a stresszt csökkenti. A műszőrrel borított, bébifóka alakú robot érintése olyan, mintha egy valódi állatot simogatna az ember, így könnyen eltereli a betegek figyelmét a fájdalomról és a magányról.

Elsőként az amerikai kórházak­ban vetették be a Xenexet, más néven fertőt­lenítő robotot. Az egészségügyi intézményekben a higié­nia igen érzékeny probléma, a nozokomiá­lis – egészségügyi el­látás következ­­tében fellépő – fertőzések évente rengeteg ember halálát okozzák világszerte. A robot egy speciális UV-fertőtlení­tési módszer­rel elpusztítja a halálos mikro­organiz­muso­kat. Az új eljárás haté­kony­ságát mutatja, hogy az egyesült államok­beli Westchesteri Egész­ség­ügyi Köz­pontban 70 százalékkal csökkent a fertőzések száma.

A Veebot a tűfóbiá­sok életét könnyít­heti meg. Nem teljesen, de legalább a vérvétel procedúrá­ját képes radikálisan csök­kenteni, és a hosszú percekig tartó véna­keresést leegyszerű­sítve a teljes művelet egy perc alatt történhet meg. A vizsgálatok alapján 83 százalékos pontos­sággal választja ki a beavatkozá­shoz a legjobb vénát, ez az arány pedig nem rosszabb, mint a nővérek teljesítménye.

A Max Planck Intézet munka­társai egy olyan mikroszkopikus méretű, kagyló­formájú robotot fejlesztettek ki, melyet külső mágneses térrel lehet navigálni. A vér­testeknél vagy a bakté­riu­mok­nál alig nagyobb méretű nano­robotok a szervezeten belül irányítottan célba juttat­hatók, és a legkülön­félébb betegségek legyőzésé­ben lehetnek segítsé­günkre; a többi között az ideg­hártyában kialakult vérrögök feloldására is alkalmasak.

Az alvórobot, azaz a Somnox elsősorban otthoni használatra javasolt, és leginkább egy közepes párnára emlékeztet. A telefonon keresztül programoz­ható robot fejlesztése során a jógában alkalmazott légző­gyakorlato­kat is figyelembe vettek, és maga a termék képes fehérzajt, meditációs zenéket és hangos­könyveket is leját­szani. Van benne hang­érzékelő és szén-dioxid-szenzor, a fel­használó pedig, miután magához szorítja, azonnal érezheti, hogy a Somnox vele együtt lélegzik, ami segít a relaxációban. Az ébresztő­funkció is eltér a meg­szokottól: barátságosan és fokozatosan ébreszt fel.

Somnox, az alvórobot, egy közepes párnára emlékeztet. Fehérzajt, meditációs zenéket és hangoskönyveket is le tud játszani. Van benne hangérzékelő, szén-dioxid-szenzor, ba­rát­ságos ébresztő­funkció, és együtt lélegzik a felhasználó­val, ezzel is segíti a relaxációt.

Az agyvérzést elszenvedet­tek rehabilitáció­ját végző „Patient@Home” projektet a dél-dániai Odenséi Egyetem Idegsebészeti Központja és a Universal Robots (UR) közösen fejlesztette ki. A UR-robotok képesek a tesztelendő vérminták kezelésének és válogatásának optimalizálá­sára, valamint masszázst is nyújtanak a páciensek­nek. Egy brit startup, a Geomiq súlyos pénzeket fizet emberi arcokért. Az akár 100 ezer fontot – úgy 40 millió forintot – is meghaladó összegért kedves és barátságos jelölteket keresnek, akiknek felhasznál­hatják az arc­vonásaikat. A kiválasztott arcok a tervek szerint a jövőben olyan robotokon lesznek viszont­látha­tók, melyeket idős emberek­nek készítenek azért, hogy ne érezzék magukat magányo­san. A startup az emberi pszichológiára építő robotokkal már 2020-ban szeretne piacra lépni.

Robotok már a műtőben is

Az első sebészeti beavatko­zásra, amelyben robot is részt vett, Spanyol­országban, 2015-ben került sor. Az úgynevezett Broca-­pro­jekt során laparosz­kópiás műtétet végeztek el egyenként 18 kilo­gramm súlyú robot­karok segítségével. A külön-külön és össze­hangoltan is működő robot­­karok könnyen telepít­hetők, felfüggeszt­hetők, így biztosítva az orvosok zavartalan mozgását. Az elmúlt években a robotok részt vettek már sérv-, fül-, orr- és torok­műtéte­ken, asszisztáltak fogászati implantátu­mok be­ülte­té­sé­hez, és olyan komolyabb beavatkozá­sokban is szerepet kaptak, mint például a szemen belüli műtétek.

A robotok sebészeti beavatkozásra is képesek, az elmúlt években részt vettek már sérv-, fül-, orr- és torok­műtéteken, asszisztáltak fogászati implantátumok beültetéséhez, és olyan komolyabb beavatkozá­sokban is szerepet kaptak, mint például a szemen belüli műtétek. A külön-külön és össze­hangoltan is működő robot­karok könnyen telepíthetők, felfüggeszthetők, hogy biztosítani lehessen az orvosok zavartalan mozgását.

Magyar­országon az első sugár­terápiás robotot tavaly helyezték üzembe az Országos Onkoló­giai Intézetben. A légzés­kompenzálás képessé­gének köszön­hetően rendkívül pontosan, tized­milli­mé­teres – a hagyo­mányos eljárás esetében ez 2-3 centi­méteres – pon­tos­sággal meg tudják tervezni, hová sugároz­zanak a kezelések során, és míg korábban 10-12 pontból tudták sugározni a daganatos részt, a radio­robot több száz pontból végzi ugyanezt. Idén nyáron vásárolt Kelet-­Közép-­Európában eddig még nem használt szűrő­robotot a várandós­­szűrő-vizsgálatok egy­negyedét végző Czeizel Intézet.

A világ legkorsze­rűbb szűrő­robotja, a Krypto Gold nagyobb volumenű vizsgálat egyidejű, gyorsabb elvégzését teszi lehetővé, és az eddigi legponto­sabb szűrésekhez képest is minimali­zálja a hiba­lehetőséget. A Krypto Gold a fehérjék koncentráció­ját méri, amivel ki lehet mutatni az olyan genetikai problémákat, mint a Down-, az Edwards- vagy Patau-­szindróma. A végeredmény­hez a mérési adatokat össze­vetik az ultrahang­képekkel, és amennyi­ben szükséges, további vizsgálatokra kerül sor. Októberben pedig robot­karral működő hibrid műtő­komplexumot – amelyet egy gerinc- és egy fej-nyaksebészeti hibrid műtő alkot – adtak át a Szegedi Tudomány­egyetemen. A gerinc­sebészeti műtőt a legfejlet­tebb képalkotó technikával és az ezen alapuló gerinc- és agyműtéteket elvégző robotokkal szerelték fel, amelyek lehető­séget adnak a leg­bonyolul­tabb műtétek precíz, gyors elvégzésére, jelentősen javítva ezzel a beteg­biztonságot. Az ideg­sebészeti hibrid műtőben több­lépcsős vagy más módszerekkel igen nagy kockázatúnak minősülő beavatkozások végezhetők el. Lehetőség nyílik arra, hogy egy nyitott ideg­sebészeti műtét közben jelentkező komplikáció esetén érkatéteres eljárással helyre­állítsák az agyi véráramlást. Ugyanígy a katéteres eljárás közben jelentkező vérzés ellátását is megkezd­hetik helyben egy nyitott műtét során.

A felsorolt fejlesztések egyértelműen bizonyítják, hogy a technológia már azon a szinten van, hogy komoly segítséget nyújtson a beteg­ellátásban és a gyógyításban. Robotok segítségével az orvosi ellátást olyan helyekre is el lehet juttatni, ahol az még nap­jainkban kevésbé van jelen, emellett pedig komoly terhet vehet­nek le az egészség­ügyi szakemberek válláról. A jövőben a robotizá­ció mértéke emelkedni fog, egy felmérés szerint 2025-re a globális piacon akár 60 ezer nem sebészeti jellegű robotot értékesít­hetnek, ami négyszeres növekedést jelentene 2018-hoz képest. Az azonban még kérdéses, hogy az emberek mennyire tudják elfogadni, ha hús-vér szak­emberek helyett szinte csak gépekkel találkoznak majd az egészség­ügyi intézményekben.

A robotok elfogadtatása

A társadalmi érzékenyítés elkezdődött, ennek élharcosa Japán, ahol már 2015-ben elkészült egy robot­stratégiai tervezet: a New Ro­bot Strategyben pedig nem kevesebbet tűztek ki célul, mint hogy az ápolás területén használandó robotok elfogadottsága 80 százalékos legyen. Ebben a feltehetően még hosszú ideig tartó küzdelemben komoly segítséget jelenthetnek a tele­medicina-­megoldások. Ezek olyan egészség­ügyi szolgáltatások, amelyek során az ellátásban részesülő és az ellátó személyek közvetlenül nem találkoznak, a kapcsolat valamilyen távoli adat­átviteli rendszeren keresztül jön létre. A tele­medicina tehát olyan info­kommuniká­­ciós eszközökkel támogatott diagnosz­tikus vagy terápiás táv­fel­ügye­leti eljárás, amelyben az egészség­ügyi szak­személyzet szükség­szerű beteg melletti jelenlétét online elektronikus kapcsolaton keresztül, távolról oldják meg. Tágabb definíció szerint olyan esetek is a tele­medicina tárgykörébe tartoznak, amikor egymástól távol tevékenykedő egészség­ügyi szakemberek cserélnek egészség­ügyi adatot egy adott személy jobb ellátása érdekében. Amennyi­ben az elkövetkező években egyre inkább természetesnek vesszük, hogy nem a háziorvosunk méri meg a vér­nyomásun­kat vagy a szív­ritmusunkat, és online küldjük tovább az értékeinket, akkor talán könnyebben fogadjuk el azt is, hogy nem egy második műszakját egyhuzam­ban végző nővér fogad minket a beteg­felvételen, hanem egy húsz nyelven beszélő robot. A robotok humanoid vagy állati külsőre emlékeztető jellege sem véletlen. Kutatások kimutatták, hogy az ember szívesebben beszélget egy hozzá hasonló géppel, mint egy meg nem formázott robottal.

A társadalmi érzékenyítés korszaka már elkezdődött. Fontos, hogy az ápolás területén használandó robotokat az érintettek elfogadják. Humanoid vagy állati külsőre emlékeztető jellegük nem véletlen, hiszen az ember szívesebben beszélget egy hozzá hasonló géppel, mint egy meg nem formázott robottal.

Érdekes egybeesést mutat egy idén nyáron született magyar siker téma­választása is. A World Robot Olympiadon a leg­fiata­labbak­nak kiírt Open Elementary kategóriá­ban első helyezéssel záró szegedi diákok egy okos­városban közlekedő vak kislánynak terveztek meg egy robot­kutyát, amely hang­jelzésekkel segíti a látás­sérültek közlekedé­sét, s szín­jelzések­kel értesíti a többi járó­kelőt gazdája érkezéséről. A nyolc-tíz éves gyerekek fel­készítését egy 84 éves látás­sérült zene­tanár személyes beszámolója is segí­tette. És bár egy robot­kutya személyi­ség­gel – legalábbis egyelőre – nem rendelkezik, azonban rendkívül hosszú időig tart és kifejezetten költséges egy vakvezető kutya kiképzése.

Egy idén ősszel készült felmérés nem kevesebbet állít, mint hogy az emberek többsége jobban bízik a robotokban, mint a saját főnökében. Az Oracle és a Future Workplace kutatása keretében 8370 munka­vállalót, menedzsert és HR-vezetőt kérdeztek meg tíz országban. Fontos megjegyezni, hogy a tanulmány nem az egész­ség­ügyi szektort vizsgálta, az eredményekből azonban kiderül, hogy a mesterséges intelligencia (angolul Artificial Intelligence, AI) teljesen megváltoz­tatta az emberek viszonyulását a technológiák használatához a munka­helyeken, és átformálja a vállalat­vezetés működését a tehetségek megtalálásá­nak, megtartásá­nak és fejlesztésének területén. A felmérésből az is kiderült, hogy a munka­vállalók többsége (65 százalék) optimista az AI használatát ille­tően, és hálás azért, amiért robot munka­társakkal dolgozhat. A válasz­adók közel negyede állította, hogy a mesterséges intelligenciával való munka öröm­teli és szerethető. Meglepő, de Kínában és Indiában több mint kétszer annyi munka­helyen adaptálták az AI-technológiát, mint Franciaországban vagy Japánban. Az is megdöbbentő adat, hogy a megkérdezet­tek 82 százaléka szerint a robotok képesek jobban elvégezni a dolgokat, mint a menedzserek. Arra a kérdésre, hogy mégis miben jobbak a vezetők, a felmérésben részt vevő munka­vállalók az alábbi területeket emelték ki: érzelmeik megértését, a személyes segítő, fejlesztő tevékeny­séget, a coachingot és a munka­helyi kultúra kialakítását.

A robotok egyelőre jellemzően kutatási intézményekben és a betegek rehabilitáció­jában vesznek részt, a mester­séges intelligencia segítséget jelenthet a kisebb sebészi feltárásokban, a táv­sebészetben, valamint a műtét utáni komplikációk minimalizálá­sában is. Minden jel arra mutat, hogy ezeken a területeken már az elkövetkező évtizedben komoly mértékű átalakulás valósul meg, és az embereket egyre több helyen robotok váltják majd.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka