<

Csúcsra járatott források

A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács március elején megtartotta első ülését, amelyen az ország jövője szempontjából meghatározó kérdéseket vitatott meg.


A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács első ülése (Fotó: Iró Zoltán)

A magyar tudomány irányítótestületének szánt Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT) tagjainak neve február közepén lett nyilvános. A testületben helyet kapott Günther Hermann Oettinger, az Európai Bizottság korábbi biztosa, aki Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel együtt a testület társelnöke. A Tanács tagja lett három évre Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, Varga Mihály pénzügyminiszter, Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Krausz Ferenc fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, Závodszky Péter, az ELTE professzora, Jakab Roland, az Ericsson Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója és Világi Oszkár üzletember.

A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács társelnöke Günther Hermann Oettinger, az Európai Bizottság korábbi biztosa

Az alakuló ülést követően Palkovics László arról beszélt, hogy a kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) ráfordítások terén – a GDP-hez viszonyítva – 2018-ban 1,53 százalékos rekordot ért el az ország, ám ezzel a nemzetközi összehasonlításban a mérsé­kelt in­novátorok közé tartozik. A magyar innovációs teljesítmény az elmúlt évek rangsoraiban világszinten a 30–35. helyet, Európában a 20–23. helyet érte el. A miniszter szerint az állami KFI-ráfordításokat egyenletesen és tartósan kell emelni a következő évtized elejére a GDP 3 százalékáig. A KFI-támogatások éves szinten 0,3 százalékkal növelik a bruttó hazai terméket, ennek ösz­szegéhez 848 forinttal járul hozzá minden 1000 forintnyi támogatás, tehát más támo­gatási formákkal összevetve a második leg­jobb eredményt hozzák. A vállalatok nye­re­ségét minden 1 forint támogatás a forrás­kihelyezés mértékétől és cégmérettől függetlenül 5-6 forinttal növeli.

Az NTT a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) pályázati portfólióját és programstratégiáját is át­tekintette, emellett tárgyalt a KFI-stra­té­giáról is, így megkezdődhet az előkészítés a kormánydöntésre. A dokumentum a belföldi KFI-tevékenység irányítási, szervezeti és finanszírozási modelljét vázolja fel a kiszámítható működés és finanszírozás érdekében. Létrejöttét a miniszter szerint szé­les körű szakmai egyeztetés alapozta meg, hiszen az Országos Innovációs Fórum 25 helyszínén és online több mint háromezer érdekelt véleményezte. A véglegesített stratégia az első fél évben az Európai Bizottság elé kerülhet, hogy 2020 végéig elkészülhessen a hozzá kapcsolódó cselekvési terv, a monitoring és az értékelési rendszer. (A kormány a KFI-stratégiáról és az NKFI Alap programstratégiájáról a tanács véle­ményének figyelembevételével dönt.) A miniszter szorgalmazta a kétoldalú tudományos és technológiai (TéT) kapcsolatokat támogató program, az Új nemzeti kiválóság program, az Intézményi kiválósági program, valamint a Piacvezérelt KFI-projektek támogatása program folytatását. Az induló vállalkozások ösztönzésére, támogatására a pályázati kínálatban új elemként jelenhet meg a Gyorsítósáv program és a Kkv Start innovációs program.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka