2020. június 11.

Szerző:
Horváth Dániel

Az unikornisok, a gazellák és a járulékvadászok – startupok a járvány szorításában

Mára valószínűleg mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus-világjárvány hatásai alól jószerével senki sem vonhatja ki magát. A pandémia korántsem csak azok életét változtathatja meg, akiket megfertőz a vírus, hanem szinte mindenkiét. Igaz ez a fogyasztókra, de még inkább igaz a vállalko­zókra, a gyártással, szolgáltatással foglalkozó piaci szereplőkre. Közülük is a startup vállalkozások életét bolygathatja fel leginkább a világjárvány.


A startup világ magától értetődő velejárója a kiszámíthatat­lanság, a gyorsan változó üzleti környezet, illetve az ebből adó­dó erőteljes fluktuáció. Vállalkozások jönnek létre, majd emelkednek az egekbe – vagy tűnnek el a süllyesztőben – egyik napról a másikra. A világjárvány olyan mértékben alakítja át az egész világot, ami a startupok egy részének soha vissza nem térő kitörési alkalmat kínál, míg másoknak a csődöt jelenti. De vajon mitől függ, hogy egy vállalkozás nyertes vagy vesztes lesz?

Ez a világ az egyik legszínesebb, legcsillogóbb a kis- és közepes vállalkozások szegmensén belül. E csillogás és dinamizmus ugyanakkor törékenységgel párosul – vélekedik Csákné Filep Judit, a Budapesti Gazdasági Egyetemen működő Budapest Lab Vállalkozásfejlesztési Központ tudományos vezetője. Így előfordul, hogy ezek a cégek (vagy sok esetben csupán egy-egy ötlet köré gyűjtött lelkes csapatok) képtelenek megfelelni a hirtelen változó környezet okozta kihívásoknak. Ezért is merült fel sok piaci szereplőben, hogy a koronavírus-járvány súlyos veszélyeket – de akár lehetőségeket is – rejthet a startupok számára.

A Design Terminal globális felmérést készített a járványkrízis hatásairól. A kiküldött kérdőívekre összesen 22 országból reagáltak (többségük Kelet-Közép-Európából került ki). A felmérés fő megállapításai szerint a válaszadók negyede a jelenlegi helyzetet lehetőségnek látja. Szinte minden vállalkozás keményebben dolgozik, pró­bálják növelni a hatékonyságot, és a többségük távmunkára állt át. Egy részük úgy véli, hogy a helyzet alkalmat ad nekik arra, hogy kicsit hátrább lépve, a megszokott ke­retekből kiszabadulva, nagyobb léptékben láthassanak rá saját helyzetükre.

Ugyanakkor sokuknak jelenleg az a legfontosabb, hogy elkerüljék a csődöt. Ehhez időnként merőben szokatlan stratégiákhoz kell folyamodniuk: online szolgáltatásokat indítanak, költséget csökkentenek vagy ké­sőbb levásárolható kuponokat kezdenek értékesíteni. Vannak, akik tágítják a port­­fó­lió­jukat, teljesen új szolgáltatási területekre próbál­nak belépni, hogy ezzel ellensúlyozzák az el­lehetetlenült bevételi forrásaikat. A leg­több válaszoló startuptulajdonos szerint most pénzügyi segítségre van a legnagyobb szük­ségük.

78 százalékot negatívan érint a járvány

A felmérésből kiolvasható általános kép szerint alig van olyan startup vállalkozás, amelynek tulajdonosai ne éreznék a járvány hatását. A kérdésre, amelyben osztályozniuk kellett, hogy mennyire érinti őket a járvány, a legkevesebben adtak 1-est (vagyis, hogy egyáltalán nem érinti őket), és a legtöbben 6-ost (mert úgy érzik, hogy a cég létét fenyegeti a helyzet).

Összességében a válaszolók 78 százaléka érzi a járvány hatását negatívnak és 22 százalékuk pozitívnak. A negatív hatások közé sorolandó az eladás, új szerződések, új megrendelések visszaesése, illetve a személyes találkozók ellehetetlenülése. A pozitív hatások a legtöbb startup vállalkozás esetén az időre vonatkoznak: a kétségkívül optimista vezetők szerint így legalább több idő jut a tervezésre, tesztelésre, az üzleti stratégia kialakítására.

Nem lehet ugyanakkor minden startup vállalkozást egy kalap alá venni, hiszen számos tényezőtől függ, hogy az adott cég milyen sikeresen tud megbirkózni a nehézségekkel – vagy éppen kihasználni a ténylegesen jelentkező lehetőségeket. E faktorok közül a három legfontosabb: a csapat összetétele, a termék és a piac – hangsúlyozza Csákné Filep Judit. A kutató szerint ahhoz, hogy a járvány hatását ténylegesen értékelni tudjuk, érdemes tisztában lenni a magyar startup vállalkozások jellegzetes típusaival.

„Nagyon leegyszerűsítve, a magyar start­up cégeket három típusba sorolhatjuk. Az egyik csoportot a potyautasok alkotják, akiket az ökoszisztéma egyes szereplői egyenesen járulékvadászoknak titulálnak. Az ő tevékenységük kimerül annyiban, hogy startuppernek mímelik magukat, de nem áll szándékukban a cégépítés, a valós eredmények elérése. Az ő alapvető működésmódjukra a COVID–19 válság nem fog je­lentősen hatni: ahogy eddig, ezután is energiájuk jelentős részét a tényleges stratégia nélküli befektetővadászat köti majd le, ami a befektetők óvatosabbá válásával valószínűleg nehezebb lesz a válságos időkben.”

A járulékvadászokkal szemben a másik véglet áll, a potenciális unikornisok, azok a cégek, amelyek képesek a startupoktól általában elvárt kimagasló növekedésre – és végül akár az egymilliárd dolláros cégérték elérésére. Magyar viszonylatban ezekről nincs sok értelme beszélni, mert sajnos nem léteznek igazán magyar unikornisok. A kettő között vannak az úgymond átlagos startupok, amelyek egy valós ötlet köré igyekeznek ténylegesen megvalósítható üzleti tervet készíteni és céget építeni. Próbálnak kilépni a nemzetközi piacra, és dinamikus növekedési pályára állni. Utóbbiak előtt két lehetőség van: vagy sikerül gyors növekedési pályára állniuk, és vérbeli sikerstartupok lesznek, akiket gazellaként, magas növekedésű vállalkozásként definiálnak, vagy elindulnak a kkv-sodás útján, és tipikus magyar kis- és közepes vállalkozássá alakulnak át.

Az átlagos startupok egy valós ötlet köré igyekeznek ténylegesen megvalósítható üzleti tervet készíteni és céget építeni. Próbál­nak kilépni a nemzetközi piacra, és dinamikus növekedési pályára állni. Ha sikerül gyors növekedési pályára állniuk, vérbeli siker­start­upok lesznek, akiket gazellaként, magas növekedésű vállalkozásként definiálunk, vagy elindulnak a kkv-sodás útján, és tipikus magyar kis- vagy közepes vállalkozássá alakulnak át.

„Békeidőben” az unikornisok működnek a legjobban, ők érik el a legnagyobb növekedést, amelyet jellemzően a cégérték növekedésével mérnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy amint beüt a krach, mint például ez a pandémia, nem az unikornisok némelyike fog a legnagyobbat zuhanni. Vagyis az unikornislét nem jelenti a startupok legnagyobb gyengeségének, a törékenységnek a hiányát. Mindez a terméktől és a piactól függ, ahogy arról még lesz szó. Gondoljunk csak az Uberre vagy az Airbnb-re, a közösségi gazdaság (sharing economy) két tündöklő csillagára. Mindkettő üzleti modellje pompásan működött, de most talán ők zuhannak a legmélyebbre.

De álljunk meg egy pillanatra, hiszen érdemes tisztáznunk, hogy miről is beszélünk. Vajon melyik kis- vagy kezdő vállalkozást tekintjük egyáltalán startupnak? A kérdés sokkal nehezebben megválaszolható, mint gondolnánk, hiszen nincs rá elfogadott definíció. Bár a legtöbb szakértő céget feltételez a startup mögött, de vannak befektetők, akik már egy ötletet is startupnak hívnak, noha semmiféle formalizált vállalkozás nem épült (még) köré. Általában mégis az induló vagy nagyon fiatal vállalkozást tekintik startupnak, ahol csapat szerveződött egy ötlet megvalósítására.

Fontos definíciós elem a növekedési potenciál is: szigorú értelemben csak az a vállalkozás tekinthető startupnak, amelyben ott rejlik a közel jövőbeli jelentős növekedés ígérete (bár azt Csákné Filep Judit is elismeri, hogy a ma Magyarországon startupnak nevezett vállalkozások zöme elbukna e kritérium alapján). Egyes kutatók még beleveszik a startupok definíciójába a piaci irányultságot is, miszerint az innovatív, technológiai orientációjú vállalkozások tekinthetők inkább startupnak.

A csapat

Az első tényező, amely meghatározza, hogy egy startup hogyan kerül ki a pandémiás helyzetből, a céget alkotó emberek csoportja. A csapat összetétele normális kö­rülmények között is kritikus és döntő a startupok sorsa szempontjából. „Ha jó a csapat, akkor egy közepes ötletből is szuper dolgot tudnak alkotni. De ha a csapat gyenge, akkor még a legjobb, világmeg­váltó ötletet sem tudják sikerre vinni” – magyarázza Csákné Filep Judit.

Az egyik tényező, amely meghatározza, hogy egy startup hogyan kerül ki a pandémiás helyzetből, a céget alkotó emberek csoportja. A csapat összetétele normális körülmények között is kritikus és döntő a startupok sorsa szempontjából. Ha jó a csapat, egy köze­pes ötletből is szuper dolgot tudnak alkotni. Ám ha a csapat gyenge, akkor még a legjobb, világmegváltó ötletet sem tudják sikerre vinni.

A startup világban kötélidegzetre van szükség, hiszen ez a terep rendkívül stresszes. Ha a csapattagok stressztűrő képes­sége nem kiemelkedő, a krízishelyzetekben nem fognak tudni a felszínen maradni. A Budapest Lab egyik kutatásában több startupot kísértek végig egy teljes évig. Az egyik vizsgált cég szinte minden tekintetben arra volt hivatott, hogy ebben a pandémiás helyzetben átütően sikeres legyen. Csakhogy mégis bebuktak, még­pedig a csapat miatt. Hiányzott a vezetőkből a kötélidegzet, a hidegvér, a csapaton belül eluralkodott a feszültség, és ellehetetlenült a cégen belül a közös munka. Így még a lehetőségeket kínáló krízishelyzetre sem tudtak jól reagálni.

Ez utóbbi esetben a kutató szerint nem a pandémia okozta a bukást, az talán csak felgyorsította a csődöt. A startup a csapat gyengesége miatt szinte a kezdetektől bukásra volt ítélve. Az efféle kritikus helyzetekben különösen fontos szerepük van a mentoroknak. Jóllehet a mostanihoz hasonló világjárványt még senki sem élt át, hiszen a spanyolnátha volt az utolsó 1918–19-ben, és ugye akkor még nem léteztek startupok, ám a mentoroknak más krízisszituációk alapján azért lehet tapasztalatuk. Ilyenkor pedig sok nehézségen képesek a mentorok a startup csapat tagjait átsegíteni, jó irányt adni nekik, megnyugtatni őket.

Ahogy minden ember életét, úgy a startupok mindennapjait is sok tekin­tet­ben felborítja a pandémia. A szociá­lis tá­volságtartás követelménye miatt a csa­pattagok nem találkozhatnak egymással sze­mélyesen. Persze a start­uppe­rek generációja már beleszületett a mobil­kommuni­­ká­cióba, a videokonferenciák, chatelés nem újdonság számukra, de a személyes találkozások nekik is fontosak. Ezek hiánya zavart okozhat a cégen belüli kommunikációban.

A mentor segíthet a pénzügyi és üzleti nehézségek helyes kezelésében is. Meg kell értetnie a startupperekkel, hogy attól még nem feltétlenül dől össze a világ, hogy visszaesnek a megrendelések vagy elmaradnak a vásárlók, mindig lehet új irányokat és lehetőségeket keresni.

A krízishelyzet sikeres túlélése szempontjából az is meghatározó, hogy milyen befektetőt választottak korábban. „Azok a startupok, amelyek befektetői annak idején nemcsak pénzt adtak, hanem folyamatosan komoly szakmai támogatást és mentorálást is biztosítottak nekik, most előnyben vannak – vélekedik Csákné Filep Judit. – Ha a befektető eddig is együtt »lélegzett« a startuppal, az most nagyon sokat jelenthet a jövő szempontjából.” A mostani pandémia rácáfol a legpesszimistább vészforgatókönyvekre is. Az egyik fontos tanulság az, hogy akár­milyen pontosan is tervezzük el a jövőt, egy rajtunk kívül álló helyzet mindent a feje tetejére állíthat. A kutató ezért azon a véleményen van, hogy bár a fő irányokat a startup vállalkozás tervezésekor meg kell határozni, a részletekbe nem feltétlenül érdemes túlságosan elmerülni, mert az azzal a veszéllyel fenyeget, hogy elveszünk bennük.

A termék

A startup mégiscsak a termékről szól, legyen az kézzelfogható gyártmány vagy szolgáltatás. Végső soron az határozza meg a vállalkozás sorsát, hogy mennyit képesek értékesíteni a termékből, ez milyen költségeket jelent számukra, vagyis mennyi lesz a profitjuk. Csákné Filep Judit szerint a termék jellemzői a második lényeges tényező, amely meghatározza, hogy egy startup hogyan kerül ki a pandémiás krízisből, ezen belül is főként az, hogy a cég a termékfejlesztés melyik fázisában van éppen. Ha még nagyon a fejlesztés elején tartanak, és csak most keresnek befektetőt, valószínűleg nehezebb helyzetbe kerülnek.

Nem könnyű mostanában úgynevezett első körös befektetőket találni, akik egy ötletre adnának pénzt. Össze­hasonlít­hatat­lanul könnyebb dolga van annak a startupnak, amelyiknek már van kifejlesztett terméke, és ehhez keres további finanszírozót a növekedés megvalósításához. Természetesen ez a helyzet sem általánosítható, és nem alkalmazható minden startupra. Hiszen – amint majd látni fogjuk – előfordulhat, hogy egy cégnek van egy termékötlete, amely bár még csak a fejlesztés korai stádiumában jár, de a pandémia miatt teljesen átalakult piac most kínál egészen valószínű kitörési lehetőséget. A startupok pivotálási képessége, a rugalmasságuk, az, hogy mennyire tudják újszerűen használni az alapvető képességeiket, szintén nagyban meghatározza, hogy egy-egy cég milyen eredménnyel reagál a járvány okozta piaci változásokra.

Vannak gyógyszercégek, amelyek már korábban elkezdtek fejleszteni egy-egy hatóanyagot egy másik betegség – például a malária, az ebola vagy a HIV – ellen, de az eredeti várakozásoknak nem felelt meg a készítmény, így a klinikai tesztek közepén felhagytak a kipróbálásával, tehát a termék félkésznek tekinthető. Viszont a SARS-CoV–2 vírus megjelenésével felmerült a lehetősége annak, hogy az új koronavírus-betegség ellen hatékonyak lehetnek, így a cégek (amelyek közül több startupnak tekinthető) újra értékessé váltak a befektetők szemében, és a részvény­árfolyamaik az egekbe emelkedtek. Más vállalkozások fertőtlenítő­roboto­kat fejlesztenek, és hirtelen megugrott a termékük iránti kereslet. Az ő fő problémájuk manapság az, hogy miként tudnák olyan erőteljesen felfuttatni gyártó­kapacitásu­kat, hogy kielégíthessék a megrendeléseket.

„A modern technológiai területeken, például a biotechnológiában vagy a robotikában még ma sem olyan nehéz befektetőket találni. De a befektetők, ha választhatnak egy terv és egy már kifejlesztett termék között, akkor nyilván az utóbbit finanszírozzák szívesebben, hiszen abból remélhetnek gyorsabban és biztosabban profitot
– mondja Csákné Filep Judit. – Itt ugyanis már a növekedést, a kapacitásbővítést kell finanszírozni, és ebben sokkal kevesebb a kockázat. Úgy gondolom azonban, hogy ez csak átmeneti időszaknak tekinthető, és idővel az ötlet fázisában lévő startupok számára is újra meg fog nyílni a finanszírozás lehetősége. Az eddigi tapasztalatok alapján a magyar startupok többségének nem azért van nehézsége a forrásbevonással, mert nem állt rendelkezésre a megfelelő mennyiségű befektetői finanszírozás, hanem rosszul ütemezik a bevonást.”

A modern technológiai területeken, mint a biotechnológia vagy a robotika, ma sem nehéz befektetőket találni. Azonban a befektetők egy terv és egy már kifejlesztett termék közül az utóbbit finanszírozzák szívesebben, mert abból lehet gyorsabban és biztosabban profitjuk, hiszen ilyenkor a kapacitásbővítést kell finanszírozni, és abban sokkal kevesebb a kockázat.

Sok startup túl későn jelentkezik a második körös forrásbevonásra. Nyugaton, ahol a startuppereknek nagyobb a személyes vagyonuk, és ezért a megélhetésük nem attól függ, hogy az aktuális startupjuk megkapja-e percre pontosan az éppen esedékes tőkeinjekciót, mindez nem jelent olyan végzetes problémát. Magyarországon azonban nemritkán előfordul, hogy ha a kezdő vállalkozás kifogy a pénzből, az a vezetőket is rendkívül súlyosan érinti egzisztenciálisan. Vagyis a befektetők gyakran nemcsak a vállalkozást finanszírozzák, hanem a startupper életvitelét is.

A startupok világát mindig is az erős fluktuáció jellemezte, amelyet egy pandémiához hasonló krízis akár fel is erősíthet. Jelenleg még nem rendelkezünk adatokkal arról, hogy a járvány idején változott-e, és ha igen, milyen irányban változott a vállalkozásalapítási aktivitás. Feltételezhető, hogy a krízis, és az annak következtében ellehetetlenült, illetve megnyitott piacok fokozták a startup ökoszisztéma mozgékonyságát. Szinte bizonyos, hogy rengeteg vállalkozás fog elbukni, de valószínűleg lesz sok olyan, amelynek tulajdonosai éppen az átalakuló világban megnyíló lehetőségeket kihasználva kezdenek cégalapításba, ötletfejlesztésbe. Csákné Filep Judit azonban arra figyelmeztet, hogy egy startup alapításához alkalmas személyiségre, nagyon jó ötletre és szervezői készségre van szükség. Márpedig ezek nem teremnek a semmiből egy krízis hatására. Vagyis a szakértő összességében nincs meggyőződve arról, hogy a járvány bármilyen kimutatható hatást fog gyakorolni a startupalapítási kedvre.

A piac

Vannak azonban a gazdaságnak olyan területei, amelyek a megváltozott viszonyok hatására forrongani kezdenek, és ez meglátszik majd a szegmensben aktív startupok tevékenységén is. Nem nehéz kitalálni, hogy mely területek piaca nőhetett hirtelen akár a többszörösére is. Az egészségügyi szolgáltatások körében várhatóan megnő a ma­gán­vállalko­zá­sok szerepe az állami egész­ségügyhöz képest, és számos magánkór­ház kínál koronavírus-tesztelő szolgáltatást. Minthogy sok üzlet bezárt, a nyitvatartási időt korlátozzák, és a vásárlók sem szívesen térnek be a bevásárló­köz­pon­tokba, ezért egyre több üzlet, szolgáltató szervezett házhoz szállítást.

Csákné Filep Judit szerint a piac erőteljes szívóhatást gyakorol minden olyan vállalkozásra, amely akár csak áttételes módon is hozzá tud járulni a járványellenes védekezéshez, a távoktatáshoz, távgyógyításhoz, a fertőtlenítéshez, az e-kereskedelemhez, az interneten játszható videojátékokhoz, vagyis a szociális távolságtartás megvalósításához. Akik eleve ezeken a piacokon mozogtak, azok előtt most komoly kitörési lehetőség nyílt (igaz, a már korábban tárgyalt tényezőktől, a csapattól, illetve a terméktől függ, hogy képesek-e élni ezzel a lehetőséggel).

Ám azok a vállalkozások, legyenek startupok vagy régebbi cégek, amelyek a turizmushoz, a rendezvényszervezéshez, a sporthoz vagy a közösségi gazdaság fizikális kontaktust is igénylő ágához kapcsolódnak, most igen nehéz helyzetbe kerülhetnek. Számukra átmenetileg egyszerűen megszűnt a piac. Részben a korlátozó intézkedések miatt, adminisztratív okokból nem nyújthatnak szolgáltatásokat (mert például nem lehet tömegrendezvényeket tartani), illetve a fogyasztók sem szeretnék – sokszor teljesen jogosan – kockáztatni az egészségüket.

Ezeken a területeken értelemszerűen átmenetileg stagnál a startupok aktivitása. Csákné Filep Judit úgy vélekedik, hogy most még nem lehet megmondani, hogy végső soron a piacok ellehetetlenülésének vagy éppen más piacok megnyílásának lesz nagyobb hatása a startup ökoszisztéma egészére. Emellett pedig ott van a járvány hatására kialakuló általános gazdasági válság, amely szinte minden piaci szereplőt negatívan érinthet. Hiába lenne például kereslet egy egészségügyi startup szolgáltatásaira, ha az általános visszaesés miatt megszűnik a vásárlóerő, az is nehéz helyzetbe kerülhet. Ennek hatásai ma még felmérhetetlenek, de valószínűleg sokkal tovább fognak tartani, mint maga a járvány.

A gazdasági visszaesésből fakadó negatív hatásokon túl pozitív hozadékai is lehetnek a válságnak. A jelentős piactisztító hatáson kívül azok a start­up­pe­rek, akik a mostani pandémiás helyzetben tudnak sikeres vállalkozást építeni vagy azt életben tartani, komoly tudásra és tapasztalatokra tesznek szert.

A gazdasági visszaesésből fakadó negatív hatásokon túl a kutató úgy véli, pozitív hozadékai is lehetnek a válságnak, bár a folyamat fájdalmas, a nehéz időknek komoly piactisztító hatásuk lehet. Azok a startupperek pedig, akik a mostani pandémiás helyzetben tudnak sikeres vállalkozást építeni vagy életben tartani, komoly tudásra és tapasztalatokra tesznek szert. Egy olyan vállalkozó generáció „képződik” jelenleg, amelynek tagjai a jövőben a vállalkozói ökoszisztéma hosszú távon meghatározó szereplőivé válhatnak. Remélhetőleg nem pusztán pénzügyi mércével mérhető sikereik okán, hanem mint a fenntarthatóság, a társadalmi hasznosság értékeit érvényesítő startupok felelős alapítói kerülnek majd reflektorfénybe.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka