<

Diszruptív technológiák „diszruptív” eredményei

Három magyar egyetemünk a diszruptív technológiák kutatására és fejlesztésére irányuló közös projektben a többi között egy négyszemélyes kisrepülőgép, egy teherszállító és egy demonstrációs repülőgép terveit és modelljét készítette el. Rohács József szakmai vezető a pályázati alap­elvárásokat, az elért eredmények hazai felsőoktatásban való megjelenését és a hibrid hajtás előnyeit ismertette.


„Három hazai felsőoktatási intézmény szoros együttműködésének köszönhetően az elmúlt években komoly eredményeket tud­tunk felmutatni az EFOP-3.6.1-­16-2016-00014 számú, »Disz­rup­tív tech­nológiák kutatás-fejlesztése az e-mo­bi­­lity területén és in­teg­rálásuk a mérnökképzésbe« című projektben – vont mérleget a 2017. január 1-jén indult közös munkáról Rohács József, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) professzora, a projekt szakmai vezetője.

A projekt főbb adatai
Projektazonosító: EFOP-3.6.1-16-2016-00014
A projekt címe: Diszruptív technológiák kutatás-fejlesztése az e-mobility területén és integrálásuk a mérnökképzésbe
A támogatás összege: 1 148 960 014 Ft
Időszak: 2017. január 1. – 2020. szeptember 28.
A konzorcium vezetője: Budapesti Műszaki és Gazdaság­tudományi Egyetem;
tagok:
Neumann János Egyetem, Szegedi Tudományegyetem

A Budapesti Műszaki és Gazdaság­tudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék a Neumann János Egyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel közösen megvalósított projektjének célja, hogy a hallgatókat meg­ismertesse a diszruptív technológiák fejlesztési elveivel, alkalmazási lehetőségeivel, és fejlessze az egyetemek kutatási infrastruktúráját, humán erőforrásait és az egyetemek, valamint a partnervállal­kozá­­sok kapcsolatait. A konzorciumi tagok szakmai feladatként a hibrid propulziós rendszer vizsgálatára, fejlesztésére és nemzetközi érdeklődést is kiváltó hibrid repülőgép koncepcionális tervének elkészítésére vállalkoztak.

Hallgatók által tervezett, demonstrációs pilóta nélküli repülőgépmodell terve.

Maga a diszruptív kifejezés egy már meglévő technológiának a lebontását és egy új, magasabb szintű újjáépítését jelenti: ezt a folyamatot az e-mobilitás területén, az elektronikus járművek fejlesztésében gyakran alkalmazzák. A projekt alapvető céljairól szólva a BME professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázati kiírásban a többi között a „quadruple helix”, más néven a tudásnégyszög erősítése is hangsúlyos szerepet kapott. Azaz a kormány­zat, a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások mellett a társadalmat is nagyobb aktivitásra szeretnék ösztönözni. Emellett az egyetemi tudásbázis növekedésére, kiválósági központok létrejöttére és a fiatal kutatók utánpótlás-nevelésére is fókuszáltak. „Több mint száz tevékenységnek, két indikátornak kellett megfelelnünk, és 19 műszaki szakmai eredményt kellett teljesítenünk a pályázat megvalósítása során, és a második indikátor esetében közel 150 százalékosan teljesítettük a kért feltételeket” – hangsúlyozta Rohács József. A projekt szakmai vezetője példaként a kutatásba bevont hallgatók és fiatal kutatók számát említette elsőként. 14 diák helyett mintegy hatvanan vettek részt a munká­ban, de számos megvédett és jelenleg készülő doktori disszertációban is foglalkoztak a témával, és több mint száz tudományos cikket és konferencia-előadást is fel tudnak mutatni az egyetemek. Szintén sikerként értékelte, hogy a BME-n már húsz különféle előadásban jelent meg a diszruptív technológiák kutatása és fejlesztése, sőt önálló doktori tantárgy is foglalkozik ennek a filozófiájával.

Ugyancsak fontos feladat volt a hallgatók vállalkozások iránti igényének a növelése is. „A kiegyensúlyozott nemzetgazdasághoz nemcsak beosztott mérnökökre van szükség, hanem olyan vállalkozó szellemű fiatalokra, akik saját ötleteiket valósítják meg a piacon” – magyarázta Rohács József, hozzátéve, hogy nem kis feladatot jelentett az elmaradott térségekben élők esetében a forradalmian új technológiák kialakítására és alkalmazására törekvő szemlélet meghonosítása. A folyamatot a diákok ötleteit a megvalósításban segítő Demola program is támogatja.

A professzor rámutatott arra is, hogy a technológiák rendkívül gyorsan fejlőd­nek, a nemzetközi versenyben pedig al­kalmazkodni kell, hiszen csak az érvé­nyesülhet hosszú távon, aki elsőként tudja alkalmazni az újdonságokat. Mint emlé­keztetett, az emberiség történetében mér­földkőnek számító holdra szállást egy 32 megabájtos rendszerrel vitték véghez, míg a mai okostelefonok ennek a sokszorosával rendelkeznek.

2019-ben, a projekthez kapcsolódó konferencia és workshopok keretében az elektromos és hibrid repülés jövőjéről megtartott kerekasztal-beszélgetés hazai és neves külföldi résztvevői.

A professzor úgy véli, a siker elsősorban arra vezethető vissza, hogy az együttmű­kö­dő felsőoktatási intézmények jól kiegészítették egymást, ugyanis különböző szak­területeken erősek. A Szegedi Tudományegyetem a tudományos igényű módszer­tan kidolgozásában vállalt kiemelkedő szerepet, az ipari szereplőkhöz közel álló Neumann János Egyetem a piaci szemléletet tudta erősíteni, míg a hazai repülés­tudományi központnak számító BME az ipar és a tudomány közötti kapcsolat továbbépítésében járult hozzá a projekt eredményeihez.

A projekt szakmai részéről szólva Rohács József azt emelte ki, hogy nem teljesen új repülő­gépek elkészítését, hanem a koncepcionális tervek megalkotását vállalták. Mint fogalmazott, ez a feladat részben műszaki és tudományos megoldást igényel, részben pedig egy művé­szeti alkotás, melyhez elengedhetetlen a tervezői zsenialitás. Maga a koncepcionális terv pedig arról szól, hogyan működhet az új technológiával megerősített jármű. A hallgatók és a fiatal oktatók, kutatók hathatós közreműködésével egy négyszemélyes kisrepülőgép, egy teherszállító és egy demonstrációs repülőgép terveit és modelljét készítették el, a tervezés során egyebek között arra törekedtek, hogy a repülőterek közvetlen környezetében radikálisan csökkentsék a légkör szennyezését és a környezet hangterhelését is.

Egy négyszemélyes repülőgép felszálló tömegének változása elektromos propulziós rendszer alkalmazásával (azonos hasznos terhelés, jelenleg elérhető akkumulátorterhelés és 40–70 százalékos hatótávolság-csökkenéssel) – e – elektromos propulziós rendszer, 200 kilowattóra, 400 kilowattóra… az akkumulátorokban tárolt energia, csökk. seb. – az utazósebesség 10 százalékos csökkentésével.

A projekt szakmai vezetője a részletekről szólva elmondta, hogy a repülés folyamatának minden egyes fázisát külön vizsgálták, az analízisek pedig a hibrid hajtás előnyeit mutatták ki. Míg a földközeli szakaszokon az elektromos hajtás az ideálisabb, addig nagyobb magas­ság­ban repülve a hagyományos meghajtás a kedvezőbb. „Önmagukban csak az elektromos akkumulátorok a helyigény miatt egyelőre nem jelenthetnek megoldást” – jegyezte meg Rohács József, kiemelve: elsősorban a repülőgépek szerkezetével kísérleteztek, javasolták például a vegyes vagy hibrid szerkezetek, mint a kompozit-, textil- és fóliaanyagok együttes alkalmazását a súlycsökkentés érdekében. A professzor hozzátette, a hibrid rendszer sajátosságát az adja, hogy egy repülésen belül egyszerre kell menedzselni az akkumulátorok töltését és a hagyományos motorok működtetését.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka