Egy ősi szakma kétévenkénti ünnepnapjai
1959-ben rendezték meg először a Magyar Öntőnapokat, és idén ősszel 24. alkalommal találkoznak a szakma képviselői. Milyen programokkal várják az érdeklődőket?
– A konferencián az ipar legnevesebb hazai és külföldi képviselői osztják meg egymással a legfrissebb szakmai elképzeléseket és tapasztalatokat. Az előző évekhez hasonlóan idén is várhatóan 40-42 vas-, acél-, fémöntészeti és mintakészítési területeket érintő plenáris, illetve szakmai és kereskedelmi előadásokat hallgathatnak meg a résztvevők. Az előadásokkal párhuzamosan – több, a szakma képviselői számára fontos témakörben – kerekasztal-beszélgetéseket is tartanak a rendezők. A rendezvény – amelynek részvételi díja tíz éve változatlan – szakirányú középiskolások számára szervezett szakmai délelőttel kezdődik, ekkor a diákok néhány figyelemfelkeltő előadás mellett bemutató öntésen is részt vehetnek. Ezzel egy időben a konferencia résztvevőinek gyárlátogatást szervezünk három, hazánkban termelő társasághoz, idén a budapesti Öntőgépszerviz Kft.-hez, az alumíniumnyomásos öntödével rendelkező, ceglédi székhelyű Ecseri Kft.-hez és a kínai érdekeltségű, oroszlányi Wescast Zrt.-hez. A konferencián az elmúlt években rendre 220-250 résztvevő vett részt, a külföldi kiállítók és előadók száma pedig visszatérően két számjegyű. A második nap délutánján egyetemista és doktorandusz szekció is lesz. A szakmai, valamint az egyetemista és doktorandusz szekció legjobb előadóit hagyományosan „Legjobb előadó” díjjal tüntetjük ki. A második napot egy több mint százéves, a Selmeci hagyományok szerint zajló szakestély zárja.
Az 1992 decemberében alakult Magyar Öntészeti Szövetség milyen alapfeladatokat lát el?
– A hazai öntészet szakmai érdekeinek képviselete széles spektrumon mozog az általános munkaadói és gazdasági érdekképviseleten, érdekközvetítésen túl a konkrét szakmai képviseletig. Ez utóbbi közé sorolható a környezetvédelemmel, szakmai oktatással összefüggő tevékenység mellett a nemzetközi kapcsolatok kialakítása és fejlesztése is. Ide tartozik a tagok piacra jutását segítő tevékenység is, amely egyebek között piaci információk gyűjtését, rendszerezését és tagokhoz továbbítását, öntvényigény esetén a cégek kiajánlását, ajánlatkérések megküldését is jelenti.
A hazai öntészet napjainkban csaknem 9000 főt foglalkoztat, hozzá közvetetten 13 ezer munkavállaló kapcsolódik. A szektor árbevétele 2016-ban mintegy 600 millió euró volt.
A szövetség az ezredforduló óta foglalkozik a középfokú öntészeti képzés újraindításával Magyarországon. Milyen alternatívákat tudnak ma kínálni a diákok számára ezen a területen?
– Elsőként a Nemak Győr Alumíniumöntöde Kft. szembesült azzal, hogy hosszabb távon a fejlesztések és a kapacitásnövelés első számú gátja lehet a szakemberhiány, éppen ezért rengeteg energia ráfordításával a győri Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakközépiskolával kötött szerződést, és ezzel párhuzamosan akkreditáltatták az öntészeti szakképzés tananyagát „járműipari fémalkatrészgyártás” elnevezéssel. Ebben a hároméves iskolarendszerű képzésben tavaly már a negyedik évfolyam indult el, és ezt a tananyagot már második éve Csepelen, a Weiss Manfréd Szakközépiskolában, illetve Szolnokon és Cegléden is tanítják, míg Békéscsabán várhatóan ősszel kezdődik ez a szakiskolai képzés. Bízunk benne, hogy néhány esztendő múlva ismét lesz elegendő középfokú képzettséggel rendelkező ifjú szakember ezen a területen is.
Ezt a létszámot tovább növelheti, hogy 2015-ben a Miskolci Egyetemen elkezdődött a felsőfokú duális szakképzés. Mekkora az érdeklődés?
– A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán az Öntészeti Intézetben 2016 szeptemberétől 15 hallgató kezdte meg tanulmányait a járműipari öntészeti duális BSc képzés keretében, amelyet már második éve indított el a kar. A 2015 őszén kezdett 11 hallgató már a harmadik „üzemi” képzési szakaszát teljesítette, és ők ebben a félévben már nagyobb óraszámban tanulják a szakirányos tantárgyakat is. Ezek a hallgatók a programban részt vevő huszonöt öntészeti vállalkozás közül a velük szerződőknél teljesítik az üzemi (gyakorlati) képzési időszakot. Ezek a vállalkozások nemcsak a diákokkal kötöttek szerződést, de az egyetemmel és a szakminisztériummal is, és jelentős anyagi támogatást is nyújtanak ehhez a szakirányú képzéshez.•