Az urbanizáció hatása a talajállatokra
A városiasodás, vagyis a városok területének és népességének növekedése, gyökeresen átalakítja az élőhelyeket. A talajt lerontják vagy kicserélik, idegenhonos növényekkel telepítik be, gyakran és nagy területen aszfalttal, betonnal és épületekkel fedik le, illetve sok helyen az év minden szakában élénkzöld pázsitot tartanak fenn. Ezek az átalakítások azonban több állatcsoport élőhelyét is veszélyeztetik vagy megszüntethetik.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint a dániai Aarhus Egyetem munkatársai a metaanalízis statisztikai módszerével dolgoztak. A kutatók az éghajlati viszonyok függvényében vizsgálták a talajállatok fajgazdagságának változását és az egyedszámok alakulását. Azt találták, hogy az erőteljesebb talajtömörödésre érzékeny és általánosságban is nehezebben terjedő talajállatcsoportok, így a giliszták, a csigák és az ugróvillások fajgazdagságát negatívan, az ászkák, az ezerlábúak meg a százlábúak mozgékony, jól alkalmazkodó csoportjainak az egyedszámát azonban előnyösen befolyásolja az urbanizáció.
A kutatók azt javasolják, hogy a városi zöldterületeket lehetőleg úgy kezeljék, hogy azok a várost körülvevő természetes környezethez hasonlóak legyenek ahelyett, hogy túllocsolással vagy túl sok lefedett területtel idegen környezetet teremtenének a talajfaunának. Az eredmények a Science of the Total Environment folyóiratban jelentek meg.•
