Csípik őket
Az Univer a hetvenes években legfeljebb kéttucatnyi terméket gyártott, ma pedig már mintegy 1100 különböző élelmiszercikket tartanak nyilván. A folyamatos termékfejlesztés mellett mikor indult be a kutatás-fejlesztési programjuk?
– 2009 óta egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk az innovációra, ami egyben azt is jelenti, túlléptünk azon, hogy – képletesen szólva – egy adott termékcsalád hatodik ízvariánsa után megteremtettük a hetediket is. Olyan zöldségalapú termékcsaládokat kezdtünk fejleszteni, melyek több újdonságtartalmat hordoznak magukban. Miután legfontosabb mezőgazdasági nyersanyagunk a fűszerpaprika volt, így elsőként ennek nemesítésébe kezdtünk.
A fűszernövény esetében azzal kellett szembenéznünk, hogy a kertészeti ágazat kilencvenes években indult sorvadásával párhuzamosan a korábban államilag finanszírozott K+F tevékenység gyakorlatilag megszűnt, miközben a gazdaságossági, környezeti és a fogyasztói elvárások miatt az alapanyagbázis továbbfejlesztésének igénye nem csökkent. Ennek ismeretében saját laboratóriumot szereltünk fel, melyhez K+F pályázatokból szereztünk kiegészítő forrásokat, és olyan külsős szakembereket vontunk be a programunkba, akik ezen a területen több évtizedes szakértelemmel rendelkeztek, és nemzetközileg is elismert eredményeik voltak. A fejlesztésnek köszönhetően 2015-re eljutottunk oda, hogy egy saját csípőspaprika-fajta sort vezettünk be a piacra. Emellett megkezdtük vetőmagüzemünk felépítése után a szaporítóanyag nagyobb volumenű előállítását is, így a tervek szerint 2017-re a saját fajtáinkkal már a teljes csípőspaprika-termesztési igényünket ki tudjuk szolgálni.
Mire volt szükség ahhoz, hogy az Erős Pista néven ismert fűszerkrém négyszer erősebb változata, a Haragos Pista a polcokra kerülhessen?
– Felméréseink szerint mind nagyobb igény jelentkezett egy jóval csípősebb termék iránt, ezt a szintet azonban már nem lehetett a régi fűszerpaprika-fajták használatával elérni. Éppen ezért természetes úton, több növénygeneráción át elvégzett szelekcióval növeltük egyes fűszerpaprika-fajták csípősségtartalmát és betegség-ellenállóságát, valamint külön erre a célra létrehoztunk egy új, interspecifikus fajhibridet is. A forgalmi adatok szerint nyitott a vásárló az újításra: az alaptermék forgalmának 5 százalékát már elérte a Haragos Pista, ráadásul ez lesz az első olyan évünk, amikor minden kereskedelmi láncba tudtunk e termékből juttatni. És ami a legnagyobb elismerés: nem az alaptermék kárára érte el ezt az arányt, azaz segítségével sikerült eladásaink számát növelni.
Jelenleg az Univer a legnagyobb ipariparadicsom-feldolgozó vállalat Magyarországon. Ezen a területen milyen előrelépések történtek?
– A magyar ipariparadicsom-termesztés és -feldolgozás napjainkban csak árnyéka korábbi önmagának, de a jelek szerint a paradicsomsűrítmény exportpiacain komoly lehetőség kínálkozik a növekedésre, ehhez azonban korszerűbb feldolgozási és termesztési technológiára, hosszabb feldolgozási szezonra és logisztikai fejlesztésekre is szükség volt. Első lépésként 2014-ben felújítottuk és bővítettük a volt Kecskeméti Konzervgyár területén található harmincéves, „örökölt” paradicsomsűrítő üzemünket, ahol jelentős sikereket értünk el az energiahatékonyság javításában. Ezután bővíteni kezdtük az ipari paradicsom termesztését is. Hazánkban az utóbbi években szinte Békés megyére koncentrálódott ez a tevékenység, a távolság miatt azonban Kecskeméthez közelebbi területeket is szerettünk volna bevonni a programba, ám ott az eltérő minőségű talaj miatt egészen más termesztéstechnológia kifejlesztésére volt szükség. Létrehoztunk egy 160 hektáros mintagazdaságot, ahol öntözési és tápanyag-utánpótlási kísérletet indítottunk el. Ennek az ültetvénynek bemutató jellege is van a potenciális partnerek számára. Egyik napról a másikra nem lehet elérni a rendszerváltás előtti szintet, de reményeink szerint a fűszerpaprika után a paradicsom esetében is komoly eredményeket fogunk tudni felmutatni rövid időn belül.•