<
2013. november 5.

Szerző:
S. K.

Az uniós GDP 39 százalékát az innovatív ágazatok biztosítják

Először készült tanulmány arról az Európai Unióban, hogy a szellemi-tulajdon-intenzív ágazatok milyen mértékben járulnak hozzá az uniós gazdasághoz a GDP, a foglalkoztatás, a bérek és a kereskedelem terén. A jelentés szerint Magyarországon az uniós átlag feletti ezeknek az ágazatoknak a gazdasági súlya.


A tíz évre szóló „Európa 2020” növekedési stratégiát – amelynek kulcseleme az innováció fejlesztése – az Európai Unió a nagyobb foglalkoztatást biztosító versenyképesebb gazdaság megteremtésének céljával fogadta el. Európában az innovációnak komoly hagyományai vannak: az európai országok jelentős szerepet játszottak a korszerű szellemitulajdon-jogi rendszer kialakításában, amely amellett, hogy szavatolja az innovátorok méltó díjazását, ösztönzi a versenyképes piacot. De nem ülhetünk a babérjainkon, biztosítani kell, hogy a rendszer továbbra is hasznos eszközként támogassa kontinensünk fejlődését. Az előre­lépést segítené, ha tudnánk, pontosan milyen szerepük van a szellemitulajdon-intenzív ágazatoknak Európa gazdaságában. Az ágazat már több ízben kérte a szellemitulajdon-jogok gazdasági hatását mérő mutatók kidolgo­zását. Ezt az igényt felismerve határozott úgy a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH), valamint az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO), hogy közösen készítik el ezt a tanulmányt.

A szellemitulajdon-intenzív iparágak hoz­zájárulása az európai gazdasági teljesítményhez és foglalkoztatáshoz című dokumentum a legfontosabb szellemitulajdon-jogokat, így a szabadalmakat, a védjegyeket, a formatervezésiminta-oltalmakat, a szerzői jogot és a földrajzi árujelzőket vette figyelembe. A tanulmány több száz szellemi­tulaj­don-intenzív iparágat azonosított: er­re példa a gyógyszeralapanyag-gyártás, a vegyi termékek, az optikai eszközök, a híradás-technikai berendezések készítése. Ebbe a kategóriába tartozik a testápolási cikkek gyártása, a já­ték- és a sportszergyártás, a webportál-szol­gáltatás, az órakészítés, a járműgyártás és a ruházati termékek készítése, a könyvkiadás, lapkiadás, szoftverkiadás, film-, video-, televízióműsor-gyártás vagy a hangfelvétel-készítés és kiadás, vagy éppen a tejtermékek gyártása, a szeszes ital gyártása, a bortermelés és a sörgyártás.

Az eredmények szerint a 2008–2010 közötti időszakban az uniós munkahelyek közel 26 százalékát a szellemitulajdon-intenzív ágazatok biztosították. Ebben az időszakban ezek az ágazatok a körülbelül 218 millió főnyi összes munkaerőből átlagosan 56,5 millió európai polgárt foglalkoztattak. Ezenfelül a szellemitulajdon-intenzív ágazatok számára termékeket és szolgáltatásokat szállító iparágak további 20 millió munkahelyet biztosítottak. A közvetett munkahelyeket is figyelembe véve a szellemitulajdon-­jogok­hoz kapcsolódó állások száma tehát közel 77 millió (35,1 százalék). A kérdéses időszakban az EU teljes gazdasági produktumának úgy 39 százaléka (évi mintegy 4,7 billió euró) szellemitulajdon-intenzív iparágakban keletkezett. Ezekben az iparágakban a fizetések átlagos szintje 40 százalékkal magasabb a többi iparághoz képest, a heti átlagbér 715 euró, szemben a nem ilyen jellegű ágazatokon belüli 508 euróval. Az uniós kereskedelem oroszlánrésze a szellemitulajdon-­inten­zív ágazatokban zajlik: az uniós behozatal 88 százaléka, a kivitel 90 százaléka származik ezekből az ágazatokból.

Hazánkban a vizsgált ágazatok az uniós átlagot meghaladó gazdasági részesedést mutatnak: a GDP 45,1 százalékát biztosítják, és a munkahelyek 27,2 százalékát adják. Különösen magas mértékű a szabadalomintenzív iparágak (20 százalék az uniós 13,9 százalékos átlaggal szemben), a védjegyintenzív ágazatok (38,3 százalék az uniós 33,9 százalékkal szemben) és a formatervezésiminta-intenzív ágazatok (17,9 százalék az uniós 12 százalékkal szemben) gazdasági teljesítményhez való hozzájárulása, ráadásul a foglalkoztatási mutatók is 1-2 százalékkal meghaladják az uniós átlagot. A szerzői jogi ágazatok mutatói az uniós átlaghoz hasonló adatokat mutatnak: a gazdasági teljesítmény 4,4 százalékát biztosítják (az uniós átlag 4,3 százalék), a foglalkoztatásban pedig 3,1 százalékos súllyal jelennek meg (az uniós átlag 3,2 százalék). Az elemzés szerint csupán a földrajzi árujelzők tekintetében nem haladják meg a hazai adatok az uniós átlagot.

Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke szerint „úttörő jelentőségű és hiánypótló ez a szellemi tulajdon gazdasági súlyát mérő tanulmány, amely magyar vonatkozásban is számos tanulsággal szolgál. Rámutat arra, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok az innovatív vállalkozások számára rendkívül fontosak: ahhoz, hogy a magyar vállalkozások versenyképesek legyenek itthon és a világgazdaságban egyaránt, szükségük van szellemi termékeik védelmére.”•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka