Az urbanizáció hatása a talajállatokra

Magyar és dán kutatók 103 urbanizációs tanulmányt elemeztek a világ minden tájáról, hogy jobban megértsék a városiasodás talajfaunára gyakorolt hatását.


A városiasodás, vagyis a városok területének és népességének növekedése, gyökeresen átalakítja az élőhelyeket. A talajt lerontják vagy kicserélik, idegenhonos növényekkel telepítik be, gyakran és nagy területen aszfalttal, betonnal és épületekkel fedik le, illetve sok helyen az év minden szakában élénkzöld pázsitot tartanak fenn. Ezek az átalakítások azonban több állatcsoport élőhelyét is veszélyeztetik vagy megszüntethetik.

A városiasodás veszélyezteti a talajfaunát, a fajgazdagságot.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint a dániai Aarhus Egyetem munkatársai a metaanalízis statisztikai módszerével dolgoztak. A kutatók az éghajlati viszonyok függvényében vizsgálták a talajállatok fajgazdagságának változását és az egyedszámok alakulását. Azt találták, hogy az erőteljesebb talajtömörödésre érzékeny és általánosságban is nehezebben terjedő talajállatcsoportok, így a giliszták, a csigák és az ugróvillások fajgazdagságát negatívan, az ászkák, az ezerlábúak meg a százlábúak mozgékony, jól alkalmazkodó csoportjainak az egyedszámát azonban előnyösen befolyásolja az urbanizáció.

A kutatók azt javasolják, hogy a városi zöldterületeket lehetőleg úgy kezeljék, hogy azok a várost körülvevő természetes környezethez hasonlóak legyenek ahelyett, hogy túllocsolással vagy túl sok lefedett területtel idegen környezetet teremtenének a talajfaunának. Az eredmények a Science of the Total Environment folyóiratban jelentek meg.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka