Annak igénye, hogy kerékpárral biztonságos út­vonalon eljussunk Budapestről a Balatonra, több évtizedre nyúlik vissza. Számos elhivatott, bátor kerékpározó vágott már neki a kalandos útnak, hogy sportból, szórakozásból vagy kihívásból teljesítse a távot. Tették ezt jobb híján a 7-es számú főút mentén, szakaszonként települések közötti összekötő utakon, a gépjárművek között.

Kerékpáros pihenő Etyek és Gyúró között

Az elmúlt évtizedben a kerékpáros közlekedés támogatására kerékpárút-fejlesztések jelentek meg, jellemzően önkormányzati beruházásként, pályázatból elnyert forrásból. Ám sokáig a hazai kerékpáros fejlesztések kimerültek a gyalogos felületek mellé épített kerékpárutakban vagy felfestett gyalog- és kerékpárutakban. Megvalósulásuk után azonban, a fenntartáshoz szükséges forráshiány miatt, egyik-másik szakasz idővel az enyészeté lett.

Bő tíz esztendővel ezelőtt kaptak nagyobb figyelmet a kerék­páros turisztikai fejlesztések. Ekkor született meg az 1364/2011. (XI. 8.) Kormányhatározat, mely három országos jelentőségű kerékpáros turisztikai útvonal megvalósítását alapozta meg, köztük azt, mely az ország két fő desztinációját, a fővárost és a Balatont köti össze.
E szakasz megvalósításának története tehát 2012-ig nyúlik vissza. Az azóta eltelt időben számos mérnök munkájaként, különböző minisztériumok tevékenysége által és a kerékpárutak fejlesztésével megbízott kormánybiztos közreműködésének köszönhetően, ma már biztonsággal végigkerékpározható ez az útvonal.

Lendületet adott a fejlesztésnek az is, hogy a korábbi, szigetszerűen fejlődő és erőteljesen forrásfüggő önkormányzati beruházások helyett a NIF Zrt. egyben kapta feladatául a beruházás lebonyolítását, a megbízható üzemeltetés érdekében pedig a településközi szakaszok egységesen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésébe kerültek.

Vegyes forgalmú út Etyek és Gyúró között

Az útvonal tervezésének alapját egy 2013-ban készült megvalósíthatósági tanulmány szolgáltatta. Ebben részletes vizsgálat készült nem csupán a megvalósítás műszaki-gazdasági lehetőségeiről, hanem felmérték a leendő felhasználók igényeit is. A Budapest–Székesfehérvár, illetve a Székesfehérvár–Balaton közötti szakaszon három-három, egymástól jelentősen eltérő nyomvonal vizsgálatát tartalmazta. Ezek közül választották ki azt az útvonalat, amelyre engedélyezési, majd kiviteli terv készült.
A döntések meghozatalát támogatták a tervezés korai szakaszában elvégzett felmérések, melyek az érintett települések lakosainak utazási szokásait tartalmazták, kiegészítve a kerékpározók kikérdezéses igényfelmérésével. Az infrastrukturális elvárásokon kívül a közlekedési szokásokra, közlekedési igényekre is fókuszált a felmérés.
Ennek eredményeként kiderült, hogy a kerékpárt használók többsége a látnivalók és a kényelmesebb haladás érdekében hajlandó hosszabb táv megtételére. Kiemelkedő – 90 százalék körüli – volt azok aránya, akik turisztikai célpontokért akár pluszkilométereket is megtesznek. A tanulmány készítésekor a megkérdezettek által felállított fontossági sorrend egy kerékpáros útvonal esetén a legfontosabbtól a kevésbé fontos szempont felé haladva: látványosság, biztonság, domborzat és hossz.

A megvalósult Budapest–Balaton kerékpáros útvonalat – mely Magyarország 1. számú kerékpáros útvonala, a nemzetközi EuroVelo kerékpáros útvonalhálózatnak a 14. számú eleme – ennek tükrében kell néznünk. A cél az volt, hogy a 2013 és 2018 között még csak fehér papíron fekete vonalakként létező kerékpáros útvonalon, hosszabb-rövidebb szakaszok bejárásával, minél többen átélhessék a kerékpározás­ban rejlő lehetőségeket, legyen az akár hivatásforgalom, akár turisztikai cél.
Így lehet most már végigkerékpározni Budaörsről, Törökbálintról indulva Biatorbágy, Etyek, Gyúró, Tordas és még számos település érintésével Balatonakarattyáig.

A biatorbágyi vasúti viadukton való átvezetés

Az útvonal tervezésekor az volt az alapelv, hogy a külterületi szakaszokon, a gépjárműforgalomtól elválasztva, kerékpár­út vagy – osztrák mintára – burkolt mezőgazdasági út létesüljön.
Belterületen a gépjárművek és a kerékpárosok sebessége nem tér el jelentősen egymástól, így az integrálás adja a jó megoldást; egy önálló kerékpárút – különös tekintettel a csomópontokra – hamis biztonságérzetet kelt. Települések átkelési szakaszain a legkisebb baleseti kockázatot jelentő irányhelyes kialakítás volt az alapelv (menetirány szerint jobb oldalon), jellemzően kerékpársáv vagy kerékpáros nyom kialakítása történt. Az irányhelyes kerékpársávok vitathatatlan előnye, hogy a közlekedők észlelik, érzik egymást, így a csomóponti veszélyforrások is minimalizálhatók.
Ennek jó példája Etyek és Tordas belterületi szakasza. Míg Etyeken kerékpársáv, Tordason egy rövid szakaszon kerékpáros nyomok felfestésére került sor, kanyarodásnál kiemelt csomóponttal.

Tordas – kerékpáros nyomok kiemelt csomóponttal

Az útvonal turisztikai szempontból kiemelhető eleme lehet a biatorbágyi viadukton való áthajtás vagy az etyeki borvidéken való kerékpározás élménye.
A Velencei-tó és Székesfehérvár számos egyéb kikapcsolódási lehetőséget is nyújt.
Azok számára, akik csak egy-egy szakaszt járnának be, lehetőség van a kombinált közlekedésre, hiszen Biatorbágyról, kis kitérővel Martonvásárról, Velencéről, Székesfehérvárról, Polgárdiról vagy Füléről vasúttal mind a Balaton, mind a főváros irányába lehetőség van arra, hogy vasúton folytassák az útjukat.

Jóllehet még csak néhány hónapja került sor a műszaki átadásra, már számos visszajelzés érkezett. Ám a szubjektív vélemények, pró és kontrák helyett álljanak itt a tények.
Az automata forgalomszámláló pontok több szakaszon megkezdték működésüket. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. birtokában lévő adatok közül a törökbálinti mérési ponton – 2022. június közepi átadása óta cikkünk szeptember közepi leadásakor – 43 849 járműáthaladást mértek. Ez két fél hónapot és két teljes hónapot tekintve havi 13-14 ezer kerékpáros/keresztmetszeti áthaladást jelent. Irányonkénti bontásban az áthaladások száma 15-20 százalékkal nagyobb a Balaton irányába. A hétvégi forgalom a hivatkozott mérési ponton és időszakban valamivel nagyobb, mint a hétköznapi, de természetesen ez nem általánosítható a teljes szakaszra.

Tervezőként szívünkhöz nőtt ez a kerékpáros útvonal, hiszen a kezdetektől a megvalósulásig részt vettünk benne, és szinte minden szakág közreműködésére szükség volt. Ezen­felül egy közel 110 kilométeres útvonal tervezése 19 település, három megyei közútkezelő és számos egyéb szereplővel egy olyan összetett feladat volt, ami kerékpárút-tervezések esetén ritkán fordul elő.
Így lett igazán szép íve annak a 2011-es Kormányhatározatnak, mely lehetővé tette ennek a hiánypótló kerékpáros útvonalnak a megvalósulását. Míg 2013–14-ben a bokrok rejtették a nyomvonalat, 2022-ben friss aszfalton lehet rajta tekerni. A legnagyobb elismerés számunkra, tervezők számára mégiscsak az, ha a felhasználók örömüket lelik benne.•